– Tudnál egy kicsit mesélni arról, hogy mi a ti viszonyulásotok a környezetvédelemhez?
– Mi a fenntartható környezetvédelemben hiszünk. Tehát az, hogy vászonzsebkendőbe fújkáljuk
az orrunkat, és utána hordozzuk a betegséget a zsebünkben, abban mi nem hiszünk, abban sem, hogy azt mondjuk az embereknek, hogy ne használjanak dezodor terméket, mert nyilván az lenne a legfenntarthatóbb, ha senki nem használná őket. Viszont mi nem ebben hiszünk, de abban igen, hogy a vásárlók nem tudnak eltérni azoktól a funkcióktól, amik most az életük részét képezik. Nem tudjuk azt mondani a vásárlóknak, hogy ne utazzanak külföldre, ne használjanak dezodort, stb. Az a mi dolgunk, hogy olyan megoldásokat hozzunk létre, amikkel saját maguk tudják csökkenteni a környezeti lábnyomot, de úgy, hogy azért egy minimális kompromisszumot hozni kell.
– Ez akkor egy olyan fenntarthatóság, ami a társadalom kényelmi szükségleteit is figyelembe veszi.
-Igen, igen.
– Egy pár szóban elmesélnéd, hogy mi is az a Respray, és hogy miért jó ez?
– Mi a respray-jel a világ első újratölthető, aerosolos megoldását fejlesztettük ki, ami áll egy újratölthető palackból és egy újratöltő automatából. Drogériákba és szupermarketekbe helyezzük ki az automatáinkat, ahol a vásárlók saját maguk tölthetik újra a palackokat. Ez alapvetően egy fenntarthatósági problémából indult ki.
Azt láttuk, hogy ezeket az aerosolos termékeket sajnos a legtöbb esetben nem tudják újrahasznosítani, mert a bennük maradó túlnyomás és a veszélyes hajtógázok miatt problémás. Ezen a problémán gondolkodtunk, és így jutottunk el a palackok többször használatáig, illetve egy káros hajtógáz mentes technológiáig. Amit most használunk, az töredékére csökkenti ezt a lábnyomot. Ehhez jött hozzá az az üzleti koncepció is, hogy a palackok többször használatával nemcsak a környezeti lábnyomot csökkentjük, hanem a termékek önköltségét is, hiszen ezeknél a termékeknél a termékek több mint 80 százaléka maga a csomagolás, amit az újratöltésekkel egy az egyben ki tudunk szedni.
– És az életútja is ennek következtében sokkal hosszabb lesz egy ilyen dezodornak.
-Abszolút, abszolút.
– Honnan jött maga ez az ötlet? Volt többed magaddal egy ötletbörze, hogy csináljunk valami fenntarthatót, foglalkozzunk ezzel a témával és legyen egy ilyen termék, vagy ez, mint konkrét kiindulási koncepció rögtön megvolt?
– Mi Andorral gimnáziumban osztálytársak voltunk, a Budapesti V. kerületi Eötvös József Gimnáziumba jártunk, humán tagozatra. Baráti beszélgetések alkalmával vettünk elő olyan környezetvédelmi problémákat, amik még megoldásra várnak. Így jött velünk szembe ez is, alapvetően a hétköznapi használat során, amikor eredetileg Andor egyszer ki akarta dobni az egyik fújós dezodor palackját, és nem tudta, hogy ezt most bedobhatja-e a fémhulladékba, vagy sem. Akkor elkezdtünk utánajárni, hogy mi is a teendő, amikor ki kell dobni ezeket a hulladékokat, lehet -e egyébként újrahasznosítani, satöbbi, satöbbi… Arra kellett, hogy rájöjjünk, hogy sajnos ezeket nem tudják a legtöbb esetben újrahasznosítani, illetve kutattuk, hogy ez mekkora probléma, mekkora hulladék mennyiség van ebből évente, amivel sajnos nem tudnak mit kezdeni az emberek. Elkezdtünk ötletelni, hogy ezt hogyan lehetne megoldani, és eljutottunk az előbb elmondott koncepcióig.
