Nehéz kezdés
Hazánk első ezüstérmét Milák Kristóf szerezte meg. Ahogy korábbi összefoglalónkban említettük, Miláknak sajnos 200 méter pillangón nem sikerült a címvédés, helyette 100 méteren váltotta tokiói ezüstjét aranyra.
A 200 méteres pillangó döntőjébe Milák első helyen, 1:52.72-es idővel jutott be. Sejteni lehetett, hogy nehéz dolga lesz francia ellenfelével, Léon Marchanddal szemben, aki a pillangó döntője előtt már két aranyérmet is szerzett a párizsi játékokon. A magyar úszó kezdettől fogva az élen haladt, azonban az utolsó 15 méteren leelőzte őt a francia. Ez a második hely azonban nem kedvetlenítette el Milákot, és később 100 méteren javítani tudott, ahol övé lett az aranyérem.

A fényes ezüst kard
Az első magyar ezüstérem után nem sokkal megszületett a második is, méghozzá a férfi kardcsapat jóvoltából. A Gémesi Csanád, Rabb Krisztián, Szatmári András, Szilágyi Áron alkotta négyes az olimpia hatodik versenynapján kora délutántól kezdve vívta a mérkőzéseket, és egészen a döntőig menetelt. Első ellenfeleik az olaszok voltak, akik ellen még nem lépett pályára az újonc Rabb Krisztián, azonban a srácok magabiztosan hozták a formát, és 45-38-as eredménnyel búcsúztatták az olaszokat. Az elődöntőben Iránnal találkozott a magyar csapat, ahol a mérkőzés elején még nem találták meg a kellő ritmust. Ekkor történt meg az a bizonyos csere, amely végül a győzelem egyik, ha nem legnagyobb kulcsmomentuma volt.
Az élete első olimpiáján résztvevő Rabb Krisztián váltotta Gémesi Csanádot, majd rögtön az első asszóját 9:5-re meg is nyerte. A harmadik kör után az eredmény még 30:25-ös volt az irániaknak, ezért kellett egy nagy löket a srácoknak, amit ismét Rabb adott, mivel 8:5-re nyert. Szatmári tusaival a magyar csapat a mérkőzés során először átvette a vezetést, és a döntő asszóra csupán egy tusos hátránnyal fordultunk rá. És ki is lenne a legmegfelelőbb ember a befejezésre, mint a háromszoros olimpiai bajnok, Szilágyi Áron? A kardmester magabiztosan vette át a vezetést, onnan pedig nem volt visszaút az irániak számára, így hazánk kardcsapata 28 év után ismét döntőt vívhatott az olimpián.
A fináléban a világranglista első Korea ellen mérkőzött meg a magyar csapat. Az erős ellenféllel szemben dicséretre méltóan vették fel a küzdelmet a srácok, az utolsó körre egypontos hátránnyal, 29:30-cal fordultunk rá. A folytatás ezután sajnos nem volt annyira jó, mivel Rabb és Szatmári is elveszítette saját asszóját, a remény azonban még mindig élt. A befejező Szilágyi magabiztosan lépett a pástra és szerezte a tusokat, és bár asszóját 8:5-re megnyerte, a koreaiak behúzták a győzelemhez szükséges találatokat, így zsinórban harmadjára állhattak a dobogó legfelső fokára.
Az aranyérem megszerzése tehát nem sikerült, azonban a magyar csapat teljesítménye így is elképesztő, hiszen utoljára 28 évvel ezelőtt, 1996-ban tudott kardcsapatunk döntőbe jutni, ahol szintén a második helyen végeztek. A 2021-es tokiói olimpián harmadik helyen zártak, így ha nézzük a javuló tendenciát, a következő Los Angeles-i olimpián hazánknak kellene majd a dobogó legfelső fokán állni. Reméljük, ez így is lesz!

