Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

Alga chipsz

Mit fogunk enni a jövőben? – A klímaváltozás hatása az étkezésre

A globális felmelegedés éveken belül alapjaiban fogja megváltoztatni az életünket: Nem csak az egyre melegebb nyarakhoz kell majd alkalmazkodnunk, hanem olyan alapvető szokásainkra is kihatással lesz, mint például a táplálkozás.

Az emberiséget jelenleg főként az állattenyésztés, a földművelés és a halászat látja el élelemmel. Ezeknek az ágazatoknak a jelenlegi tevékenysége azonban egyre inkább fenntarthatatlannak bizonyul. Az állattartás és a növénytermesztés nem csak töméntelen mennyiségű károsanyag-kibocsátással járnak, hanem  óriási termőföldterületet is igényelnek, melyből a klímaváltozás hatására egyre kevesebb áll rendelkezésre bolygónkon. A tengerek, óceánok sem tűnnek hosszú távon fennmaradó élelemforrásnak, hiszen a vizek szennyezése és a túlzott mértékű halászat hatására élőviláguk évről évre drámaian csökken. Ezen tények tudatában jogosnak tűnik a jövőbeli táplálékhiánytól való félelem, főleg, ha figyelembe vesszük az emberi népesség rohamos növekedését is: becslések szerint 2050-re a bolygó lakossága a 9 milliárd főt is meg fogja haladni. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a hagyományos marhahúspogácsás hamburger egy, az átlagember számára megengedhetetlen luxuscikké fog válni, és az emberiségnek olyan alternatív táplálékokat kell keresnie, amikkel pótolhatóak a különféle húsok és zöldségek. Cikkemben néhány ilyen lehetséges jövőbeli élelmiszert mutatok be.

Medúzák

Bár általánosságban a tengerek és az óceánok élőlényei pusztulnak, a medúzák éppen ellenkezőleg, létszámuk mérhetetlen növekedést mutat. Ennek oka többek között a velük táplálkozó ragadozók létszámcsökkenése, illetve a vizek hőmérsékletének emelkedése, ami kifejezetten kedvező a medúza populációk számára. Japán, Svédország és az Egyesült Államok területén “medúza inváziókról” számolnak be, ugyanis egyes partszakaszokon esetenként medúzák ezrei is megjelenhetnek. Nagy egyedszámuk miatt tartós, hosszútávú élelmiszer forrást jelenthetnek. Elsőre furcsán hangzik, hogy olyan élőlényeket fogyasszunk, melyeknek nagyjából 95%-a víz, és mérgező, fájdalmas csípéseket okozó csápjaik vannak, ám valójában a medúzák fehérjékben, magnéziumban és vasban is gazdagok, ami értékes táplálékká teszi őket. Dán kutatók kifejlesztettek egy eljárást, amellyel biztonságosan, szárított csipsz formájában fogyaszthatjuk őket.

Rovarok

A szarvasmarhák, sertések és egyéb haszonállatok tenyésztése fenntarthatatlan, ezért hamarosan alternatív fehérjeforrások után kell majd néznünk. Tartásukhoz óriási terület, rengeteg étel és víz szükséges, és cserébe csak elenyésző mennyiségű húst nyerünk. Egy marhának nagyjából  40%-a fogyasztható, és hozzávetőlegesen 8 kg táplálék elfogyasztásával termel 1 kg húst. Ezzel szemben például egy tücsök 1.7 kg táplálékot fogyaszt el 1 kg hús előállításához, és 80%-át titulálják ehetőnek. Ez már önmagában is elég meggyőzően hangzik, és még nem is esett szó arról, hogy a rovarok tartása sokkal kevesebb területet igényel, mint a mai haszonállatoké. Továbbá, az ízeltlábúak metán kibocsátása is elenyésző az emlősökéhez és szárnyasokéhoz képest. Kutatások szerint a rovarok közül a tücskök, a szöcskék és a lisztkukacok a legalkalmasabbak emberi fogyasztásra kiemelkedően magas fehérje tartalmuk miatt. Összehasonlításképp egy átlagos szöcske 100 grammonként 13-28 gramm fehérjét tartalmaz, míg egy átlagos szarvasmarha 100 grammonként 19-26 grammot. A rovarevés (entomofágia) legnagyobb hátulütőjét a kulturális gyökerekben kereshetjük: könnyen elképzelhető, hogy a nyugati embereknek nem lesz ínyére az ízeltlábúak fogyasztása. Éppen ezért sok szervezet azzal kísérletezik, hogy rovarokból, húsokra hasonlító termékeket állítsanak elő. Az IKEA például 2018-ban bemutatott egy hamburgert, melyben a húspogácsa rovarokból készült. Tehát senkinek nem kell attól tartania, hogy a jövőben egész szöcskéket és tücsköket kell majd ropogtatnia.