– Te is és Andor is 23 évesek vagytok, hát, ez azért egy elég nagy dolog, hogy ilyen fiatalon itt
vagytok, egy ilyen cég tetején. Milyen segítséget kaptatok abban, hogy ez az
egész létrejöhessen?
– Most már több, mint négy éve volt az a fázis, amikor az ötletelés fázisban voltunk, és nekem volt egy személyes, nagyon jó mentorom, Mikesy Álmos, aki a Hiventures-nek – az egyik legnagyobb kockázati tőkebefektető Magyarországon – volt a vezérigazgató-helyettese. Vele én amúgy kutattam a startupok világát elméleti fronton, de ő azt mondta, hogy hozzunk neki gyakorlati ötleteket is. Ezzel párhuzamosan Andorral ötleteltünk, és elvittünk nekik egy csomagban eredetileg öt darab ötletet, amiknek az egyike volt a Respray koncepciója is.
Bemutattuk neki ezeket az ötleteket, és ő volt az első, aki a Respray ötletében meglátta a potenciált, és hogy ezzel érdemes lenne foglalkozni. Azt ajánlotta, hogy jelentkezzünk egy úgynevezett inkubációs programba, és végül mi így is tettünk. 2020 tavaszán jelentkeztünk, a BME Z10, a Startup Campus és a Hiventures közös inkubációs programjába. Ez ugye a Covid alatt volt, ez volt az első Covid-félév, 2020 tavasza, tehát sajnos online került megrendezésre ez a program.
Egy inkubációs programnak tulajdonképpen az a lényege, hogy különböző ötlet, vagy már akár prototípus fázisban lévő cégeket és csapatokat gyűjt össze és ad nekik megfelelő szakmai támogatást mind üzleti, mind technológiai oldalról. Ez volt az a pont, ahol el tudtuk kezdeni részletesen is kidolgozni a koncepciót. Üzleti tervet írtunk a megoldásunkra, elkezdtük a technológiát részletesebben körüljárni, és bekerültünk a sok csapat közül a legjobb csapatok közé.
Végül az inkubációs program végén befektetőknek is pitchelni tudtuk ezt a koncepciót, és a végén kaptunk egy pozitív befektetési ajánlatot is a Hiventures-től, akikhez később kiegészült a Startup campus is, mint befektető. Az ő kezdeti befektetésükkel tudtuk elindítani végül 2020 szeptemberében a céget. Ez az inkubációs program volt az első, ahol a szakmai segítséget megkaptuk. Miután zártuk ezt a befektetést, már technológiai oldalról be tudtunk vonni senior fejlesztőmérnök kollégákat, külsős mérnök kollégákat, és üzleti oldalról is volt nagyon sok mentor, aki segítette a működésünket, és szépen az egész elkezdett nőni.
– Mivel ez a Hallgató magazin oldalára fog kikerülni – amit nagyrészt egyetemisták olvasnak – mesélj kérlek arról, hogy egy inkubációs programba hogyan lehet bekerülni? Mi az útja annak, hogy valaki egy inkubátor programnak a szárnyai alatt valamit elkezdhessen?
– Általában igazából nem várnak el túl sok mindent, csak azt, hogy legyen egy csapat, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akikkel közösen majd valamit létrehozunk. Ez általában egy nulladik pont szokott lenni, illetve hogy már legyen valami koncepciónk, amit meg szeretnénk valósítani. De ezen kívül igazából semmire nincsen szükség. Szerencsére egyre több ilyen van, a Design Terminálnak, a BME-nek most is vannak ilyen programjai. A befektetők felől ott van a Hiventures, a Startup Campus, a Kék Bolygó Alapítvány, a Start és rengeteg egyéb szereplő, most csak néhányat kiemeltem, akikkel nekünk is volt kapcsolatunk.
