Miért? Mert szeretjük őket.
A tél beköszöntével sok madárfajunk elköltözik melegebb éghajlatú tájakra, mások azonban itthon húzzák meg magukat és kutatnak élelem és víz után a téli fagyok közepette. Azt gondolhatnánk, ebben a segítségünkre van szükségük – ez azonban tévedés. Valójában az itthon telelő, vadon élő madarak nagyon is ügyenesen találnak táplálékot maguknak hidegebb időkben is, nem véletlenül nem költöznek délebbre. Ettől függetlenül, ha örömünket leljük egy etetőre sereglő énekesmadár sokaság látványában, akkor nyugodt szívvel etethetjük őket. Nem mindegy azonban, hogyan tesszük ezt.
Mikor? Majd ha fagy!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ajánlása szerint az etetést a tartós fagyok eljövetelével célszerű elkezdeni. Ez november-december magasságában szokott bekövetkezni, de azt javasolják, ha új helyen szeretnénk etetőt létesíteni, azt már október végén kirakhatjuk.
Fontos, hogy legkésőbb április közepén fejezzük be a madarak etetését, ekkorra ugyanis már az ébredező növényzet és rovarvilág is megfelelő táplálékot nyújt nekik. A költési időszak alatt kiemelten fontos, hogy önállóan, emberi segítség nélkül találjanak ennivalót, és a fiókáikat is erre neveljék. Az új egyedeknek egyébként sem szolgálnak megfelelő eleséggel az ember által kihelyezett etetők, hiszen a magvakat nem tudják megemészteni és nem jutnak velük elég folyadékhoz, ehhez bogyókra, rovarokra van szükségük.
Hogyan? Etetőkkel.
Evidensnek tűnik, de etetőből is sok fajta létezik.
Talajetető: elég pusztán a talaj egy részén félrekotorni a leveleket és leszórni egy foltba az eleséget. Érdemes fölé egy egyszerűbb tetőt készíteni, hogy ne essen rá a magokra az eső vagy a hó.
Etetőtálca: Szinte bármilyen alacsony falú tálcát választhatunk, akár egy virágalátét is megfelel. Magokkal megszórva kihelyezhetjük a kertbe, vagy akár az erkélyre is.
Függő etetők: Ezeknek nagy előnye, hogy szinte bárhova kiakaszthatók, és a legkülönfélébb anyagokból készülhetnek: fából, kókuszdióból, virágcserépből, de akár egy margarinos doboz, vagy egy kisebb vödör is megfelel a célra. Fontos azonban, hogy utóbbiakat addig töltsük fel magokkal, hogy a szélén álló kisebb testű madarak is elérjék őket.
Ablaketetők: Az ablakra, illetve ablakpárkányra helyezhető etetők lehetőséget biztosítanak a madáretetésre a lakótelepeken is, ahol nincs mód a fentebb említett etetőfajtákat kihelyezni. Ha szélesebb ablakpárkánnyal rendelkezünk, erre is helyezhetünk ki tálcán magvakat illetve vizet.
Extrák: Az etető közelébe itatót is célszerű kihelyeznünk, amelybe legalább naponta egyszer friss, meleg vizet öntünk fagyok idején. Fagyos időben ugyanis a madarak nehezebben találnak iható vizet, amire pedig nagy szükségük van télen is. Ha van tálcánk, abba nem csak magokat, hanem homokot is szórhatunk, ami porfürdőként szolgál a madarak számára. A dörzsölő hatású homokszemeket a madarak a tollazatuk tisztítására használják, télen ez könnyebben hozzáférhető számukra, mint a vízfürdő. Végül, az etető közelébe odúkat is kihelyezhetünk, ezeket ugyanis bizonyos fajok (például a cinege vagy a veréb) előszeretettel használják éjszakázásra. A szélvédett odúk jobb hőérzetet biztosítanak, és a madarak olykor közösen is igénybe veszik őket.
Fontos, hogy ha etetőnk tartalma fogyni kezd, akkor azt pótoljuk, a madaraknak ugyanis nem tesz jót, ha hirtelen abbamarad az etetés. Ha már elkezdtük a madáretetést, egyes fajok számára elsődleges élelemforrássá is válhat az általunk kihelyezett táplálék, és nélküle nehezen, vagy egyáltalán nem fognak boldogulni.
Mivel? Magvakkal, gyümölcsökkel, zsiradékokkal.
Magvak: A legnépszerűbb eleség a hántolatlan napraforgó mag (fontos, hogy ne legyen sózva vagy pirítva). Nem gond, sőt hasznos is, ha néhány szem repedt vagy törött, mert egyes madarak csőre nem elég erős, hogy egyedül megszabaduljanak a héjtól. A napraforgóhoz más, kisebb magvakat is keverhetünk, például kölest. A svédasztalt egyéb olajos magvakkal is gazdagíthatjuk, például dióval, mogyoróval, kesudióval, pisztáciával.
Alma és bogyók: Az almát több madárfaj is kedveli, még olyanok is, amelyek magvakat nem igazán fogyasztanak. Kisebb bogyós gyümölcsöket (például vadszőlő, tűztövis, örökzöld borostyán, nyugati ostorfa bogyói), illetve félbevágott almákat is kihelyezhetünk az etetők közelébe, fák ágaira akasztva.
Állati zsiradék: A cinkegolyó mellett a különböző zsírok (kacsa, liba, sertés), a szalonna, a faggyú és a vaj is megállja a helyét, de csak ha sótlanok. Amennyiben egy cinkegolyót nem fogyasztanak el teljesen a madarak, azt mélyhűtőben a következő télig tárolhatjuk. Fontos, hogy tavasszal mindenképpen szedjük be, mert a nyári melegben a golyót összetartó anyagok olvadásnak indulnak, és egyenesen káros hatással lehetnek a madarak szervezetére. Kenyérrel, egyéb pékáruval, chipsszel semmiképpen se etessünk a madarakat!
Ezen tanácsok megfogadásával bárki madárbaráttá varázsolhatja a kertjét, erkélyét, vagy akár az ablakpárkányát is, és aktívan részt vehet a magyarországi madárvédelemben. Ha megfelelő mennyiségű és változatos élelem kerül kihelyezésre, akkor a legkülönfélébb madárfajok fordulhatnak meg az etetőn – akár 50 különböző faj is, az MME szerint.
Egy népszerű etető büszke tulajdonosa akár minden reggel madárszóra kelhet, és gyönyörködhet a napraforgóért versengő, színes tollasok kavalkádjában – arról nem is beszélve, hogy milyen jó fotókat lehet készíteni egy-egy ilyen alkalomról. A madarak védelme érdekében azonban fontos betartani a fentebb említett szabályokat, és nem elfeledni, hogy elsősorban a magunk örömére etetjük őket.
Borítókép: Énekesmadarak kézben tartva / Tuza Zsuzsanna