Születésnapi ajándék
A magyar atlétikai küldöttség nagy éremesélyese Halász Bence volt. Az európa-bajnoki ezüst- és világbajnoki bronzérmes kalapácsvető hatodikként, 76.90 méteres eredménnyel jutott be a döntőbe, ahol Bence rögtön 77 méter feletti dobással kezdett, és a harmadik próbálkozásra megközelítette a 80 métert is, 79.97-et dobott. Bár egyéni csúcsától így is több mint egy méterrel elmaradt, a döntőben ez bőven elég volt ellenfeleivel szemben. Egyedül a kanadai Ethan Katzberg előzte meg, aki rögtön elsőre megdobta a végül aranyérmet érő 84.12-es eredményt. Bence a hátralévő próbálkozásait sem hagyta veszni, és kettőt kísérlete is 80 méter közelébe szállt, azonban egyik sem lett jobb a harmadik fordulós eredményénél.
Bence sikeréhez az is hozzátartozik, hogy a szombathelyi Dobó SE versenyzője a kalapácsvetés olimpiai döntőjén ünnepelte 27. születésnapját. Így míg a verseny előtt ismerőseitől és szeretteitől még a születésnapi jókívánságokat és a szurkoló üzeneteket kapta, estére már az olimpiai aranyérem kapcsán lepték el őt a gratulációk.
Márton Anita 2016-os bronzérme után ismét magyar állhatott a dobogó valamely fokán atlétikában. Halász Bence ezüstérme a tizedik a magyar kalapácsvetés olimpiai érmei közül, őt megelőzően utoljára Pars Krisztián volt dobogós a 2012-es győzelmével Londonban.

Kajakos éremeső
Ha valaki az olimpiát megelőzően a legtöbb érmet szerző sportágnak a kajak-kenut jósolta, akkor igaza lett. Párizsban kajak-kenusaink összesen hét érmet szereztek, ez a korábbi évekhez képest több (2012-ben hat, 2016-ban három és 2021-ben szintén hat érmet szereztünk). És bár az aranyérem idén nem jött össze a magyar sportolóknak, így sem maradtunk emlékezetes pillanatok nélkül. A párizsi játékok 15. és 16. versenynapján csak úgy hullottak a kajakos érmek, mindkét napon két ezüst és egy bronz medáliát nyertek sportolóink.
Elsőként a női kajak kettes 500 méteres döntőjében szurkolhattunk a magyar lányoknak, méghozzá két egységnek is, hiszen a Csipes Tamara-Gazsó Alida Dóra kettős mellett a Fojt Sára-Pupp Noémi duó is bejutott a döntőbe. A Csipes-Gazsó páros féltávnál még csak a harmadik helyen evezett, azonban a célba másodikként ért be az új-zélandiak mögött. A befutó olyan szoros volt, hogy célfotóval kellett eldönteni, ki végez a harmadik helyen. Csipesék viszonylag hamar tudták, hogy övék a második hely, viszont a bronzért már nehezebb dolguk volt a videóbíróknak. A kérdés a német és a magyar, Fojt-Pupp páros sorrendje volt, ahol végül idegörlő várakozás után kihirdették a kettős bronzérmet. Női K-2 500 méteren így két magyar egység is felállhatott a dobogóra, amely korábban csupán egyszer történt meg az olimpiák történetében kajak-kenuban, méghozzá három éve, amikor Kopasz Bálint és Varga Ádám állt a férfi K-1 1000 méter első és második fokán.

Nem sokkal a nők után következtek a férfiak ugyanebben a versenyszámban. A világcsúcsot tartó Nádas Bence-Tótka Sándor kettős a hatodik legjobb idővel jutott be és állhatott rajthoz a döntőben. A magyar duó egy jó kezdéssel a táv felénél még harmadik pozícióban volt, de fel tudtak zárkózni és megelőzni azt az ausztrál párost, akik az elődöntőben olimpiai csúcsot értek el. A célbaérkezés itt is nagyon szoros lett, hiszen az első és a hatodik helyezett között kevesebb, mint egy másodperc különbség volt. A srácok egy hatalmas hajrával a győztes németeket is majdnem beérték, de végül a második helyen érkeztek a célba.
A magyar kettősben nagy volt a bizonyítási vágy, mert az ezt megelőző napon a kajak négyesnek 500 méteren nem sikerült a dobogóra állni, éremesélyesként csak a hetedik helyen zártak. A fiúknak sikerült a “hibát” kijavítani ezzel az ezüstéremmel, és mi sem bizonyítja jobban azt, hogy mennyit jelentett számukra ez az érem, hogy Nádas Bence, aki életében először állhatott olimpián dobogóra, örömében elsírta magát és átölelte csapattársát, miután kijöttek a partra. A Nádas-Tótka kettős ezzel megszerezte a magyar kajak-kenu sport 90. érmét az olimpiákon.