Hozzájuk lehet jelentkezni, és onnantól kezdve csinálni kell a programot, de magához a jelentkezéshez nem várnak el a legtöbb esetben a fentebb említetteknél többet, nem várnak el kész produktumot.
– Kicsit beszéljünk az újratöltő állomásokról! Hogyan és milyen elven működnek ezek?
-Amikor elkezdtük ezt az egész projektet, akkor megnéztük, hogy milyenek a jelenlegi termékek a piacon. Hogyan működnek, milyen hajtógázzal. Utána megnéztük, hogy mik azok a kihívások, amik hozzájárultak ahhoz, hogy egyébként még sehol az egész világon nem csináltak ilyen újratöltő állomást. Azért gondoltuk, hogy ez nem lesz egy egyszerű dolog, hogy ha még senki nem vágott bele. Ekkor jöttünk rá, hogy a hagyományos, aeroszolos termékek, például dezodorok – azért szoktunk dezodort mondani, mert ez a legnagyobb termékkategória az aeroszolos termékeken belül – úgynevezett LPG hajtógázokkal működnek. Liquified propan gases, azaz folyékony állapotú hajtógázok.
Tehát a termékekben folyékony halmazállapotú propán-bután gázok találhatóak. Ha megnézik az emberek a hagyományos dezodor termékeket, akkor rá lesz írva, hogy propán-bután gázok találhatóak benne. Úgy működnek, hogy nyomás alatt ezek a gázok folyékony halmazállapotban találhatóak a palackban, és amikor az ember lenyomja a szórófejet, akkor a nyomásváltozás hatására ezek a gázok kijönnek a palackból, a cseppfolyósított gáz tehát a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomásúra távozik.
Ha megnézünk egy dezodor palackot, akkor általában ezekre a standard méretű palackokra rá van írva, hogy 150 milliliter. Viszont azt nagyon sokan nem tudják, hogy ez nem azt jelenti, hogy 150 milliliter folyékony dezodor illatanyag van benne, hanem ez azt jelenti, hogy van egy folyékony propán-bután hajtógáz és illatanyag keverék, ami összesen 150 milliliter, de ebből akár 120 milliliter az a folyékony halmazállapotú propán-bután gáz, és a maradék 20-30 milliliter csak a dezodor illatanyag. Ez keveredik a palackban, és amikor kijön, akkor robbanásszerűen, már gáz halmazállapotban jön ki egyszerre a gáz és maga az illatanyag.
Namármost propán-bután gázokat és általában LPG gázokat vásárlói közegben újratölteni nem egy egyszerű folyamat, már-már azt mondanám, hogy lehetetlen, hiszen ezek robbanásveszélyes hajtógázok. Ezeknek az újratöltése még a gyártói helyeken is egy teljesen külön közegben történik, ahol tudják ellenőrizni ezeknek a gyártási folyamatát, illetve ez egy biztonsági eljárás. Semmiképpen sem lehetne vásárlói közegben, boltokban, drogériákban, szupermarketekben egy ilyen gázt újra tölteni.
Elkezdtünk keresgélni egyéb megoldások után, és az első, amit találtunk erre a problémára, az egy úgynevezett bag on valve technológia volt. Úgy működik, mint például az orrspray-k, hogy van egy kis zsák, amiben benne van maga az anyag, a mi esetünkben mondjuk a dezodor illatanyag, és a zsákon kívüli térben van a hajtógáz. Ebben az esetben nem kell, hogy ez propán-bután hajtógáz legyen, hanem lehet sűrített levegő is. És akkor gyakorlatilag ugyanaz van, hogy van egy nagyobb nyomás a palackban, de az illatanyag meg a levegő nem érintkezik egymással. Ez volt az első olyan megoldás, ahol azt láttuk, hogy lehet használni sűrített levegőt is. Kipróbáltuk, és jött egy koncepció, hogy a palack aljára szereljünk egy alsó szelepet, ahol tudjuk majd a levegőnek a töltését külön kezelni, és felső szelepen keresztül töltjük be a zsákba magát az illatanyagot.
