A művészet világában talán az egyik legégetőbb kérdés: ki is Banksy? Egy személy vagy egy csoport? Egy zenekar tagja? Mi az inspirációja és célja? Ezen kérdésekre keresve a válaszokat látogattunk el a Budapesten állomásozó The World of Banksy – Az utca a festővásznam című kiállításra.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Banksy nevét mindenki ismeri. A brit graffitiművész és politikai aktivista 1992 óta tevékenykedik a művészeti szférában és azóta a világ számtalan pontján készített graffitiket. Arra azonban nem derült fény a több évtizedes pályafutása alatt, hogy pontosan ki rejtőzik e név mögött – bár néha-néha felbukkan egy járókelők által készített amatőr videó, ahol “rajtakapják Banksyt graffitizés közben,” és az évek alatt több személyt is meggyanúsítottak azzal, hogy ő Banksy, a művész a mai napig sikeresen megőrizte anonimitását.
„Senki sem hallgatott rám, amíg nem tudták, ki vagyok.” (Részlet Banksy A fal adja a másikat című könyvéből)
Banksy elsősorban a stenciltechnikával készített alkotásairól ismert, ám művészete rendkívül szerteágazó. Határtalan kreativitását bizonyítja, hogy sok más médiumot is kipróbált pályafutása alatt: könyvet írt, szobrot készített, filmet rendezett, festett, bolhapiacokon vásárolt olajfestményeket alakított át, sőt, még egy 1,5 hónapon keresztül nyitva tartó élményparkot is nyitott! Bár választékos médiumokkal dolgozik, műveiben közös, hogy valamilyen társadalmi problémára reflektálnak. Gyakran kritizálja a fogyasztói társadalmat, az ész nélküli konszumerizmust, a kapitalizmust, a klímaváltozást és az azzal járó környezeti katasztrófákat, az imperializmust és még sorolhatnánk. A vallás, homoszexualitás, migráció és háború témái is gyakran megjelennek a műveiben.
„Nem tehetünk semmit azért, hogy megváltoztassuk a világot, amíg a kapitalizmus össze nem omlik. Addig is, menjünk el vásárolni, hogy megvigasztaljuk magunkat.” (Részlet Banksy A fal adja a másikat című könyvéből)
A kiállítás május 3-tól tekinthető meg Budapesten a Király utcai Komplexben. A helyszín jól illeszkedik a street art stílusához, tágas termei megfelelő helyet biztosítanak a monumentális falfestményeknek is.
A kiállítás során betekintést nyerünk Banksy elmúlt 20 évének munkásságába, különféle graffitik, fényképek, lenyomatok és installációk által. A megjelenő alkotások mindegyike reprodukció – lássuk be, egy ház falára festett graffitit nehéz is lenne körbevinni a világon -, de láthatjuk a később ledarálásra került lufit fogó kislányt is több, a köztudatban nem annyira elterjedt alkotással együtt. Minden műhöz találunk egy leírást is, amiből megtudhatjuk elkészülésének történetét. Bár a kiállítótermek berendezése törekszik a megfelelő hangulat megteremtésére, a hangulatvilágítások sokszor megzavarják az egyes alkotások gondtalan szemügyre vételét. Némely lámpa elhelyezése megnehezíti a leírások elolvasását, túlvilágítják, vagy éppen beárnyékolják a megnézni kívánt festményt.
A termek nem kronologikus sorrendben vannak berendezve, nem is igazán téma szerint, leginkább csak az esztétika határozhatta meg, mi hova kerüljön. Akadnak művek, melyek többször is megjelennek, esetekben különböző méretekben és kompozíciókban, de itt-ott megismerhetjük Banksy karitatív munkásságát, és a szemfülesek a patkány motívumához is igazán közel tudnak kerülni. Egyes termekben videók, audiovizuális anyagok segítenek elmélyedni Banksy munkájában és életében.
A kiállítást kényelmesen körbe lehet járni körülbelül egy-másfél óra alatt. Ez idő alatt egy átfogó képet kapunk Banksy munkásságáról, a különböző társadalmi kritikákat megfogalmazó művekből mindenki magával tud vinni valamit.
A kiállítás végén természetesen itt sem maradhat el az ajándékbolt. Persze nincs azzal semmi gond, ha valaki fizikai emléket is vinne magával, de Banksy elítéli a fogyasztói társadalmat, ami több művén is visszaköszön, így csak tovább bővül az ellentmondások listája amellett, hogy egy olyan művész alkotásaiból álló kiállítást látogattunk meg, aki nem támogatja a művészet haszonszerzési részét.
