Aki akkor is szólt, amikor nem lehetett – Sütő András-portré
Sütő András kétségkívül a határon túli magyar, specifikusabban az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja. A Ceausescu-rendszer elnyomásában élve is hangot adott az erdélyi magyarságnak, köteteiben pedig végtelen szeretettel írt mezőségi gyermekkoráról. Gazdag életműve az egyik legkiemelkedőbb, és kiváló betekintést nyújt Erdély kultúrájába és néphagyományába.
Mi a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás a következő évtizedben?
Hazánk állapota sokak számára aggasztónak tűnhet. De vajon milyenek a jövőbeli kilátásai, milyen területeken szükséges/lehetséges változást elérni? Az elkövetkező évtizedben az egészségügyre, az államadósságra vagy a népességfogyásra fókuszáljunk inkább? Gazdasági cikkpályázatunk 4. helyezettje, Chrabák Attila írását közöljük a témáról.
Nikotinisták a kora újkori Magyarországon?
Egyre több elemzést olvashatunk arról, hogy hazánkban (is) egyre nagyobb problémát jelentenek a függőségek. Történészhallgatóként felmerül a kérdés, vajon ez régen is így lehetett? Ha a történeti források azt nem is mondják el, hogy a régi Magyarország lakosai valóban függők voltak-e, egyes szerek használatáról és hatásairól mindenképp tudósítanak. Ezek a dokumentumok írnak a dohányzásról is. Cikkünk a dohányzás Magyarországi kezdeteivel foglalkozik.
Fókuszban a fallabda Magyarországon
Hazánk 16 év után ismét helyszínt adott egy világszinten is rangos fallabda eseménynek. A PSA Budapest Open szeptember 22. és 26. között került megrendezésre a fővárosban. Nem csak a magyar érdekeltség miatt volt érdemes figyelemmel követni a versenyt, hanem azért is, hogy megismerkedjünk jobban a sportággal, ami a következő olimpián debütál.
Budapesti növényhatározó II. rész
Azt szokták mondani, ha sétálsz, nézz a lábad elé. Most nézzünk a lábunk alá és a fejünk fölé, hogy kiderüljön, milyen növények vesznek körül bennünket Budapesten!
A rejtélyes mátranováki fanyűvő esete
A magyar mitológiában is megjelennek a furcsábbnál furcsább szerzetek, mint a garabonciás vagy jelen esetben a fanyűvő. De miféle szerzet lehet ez?
„Ma klasszicista épületet tervezni hazugság lenne” – Interjú Hulesch Mátéval, az Építészfórum szerkesztőjével
Az önkormányzati választások közeledtével egyre többször jelennek meg építészeti és városfejlesztési témák a közbeszédben. A politikai döntéshozók és a közvélemény is egyre erősebben foglal állást bizonyos témákban. Mi most erre kértünk meg egy szakembert, Hulesch Mátét, az Építészfórum szakfolyóirat szerkesztőjét.
100 éve ezen a napon kezdődött az 1924-es párizsi olimpia
100 éve ezen a napon Párizsban, május 4-én kezdetét vette a VIII. nyári olimpiai játékok. Száz év távlatából visszanézve is egy igazán rendkívüli olimpiáról beszélhetünk, és persze arról, hogy a francia főváros az idei évben 100 év után ismét rendezővárossá vált. És hogy azóta mi változott az olimpiák történetében, valamint miért is volt különleges az “első ‘24-es” párizsi ötkarikás játékok? Cikkünkből kiderül.
Budapesti növényhatározó I. rész
Azt szokták mondani, ha sétálsz, nézz a lábad elé. Most nézzünk a lábunk alá és a fejünk fölé, hogy kiderüljön, milyen növények vesznek körül bennünket Budapesten!
A magyar ugaron – Radioaktív sivatag startupoknak
Google, Facebook, Airbnb és Uber. Annak idején a felsorolt négy techóriás mind az USA-ban kezdte mint startup, viszont mostanra a világ legismertebb vállalatai között a helyük. Most nézzük meg ugyanezt az EU-ban: Spotify, Bolt, Vinted, Revolut. Ismerős lehet a hangzásuk, de azért ne áltassuk magunkat. Mi tartja vissza EU-s polgártársainkat attól, hogy techmogulokká váljanak? És a sajátos észjárású magyarokat?