Az így működő gép el is készült. Még nagyon kis ipari kinézetű volt, ez volt az első olyan gép, még az első körös befektetésünkben, amivel azt igazoltuk a befektetők felé, hogy mi képesek vagyunk ilyen gépeket létrehozni, de az még abszolút nem volt alkalmas arra, hogy ezt kirakjuk boltokba. Megcsináltuk ezt a gépet, a bag on valve megoldással, működött a palackokkal, és utána szembejött velünk az, hogy ezt vásárlói közegbe, meg nagy mennyiségekbe átvinni, az nagyon problémás lenne, több oldalról is. Egyrészt a palack egy nagyon bonyolult konstrukció volt, szelepet kellett az aljára ráhelyezni, amúgy is drágább volt ez a zsákos megoldás. Alapból egy bonyolult koncepció volt.
– És a zsákot úgy kell elképzelni, mint valamilyen textíliát?
-Igen, ezt gyakorlatilag egy ilyen alumíniumzsákként kell elképzelni, amibe hogy ha beletöltöd az illatanyagot, akkor szépen kinyílik, olyan, mint amibe az almalevet szokták szállítani. De drága, bonyolult, és az általunk fújás élménynek hívott jelenség sem volt igazán megfelelő. Rá kellett tehát jönnünk, hogy ez nem lesz egy jó megoldás.
Találtunk viszont egy másik olyan szelepmegoldást, ami tudja a sűrített levegővel és sűrített gázokkal való működést, és tud a levegővel keveredni az illatanyag. Felvettük a kapcsolatot egy brit startuppal, egy Salvaco nevű céggel, akik fejlesztettek egy úgynevezett komplex gáz valve-ot, komplex gáz technológiát.
Úgy működik, hogy egyszerre szívja ki az illatanyagot a palackból, és adagol hozzá levegőt, és ezáltal sokkal kellemesebb fújás élménye lesz a termékeknek. Az új gépet már erre az új technológiára fejlesztettük fel. Ezek lettek azok a gépek, amikből végül a Rossmannba ki is lett helyezve három, és amikkel a Visena márkával együttműködésben három terméket ki is fejlesztettünk. Tehát ezek alapvetően ezzel a szelep és szórófej megoldással működnek.
És van a harmadik generáció, amin most dolgozunk, ez ugyanazzal a szelep technológiával működik, kibővítve egyébként már más szerepekkel kiegészülve. Annyi a különbség, hogy a palack alján lesz egy egyedi azonosító kód. Ezzel tudjuk kezelni azt, hogy az adott palacknak eddig hány újratöltése volt, milyen illatot kell beletölteni. Data matrixnak hívják, de gyakorlatilag ez egy mini QR kód.
Van egy feledik generáció is, amit pedig az ipari megoldásokra fejlesztünk. Ezekkel mindenféle ipari aerosolokat, multisprayt, féktisztítót, csavarlazítót, ilyen jellegű ipari termékeket tervezünk újratölteni. Most fogjuk majd remélhetőleg elkezdeni az első pár projektünket Magyarországon, szeptember 10-től.
– Milyen biológiai hatásai vannak, a kettőt összehasonlítva, a hagyományos típusú dezodoroknak, illetve az általatok kifejlesztett dezodoroknak?
-A környezetre gyakorolt hatásában egyrészt szerepet játszik a hajtógáz, hiszen a sűrített levegőnek sokkal kisebb a környezeti lábnyoma, mint a propán-bután hajtógáznak, de egyébként talán az egyik legnagyobb szerepet a csomagolás játssza. Ennek van a legnagyobb energia költsége.
Azt mondhatjuk el, hogy a mi palackjainkat maximum ötször lehet használni, tehát az első töltés után még négy újratöltés van, és ezzel az ötszöri használattal több mint 80%-os csökkenést tudunk elérni a CO2 lábnyomán az adott palacknak.
