Fanni kertje, Verzió

Romok alól kibújó virág – Fanni kertje ajánló

Budapesti Szerkesztőség
Budapesttől nem messze, egy kis erdei kunyhóban éldegél egy idős hajléktalan férfi, aki befogadott egy fiatal transznemű nőt. Első hallásra Laci és Fanni története fikciónak hangozhat, azonban a maga szürrealitásával együtt egy teljes mértékben igaz sztoriról van szó. Somogyvári Gergő egész estés filmje elnyerte a 20. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál közönségdíját, továbbá megválasztották a legjobb magyar filmnek.

Borítókép: toldimozi.hu

A rendező véletlen bukkant rá erre a két igen különös körülmények között élő egyénre, amikor a 2018-as hajléktalanellenes törvény kapcsán riportot készült forgatni az utcára kényszerülő emberek sorsáról. E találkozás eredménye egy több éven át tartó forgatás és egy díjnyertes dokumentumfilm lett. 

Fannit 19 évesen nemcsak otthonról, de még szülővárosából, Orosházáról is száműzték szülei, aki ezután a társadalomtól elszigetelve, egy korábban gyári munkásként dolgozó férfi mellett lelt igazi otthonra. Kettejük furcsa, apa-lánya dinamikához hasonlító kapcsolatát követhetjük végig: elfogadják és tisztelik egymást, még akkor is, ha néha egymás idegeire mennek. Fanni a kis kunyhó szépítésében segít, Laci pedig a lány hormonkezelésében. 

A 2022-es transzneműek nemváltoztatását ellehetetlenítő határozat következtében sokan elrejtik valódi énjüket, hogy érvényesülhessenek a mai Magyarországon. Fanni azonban nem hajlandó így tenni, hiába tudja, hogy ennek következtében nehezebben talál munkát, és sokan elítélik. Online platformjain rendszeresen jelentkezik élő adásokkal, ahol a rajongói dicséreteiből építkezve, rosszakarói támadásaira pedig fittyet hányva próbálja minél inkább elfogadni és megszeretni önmagát. Ezeket a rosszindulatú kommenteket apró kavicsoknak tekinti, a szülei elutasítását viszont belé csapódó aszteroidaként jellemzi.

Egy-egy, a viskóban elhelyezett lakberendezési tárgyon – vagy éppen a környéken lófráló kóbor macskákon  – hosszasan elidőző kamera mind az életterüket, illetve annak abszurditását hivatott bemutatni. Hiszen mi sem érzékeltetné jobban Fanni és Laci társadalmi helyzetét, mint a csekélyen feldíszített karácsonyfa alatt sorakozó néhány alma és narancs.

Fanni kertje dokumentumfilm
Kép: verzio.org

Ahogy a kunyhó szépül, úgy nőiesedik Fanni is: Laci magától értetődően segít neki előteremteni a hormonjaira szükséges pénzt, azonban sajnos a lány alapból is instabil lelkiállapotát mindez csak felerősíti. Pánikrohamokkal és depresszióval küzd, amit Lackó és a környéken élő Aranka is sokszor nehezen kezel, de megértően és türelmesen bánnak vele. 

Fanni fel akarja gyorsítani a folyamatot, ami több gyógyszert igényel; viszont mindehhez még több pénzre is szüksége van, amiben az idős férfi már nem tud segíteni. Tisztességes munkavállalási lehetőség hiányában így kénytelen a prostítúcióhoz fordulni. 

Mivel a film két olyan társadalmi rétegből származó ember életéről számol be, amiket a kormány törvények segítségével nehezít meg, így magyar támogatás nélkül aligha valósulhatott meg – horvát és román együttműködéssel viszont igen. 

A film manírok nélkül, csupán a helyzet nyers igazságában tárja elénk a történetet. A két figura sokak számára nehezen elképzelhető életkörülményeit és mindennapjait mutatja be, miközben elfogadásról, önzetlen bánásmódról és együttérzésről mesél. Fanni és Laci pár közösen együtt töltött évével szembesülhetünk, miközben a transznemű lány a kertbe ültetett virágokhoz hasonlóan fejlődött és bújt ki a föld alól. De vajon szirmait is ki tudja bontani egy olyan szerető kapcsolatban, amiről mindig is álmodott?

A Fanni kertjét december 10-ig lehet a Verzió online videótékájából kikölcsönözni, melyet a kölcsönzéstől számított 14 napig van lehetőség megtekinteni.