Olimpiai kabalák története – mióta vannak jelen az ötkarikás játékokon és hogyan kapcsolódnak ehhez a fontos eseményhez

Budapesti Szerkesztőség
Mindannyian tudjuk, hogy a négyévente megrendezett olimpiák egyik elengedhetetlen eleme nem más, mint a kabala. Na, de hogyan is kezdődött ez a hagyomány, és milyen volt az első?

Borítókép forrása: https://cms.static.marquardmedia.hu/data/cikk/321/321080.1200×630.jpg

Idén, a 2024-es párizsi olimpia és paralimpia hivatalos kabalafigurája állat helyett inkább egy eszményt jelképez. Bár a kis piros, majdnem háromszög alakú ”Frígek”-nek nevezett lények kicsit furcsának tűnhetnek, ha nem tudjuk, milyen jelentést hordoznak magukban.

Valójában a köztársaság és a szabadság szimbólumát ábrázoló, füles frígiai sapkáról mintázták – a vörös jakobinus sapka a nagy francia forradalom idején terjedt el, így a francia forradalmat szimbolizálja.

A másik érdekesség az idei figuráról, hogy a ”piros ruhás” két alak szeme egyértelműen utal Franciaország színeire – trikolor kokárda.

A frígiai sapka-lények a szervezők szerint jelképezik a sport meghatározó erejét, és erősítik annak társadalmi szerepét. Valamint a paralimpiai kabalának látható fogyatékosságának üzenete: támogassuk a befogadást!

Az első hivatalos olimpiai kabalafigura

A kabalák története egészen az 1968-as grenoble-i téli olimpiáig nyúlik vissza, azóta szerves részét képezik az ötkarikás játékoknak, és fontos nagykövetei az olimpiának. 

1968-ban az első (nem hivatalos) kabala, egy Schuss névre hallgató kék színű, vörös ping-pong labda fejű és villám lábú síelő figura, melyet a további olimpiai kabalák ősének tekintünk.

Az első nem hivatalos kabala
Az első nem hivatalos kabala Forrás

De még ennél is korábban, az 1932-es Los Angeles-i olimpián ”besétált” a kabala a sporttörténelembe. Az olimpiai faluba váratlanul egy kis fekete skót terrier érkezett (Smokey), az atléták örökbefogadták, és szerencsekutyájuknak nyilvánították.

Smokey, a kutya
Smokey a bátor, önjelölt kabala kutyus Forrás

Az első hivatalos figura az 1972-es müncheni olimpia Waldi tacskója. A bajor dakszli az atlétika jellemzőit, az állóképességet, a kitartást és a gyorsaságot jelképezi. A maratoni futás útvonala is a tacskó formájára lett kialakítva.

Waldi, az első kabala
Waldi, az első kabala Forrás

Ezt követően folyamatosan egyre különbféle kabalák láttak napvilágot, amik mind valamilyen módon kapcsolódnak az olimpia házigazdájához. 

Korábbi nyári olimpia kabalafigurái:

  • 1976. Montreal – Amik, a hód (türelem és a kemény munka megtestesítője)
  • 1980. Moszkva – Misa, a maci
  • 1984. Los Angeles – Sam, a fehérfejű sas
  • 1988. Szöul – Hodori, a szibériai tigris
  • 1992. Barcelona – Cobi, a pireneusi hegyikutya
  • 1996. Atlanta – Izzy, az első számítógépes animációval tervezett figura
  • 2000. Sydney – Olly, a kokabura madár; Millie, a hangyászsün; Syd, a kacsacsőrű emlős
  • 2004. Athén – Athéna és Févosz, 2700 éves agyagbaba ihlette
  • 2008. Peking – a szerencsehozó Fu-Wa-babák az öt természeti elem megtestesítői. Pej Pej, kék hal; Csing Csing – a fekete panda; Huan Huan – az olimpiai láng lelke; Jing Jing – a tibeti antilop; Nin Nin – a zöld fecske
  • 2012. London – Wenlock és Mandeville, egyszemű lények
  • 2016. Rió – Vinicius és Tom, az állatvilág és a növényvilág szimbolizálása 
  • 2020. Tokió – Miraitowa és Someity, a szuperhősök
Az 1980, 2004, 2008, 2012-es kabalák
Az 1980, 2004, 2008, 2012-es kabalák Forrás