Másnap rendezték meg – szintén a Párizstól keletre fekvő Vaires-sur-Marne-ban – az egyéni versenyszámok döntőit, ahol mind a nők, mind a férfiak mezőnyében volt magyar érdekeltség.
A női kajak egyes 500 méter döntőjén állt rajthoz Csipes Tamara. A magyar kajakosnak tökéletesen sikerült a kezdés, és a táv felénél még ő haladt a mezőny élén, azonban az utolsó 200 méteren átvette tőle a vezetést az akkor hétszeres – a futam után nyolcszoros – olimpiai bajnok, az új-zélandi Liza Carrington. Csipes már nem tudta őt beérni, így Tokió után ismét ezüstérmet szerzett ebben a versenyszámban.
Csipest nem szomorította el, hogy “csak” a második helyen ért célba. Számára ez volt az utolsó olimpia, ugyanis bejelentette, hogy a párizsi játékok után visszavonul, azonban ahogy ő is nyilatkozta: “Bevillant, hogy köszönöm magamnak, hogy így zárhattam le.” Csipes Tamara 2016-ban szerepelt először ötkarikás játékokon, ahol a szintén kajakos édesapjához hasonlóan ő is aranyérmes lett, a kajak négyessel állhatott a dobogó legfelső fokára. Tokióban egy arannyal és egy ezüsttel gazdagodott, idén pedig két ezüstöt helyezhet az éremgyűjteményébe.

A férfi kajak egyes 1000 méter döntőjén az a Kopasz Bálint és Varga Ádám állhatott rajthoz, akik a tokiói olimpián is érmesek voltak. Nagy kérdés volt, hogy a srácok meg tudják-e ismételni a három évvel ezelőtti teljesítményüket, és állhat-e ezen az olimpián harmadjára is két magyar – a férfi nyíltvízi úszók és a női kajak kettesek után – együtt a dobogón.
A két magyar egymás melletti pályán versenyzett, a rajtot mindketten jól kapták el, cseh és portugál ellenfeleik nagyobb csapásszámmal indítottak, azonban ez egyiküket sem zavarta meg. 750 méterig úgy tűnt, a címvédő Kopasz Bálint éri majd el a dobogó legfelső fokát, azonban Varga Ádám az elejétől fogva más taktikát választott, lazábban kezdett és a végén indított hosszú hajrát. Bár 750 méter után csak a negyedik helyen állt, később megelőzte az éremesélyes portugál Fernando Pimenta-t, valamint magyar társát is, a célba pedig szorosan ért be másodikként a cseh Josef Dostal mögött. Varga így végül nem tudta tokiói ezüstjét aranyra cserélni, de hatalmas teljesítményt nyújtva kétszeres olimpiai érmessé vált, a dobogóra pedig barátjával, Kopasz Bálinttal tudott felállni, aki végül harmadik helyen ért célba.
Bár az arany nem sikerült, Vargát ez sem szomorította el, a verseny után úgy nyilatkozott, hogy a célja az volt, hogy éremmel térjen haza, ami pedig sikerült is számára. Továbbá azt is elmondta, hogy a két ezüstérem között nagy különbséget tesz, Tokióban újoncként a második hely meglepetésként érte, míg az idei olimpiát megelőzően a versenyeken mindig sikerült dobogós helyet szereznie, ezáltal egyfajta elvárás volt neki, hogy Párizsból is éremmel szeretne hazatérni.

Hazánk az ötkarikás játékok összesített éremtáblázatán a 14. helyen hat arannyal, hét ezüsttel és hat bronzzal zárt.