Melyik bicikli volt előbb?
Manapság már rengeteg féle bicikli gurul az utakon. Sima városiak, mountain bikeok, BMX-ek, nagy ritkán még tandemekkel is össze lehet futni. Talán nem ez foglalkoztat mindenkit, de el lehet tűnődni, melyik is volt korábban? Bizony, kitaláltátok: a Laufmaschine.
A feltaláló, Karl Drais 1817-ben rukkolt elő az ötlettel: egy olyan szerkezet kifejlesztése volt a cél, ami gyorsítja a közlekedést. Miért volt erre szükség? Drais amolyan polihisztor volt, sok dologgal foglalkozott, és akár Da Vinci esetében, az ő fejéből is csak úgy kipattantak ilyen tervrajzok. Ezen felül nyilván praktikusabb indíték is volt; az elmúlt évtizedek háborúi, Napóleon pályafutásával bezárólag 1816-ra igen komoly lóhiányt okoztak Európában, ezt kívánta részint orvosolni ezzel a megoldással. Maga a Laufmachine azonban technikailag sokkal inkább hasonlított a mai, lábbal hajtós gyermek kerékpárokra, a működési elv ugyanaz: az ember, mintha gyalogolna. A legelső szerkezeteknél még a megrendelőről méreteket kellett venni, révén a szerkezet nem rendelkezett állítható kormánnyal és nyereggel.
A velocipédtől az első láncos kerékpárokig
A Laufmaschine-t meglehetősen hamar megkedvelték. Egészen „meghökkentő” sebessége problémákat is okozott a városi közlekedésben: több helyről is kitiltották. A következő megálló a francia Pierre Michaux által kifejlesztett Michauline. Nagy lépés volt ez, itt már ténylegesen tekerni kellett, igaz, hogy nem volt lánc, közvetlen meghajtású volt, ráadásul az első keréken. Ez a konstrukció 1869-ben rajtolt, és közvetlen előfutára volt a sokak által ismert velocipédeknek.
Igen, ez a nyitóképünkön is látható nagykerekű, első látásra életképtelen szerkezet, amelynek soha senki nem tudja a nevét. Ráébredtek, hogy a nagyobb kerék gyorsabb sebességet eredményez, csináltak is egy jó nagy kereket és így alakult ki az a jól ismert forma, ami egy kifejezetten nagy első, és egy meglehetősen kicsi hátsó, tulajdonképpen segédkerékből állt. Nem kell sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk, mi ezzel a baj: igen könnyen, igen nagyot lehet vele esni. Megnevezésében is erre adtak megoldást a safetyk.
Ez a forma már teljesen a mára már jól ismert kerékpárokat idézi. A meghajtás is ennél a formánál kezdett átalakulni, először is nagy általánosságban átálltak hátsó kerék meghajtásra. A lánc használata azonban nem volt ilyen kézenfekvő minden esetben: a Harry John Lawson által, 1876-ban tervezett safety még egy, leginkább az ellipszis trénereket idéző szerkezetet kapott, ahol a pedálokat nem körbe, hanem előre hátra kellett mozgatni. Ez a megoldás nem volt hosszú életű, a század végére átvette az uralmat a láncszerkezet, és így, az 1890-es évekre kialakult az a forma, amit mindenki ismer.
A mindenféle biciklik
Az a kinézet, ami több mint száz éve kísér minket, leginkább a mai városi kerékpárokat idézi. Már egészen a kezdetektől kialakultak minden modellnek a női változatai, nem volt férfi privilégiumként számon tartva. Talán meglepő lehet, de az egyik első alfaj a tandem volt. Már a XX. század legelején, sőt a századelőn is lehetett látni kétszemélyes kerékpárokat: olyannyira korán megjött az igény a biciklizés ilyen formájára, hogy a velicopédeknek is meg lehetett találni ezen változatait.
A múlt században aztán tömegesen jelentek meg a legkülönbözőbb féle-fajta drótszamarak. Igen hamar kifejlődtek a versenykerékpárok, mint az országútra, úgy az épített pályákra is. Emellett folyamatosan tovább specializálódtak a városi használatra szánt járművek, különvált a sima city, a váltó nélküli single speed, a fixik. A tandemek továbbra is jelen voltak, azonban sose lett igazi sikermodell. Az amerikaiak a hetvenes években elhozták a cruisert, majd a low ridert. A terepkerékpárok is egyre nagyobb választékban lettek elérhetőek, a könnyű túrázáshoz ideális mountain bike-októl egészen az 5-8 méteres ugrásokra is alkalmas freeride-okig. Ezek mellett nyilván itt is megjelentek a legkülönbözőbb vadhajtások: a fekvő rekumbens kerékpárok, a csepp alakú burokkal ellátott velomobilok, és a lánc nélküli megoldással rendelkező stringbike, amely ráadásul kis hazánk fejlesztése.
Kiemelt kép: Ogutier / Pixabay.com
