Rég kihalt bölényfajt telepíthetnek vissza Srí Lankára

A vadállat diplomácia új szintje lehet India és Srí Lanka között a gaur visszatelepítésére tett kísérlet. Bár még csak a program tervei születtek meg, máris számtalan kérdés merült fel, nemcsak szakmai, hanem gazdasági és politikai alapon is.

India és Srí Lanka között korábban nem látott diplomáciai együttműködés van kibontakozóban. Colombo (Srí Lanka fővárosa) benyújtott egy indítványt az indiai kormány felé, amiben azt kérik, hogy pár őshonos, de mára kihalt gaurt telepítsenek az ország területére. A program célja, hogy az állatok ismételten benépesítsék a szigetet, ahonna a 17. században tűntek el.

Tervek a programmal

Srí Lanka még a nyár végén nyújtotta be a kérvényt az Indiai külügyminisztériumnak, akik októberben továbbküldték azt szakmai véleményezésre a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumnak. 

A keresetben legkevesebb egy bikát és négy-hat tehenet kér Colombo. Ha India biztosítja az állatokat, egy kb. 5 évig tartó fogságban szaporítást kísérelne meg a Srí Lanka-i, állatkerti szakemberekből álló csapat. Terveik szerint, ez idő alatt körülbelül egy tucat egyedből állóra lehetne duzzasztani a gaur csordát, ilyen egyedszámmal pedig már bátran el lehet kezdeni a visszatelepítési kísérleteket.

A The Hindu szerint, ha létrejön a megállapodás, ez lehetne az első „vadvilági diplomáciai együttműködés” a két ország között. Egy ilyen kereset elbírálása azonban nem rövid idő, és számtalan szakmai kérdés is felmerül.

„Meg kell néznünk, hogy megfelelőek-e a transzlokáció feltételei, például hogy az állatok tudnak-e sikeresen szaporodni majd” – mondta a The Hindunak, S.P. Yadav, az (indiai) Nemzeti Tigris Rezervátum igazgatója, aki maga is jártas a veszélyeztetett fajok szaporításában. Emellett az is kérdéses, megszűntek-e azok a kondíciók amelyek a faj kihalásához vezettek.

Gaur bölény a borjával, desicomments

Diplomácia

A program arca, és a javaslat ötletgazdája, Rohan Pethiyagoda, Srí Lanka-i biológus-taxonómus. Pethiyagoda korábban is dolgozott hasonló projekten, tudományos munkásságát a biodiverzitás kutatásának szentelte. 1987 óta dolgozik a Srí Lanka-i édesvízi halak kutatásával, amit szinte elsőként kezdett el. Eredményeit Linnean medállal jutalmazták, ez egy londoni nagyon neves taxonómiai kitüntetés amit a taxonómia Nobel díjának is szoktak nevezni. 

A terv kidolgozói pozitívan állnak a tervekhez, Srí Lanka és India mindig is szoros diplomáciai kapcsolatban álltak egymással. Kulturális és vallási kérdésekben nagyon hasonló államokról van szó. Ahogy Milinda Moragoda, korábbi Srí Lankai országgyűlési képviselő és jelenleg az ország India ügyi megbízottja mondta: 

„India kétségtelenül Srí Lanka legközelebbi barátja, támogatója és kereskedelmi partnere. Közös a történelmünk, közös a kulturális identitásunk és közös az ősünk. Még a buddhizmus is közös…”

A korábban tárgyalt szakmai kérdések mellet akadhatnak a projektet nehezítő egyéb tényezők is, nevezetesen Srí Lanka politikai és gazdasági helyzete.

Srí Lanka helyzete

Ahogy az lenni szokott, egy lassacskán kibontakozó gazdasági válság első áldozatait a fejlődő országok között kell keresni. Srí Lanka gazdasági összeomlásához azonban még ez sem kellet. Már májusban megírtuk, miként menekült el az ország vezetése pár negatív külső hatás és a korábbi, védhetetlenül rossz gazdasági intézkedések következményei elől.

Az ország helyzete azóta nem sokat javult. Folyamatos tüntetések, kormányválság, majd váltás után, az országban továbbra is tombol az infláció és csak lassan stabilizálódik a helyzet. A gazdaság gyengélkedik, a kormány instabil. Ami pedig nem könnyíti meg az ilyen nagyszabású természetvédelmi akciók kivezetését.

Az ország gazdasági és politikai gyengélkedése önmagában még nem jelenti a projekt biztos bukását. Azonban az indiai vezetést elbizonytalaníthatja afelől, elég stabil-e a Srí Lanka-i helyzet egy ilyen, politikailag mindenképpen marginális, de a környezetvédelem terén előremutató, program végigviteléhez. Az ő támogatásuk nélkül azonban a projekt nem valósulhat meg.

Borítókép: Dinuka Liyanawatte, REUTERS