„Rovarhús hamburger”, digitaltrends

Laboratóriumi hús

Bár már Winston Churchill is álmodozott a mesterséges húsról, sajnos a létrehozását nem érhette meg. A világon először 2013-ban hoztak létre tudósok laboratóriumi körülmények között olyan húspogácsát, ami valóban úgy nézett ki mint az igazi. A kóstolás során az íze és az állaga nem bizonyult identikusnak a szokványos marhahússal. A science-fiction regénybe illő étel egy olyan eljárással készült, amely során addig tenyésztették haszonállatok izomsejtejit, amíg hús nem lett belőle. A sikereket látván a világ több részén is elkezdtek hasonló projektekkel foglalkozni, és már nem csak hamburger húst, chicken nuggets-et is sikerült laboratóriumban előállítani anélkül, hogy akár egy állatnak is baja esett volna. Egy izraeli startup, az Aleph Farms ígérete szerint, 2023-tól már szupermarketekben és éttermekben is kapható lesz az általuk előállított szintetikus hús.

Laboratóri körülmények között előállított hús, thejakarpost

Algák

A klímaváltozás nem csak az állattenyésztést nehezíti meg: a termőföldek minősége is folyamatosan romlik. Az egyre ritkább esőzés pedig nagyban megnehezíti gondozásukat, mivel így csökken az édesvízforrás. Emiatt a zöldségtermesztés is visszaszorul, ami a jövőben élelemhiányhoz fog vezetni. Erre a problémára jelenthet megoldást az alga behozatala az emberi táplálékok közé. Az ehető algák közé sorolják többek között a hínárféléket, melyek már most is gyakran előfordulnak az emberek tányérain a maki sushi egyik fontos hozzávalójaként, és a spirulinát, mely kitűnő kalcium, magnézium, kálium és vas forrás, továbbá B-vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és aminosavakat is tartalmaz. Mivel vízben nőnek, termesztésükhöz nincs szükség földterületre, sőt édesvízre sem feltétlenül, hiszen számos alga faj sós vízben él. Az előbb említett érveket figyelembe véve az algatermesztő mezőgazdaság a világ egyik legkörnyezetbarátabb élelmiszer termelési módja lehet. Bár a nyugati világban az algák is könnyen ugyanabba a problémába ütközhetnek, mint a rovarok, nevezetesen, hogy a köztudatban nem kifejezetten étvágygerjesztő jelenségként vannak számon tartva.

Alga tál, thetimes

Ehető “pet palack”

Korunk egyik legégetőbb problémája a nem lebomló hulladékok tárolása, felhasználása és újrahasznosítása. Bizonyos mérések szerint évente körülbelül 8 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. Ezt a krízist szeretné megoldani a Notpla nevű kezdeményezés. A Notpla egy tengeri hínárokból és egyéb növényekből készülő csomagoló anyag, mely nem csak teljes mértékben lebomló matéria, hanem ehető is. Ennek köszönhetően az ilyen anyagba csomagolt ételt a csomagolásával együtt is elfogyaszthatjuk, anélkül, hogy hulladékot hagynánk magunk után. A Notpla természetesen íztelen és színtelen, így semmilyen módon nem rontja  a benne tárolt étel vagy ital fogyasztásának élményét.

A Notpla ehető pet palack koncepciója, phys.org