Egyébként a honlapunkon megtalálhatóak az erre vonatkozó részletes kalkulációk, ott le van írva, hogy ennek mekkora része a hajtógáz, mekkora része a csomagolás, aminek az anyaga alumínium.
– Arra van-e esetleg valamilyen statisztikai adatod, hogy jellemzően kik vásárolják a terméketeket?
-Konkrét statisztikai adatom az nincsen, de meglátásom, meg tapasztalatom ezzel kapcsolatban, az azért elég sok van. Mikor kitettük az autómatákat, nagyon sokat ültünk ott a gép mellett, és nyilván nagyon sokat néztük, hogy milyen vásárlók érkeznek és próbálják ki őket. Nekünk az volt a feltételezésünk, hogy a vásárlóink nagy része majd velünk nagyjából egykorú, hasonló gondolkodású fiatal lesz, ennek ellenére azt láttuk, hogy nagyon sokféle vásárlói réteget meg tudtunk szólítani, nagyon sok korcsoportot, és mindenkit más és más érdekelt.
Voltak olyan egészen kisgyerekek, akiknek tetszett, hogy világít az automata, menő, meg hogy lehet vele interaktálni. Voltak nyilván a velünk egykorú fiatalok, akiknél már azért bejött a képbe a fenntarthatósági szempont. Középkorú korosztályban voltak, akiket inkább az egészségügyi vonal vonzott, az, hogy egyébként az első termékek, amiket indítottunk, alumíniummentesek és alkoholmentesek, és egyébként propán-bután gáz helyett sűrített levegővel működnek. Szóval voltak, akiket az egészségességgel tudtunk megszólítani, és természetesen voltak akár a nyugdíjas éveikben járó vásárlók, akiknek pedig az volt szimpatikus, hogy árkedvezmény van az újratöltéseken. Ezzel motiváljuk a vásárlókat, hogy visszahozzák a palackjaikat tölteni. Tehát láttunk rengeteg olyan példát, ahol maga az árkedvezmény motiválta a vásárlókat.
– Mit csináltok azokkal a dobozokkal, amiket már ötször újratöltöttetek?
– Jelenleg vannak kis kartondobozok minden egyes újratöltő lokációban a palackok alatt. Ott kommunikálva van, hogy a vásárlók adják le a palackot, ha már elhasználták az összes töltést. Jelenleg sajnos még olyan motiváció nincs beépítve, hogy kapjanak egy ilyen ingyen töltést, ha visszahozzák, de megadjuk a lehetőséget arra, hogy leadják központilag nálunk ezeket a palackokat. Ezt mi gyűjtjük, és hogyha egy nagy mennyiség összegyűlik, akkor eljuttatjuk a megfelelő partnereknek, hogy újra tudják őket hasznosítani.
– Mit tanácsolnál a mai fiataloknak, akik már kiskorukban is feltalálók akartak lenni?
-Ez nagyon vicces, mert mindig ránk aggatják ezt a szót, de mi egyébként soha nem tekintettünk magunkra feltalálóként. Annak ellenére, hogy egyébként tényleg létrehoztunk valami olyat, amit az egész világon egyébként senki. Viszont ami nálunk a feltalálás része, az nem abból állt, hogy mi egy teljesen új, laborban kifejlesztett, alapkutatás szintű technológiát hoztunk ki a piacra, hanem már meglévő technológiákat kombináltunk egy olyan módon, ahogy még korábban senki más.
Amit tanácsolni szeretnék, az egyértelműen az, hogy szerintem az eredményességhez mindenképpen a kitartáson keresztül vezet az út. Most már négy éve csináljuk, elég régóta. Voltak olyan pillanatok, amikor nem gondoltuk, hogy majd tovább tudunk menni ezzel a projekttel, de most is itt vagyunk, szóval, a kitartás az mindenképpen egy alapkő.
