Így barnulj bőrrák nélkül!

Budapesti Szerkesztőség
Már a nyár fele elrepült, de te még mindig világítasz a sötétben? Csak égsz, de soha nem barnulsz? Vágysz te is a karamella árnyalatra, de félsz a szottyadt bőrtől és a bőrráktól? Segítünk!

Szolival edzeni a bőrt? – Határozott nem!

A bőrgyógyászok szerint ez egy borzalmas ötlet. A szoláriumban tíz perc alatt annyi UV éri közvetlenül a bőrünket, mintha egy teljes napot töltenénk a Balcsiban – a tűző napon. Több országban (például az USA bizonyos tagállamaiban, Szerbiában és Ausztráliában) be is tiltották a használatát. Egy kutatás szerint – amelyet a Manchester Egyetem kutatócsoportja végzett ausztrál tudósokkal – országosan több száz bőrrák miatti halálozást előzhetnénk évente, ha betiltanák a szoláriumokat. Adele Green professzor, a Manchester Egyetem bőrgyógyász szakértője és a kutatás egyik vezetője szerint:

„Rengeteg félreértés van még mindig a szoláriumokkal kapcsolatban, például az, hogy segíti a D-vitamin termelődését, és ha itt szerzünk barnaságot, az véd a napsugárzás hatásaitól. Mindkettő hatalmas tévedés. Amit viszont biztosan okoz a szolárium: a bőr idő előtti öregedése, ráncok, szemproblémák és a bőrrák kockázatának exponenciális növekedése.”

Dr. Susanna Daniels bőrgyógyász szerint senkinek nem szabadna szoláriumba járnia, de a fehér bőrrel és sok anyajeggyel rendelkezőknek végképp nem. 

„A szolárium sokkal nagyobb sugárterhelésnek teszi ki az embert, mint a déli napsütés a trópusokon. Ezek az UV-sugarak pedig a DNS-ünket károsítják.”

gemini.pl

Mi a helyzet a barnító szerekkel?

A barnító szerekről azt érdemes tudni, hogy használatuk során melanoid termelődik, amitől a bőr felső rétege barna lesz, de fényvédelmet nem kap, tehát ugyanúgy leéghetünk, mintha téli színünkben flangálnánk. Az önbarnítók viszont ártalmatlanok, károsító hatásuk – jelenlegi ismereteink szerint – nincsenek.

Mennyi időt érdemes a napon tölteni fehér illetve barna bőrrel?

Bőrtípus szerint hat csoportba osztjuk az embereket. Az I-es csoportba tartozik mondjuk Ed Sheeran, aki 10-12 perc alatt leég. Ebbe a bőrtípusba a vörös vagy szőke hajú, világoskék, – zöld, – szürke szemű, szeplős-fehér árnyalatú emberek vannak sorolva. Mivel ez a típus extrém módon kitett a károsodásnak és a különböző típusú bőrrákok kialakulásának, náluk egész évben fontos a fényvédelem és lehetőleg a teljes testfelület takarása, hosszú ujjú ruhával, kalappal és napszemüveggel. Náluk változások nélkül is fontos az évenkénti anyajegyszűrés. 

A II-es csoport tagjai szőke-szőkésbarna hajúak, kék vagy zöld szeműek, hajlamosak a leégésre és nehezen barnulnak. Ebbe a csoportba tartozik például Bridgit Mendler. Ez a gyorsan leégő bőrtípus a bőrráknak és a napfény okozta károsodásnak is meglehetősen kitett, ugyanolyan védekezés és ellenőrzési rendszer ajánlott neki, mint az 1. típusnak. 

A III-as csoport megtestesítője például Sandra Bullock – barna haj, barna vagy sötétzöld szem; közepesen barna, bézs árnyalatú bőrszín és viszonylag jól barnul. Az ide tartozó, ritkábban leégő bőrtípusú emberek elsősorban a basalioma, a laphámrák és a melanoma szempontjából veszélyeztetettek. 10 és 16 óra közöttt ajánlatos kerülniük a direkt napfényt, reggel és késő délután bátrabban tartózkodhatnak a szabadban. A fényvédő termékek mindazonáltal számukra is fontosak. A havi önellenőrzés és az éves anyajegyszűrés ennél a típusnál is elengedhetetlen!

a IV-es csoport tökéletes példája Eva Longoria. A csoportot a barna, sötétbarna haj, sötétbarna szemszín; sötét, olívás árnyalatú bőrszín jellemzi. Ritkán égnek le és gyorsan, könnyen barnulnak. Ez a könnyen barnuló bőrtípus erősebb védettséggel rendelkezik, de természetesen itt sem lehet kizárni a bőrrák rizikóját és a fényvédelem sem elengedhető. Mivel kevesebb az anyajegyük, talán könnyebb észrevenniük a változásokat, de évente-másfél évente itt is fontos a bőrgyógyászati ellenőrzés.

Az V-ös csoport tagjai az ázsiaiak. Bár jellemzően nem tudnak leégni, ennél a típusnál is felmerülhet a bőrrák rizikója. Elsősorban az akrális lentiginosus melanoma fordulhat elő, ami a sötét bőrűeket nagyobb arányban érinti, és veszélye éppen abban áll, hogy többnyire később veszik észre és gyakran a napfénynek kevésbé kitett testtájakon vagy akár a körmön jelentkezik. Ezért két-három évenként ennek a típusnak is fontos a bőrgyógyászati szűrés.

A VI-osba pedig az afroamerikaiak tartoznak. Őket egyáltalán nem fenyegeti a leégés és egyébként is erős védelemmel rendelkezik a bőrük, de minden változást bőrgyógyásszal kell ellenőriztetniük, különös tekintettel a tenyerekre, a talpakra, a lábfejekre és a nyálkahártyákra.

Minél alacsonyabb számú csoportban van valaki, annál kevesebb a melanin a bőrében, ami arra hivatott, hogy elnyelje az UV-sugarakat. Gyakorlati tennivalóra lefordítva ez azt jelenti, hogy annál hajlamosabb a leégésre, azaz magas faktorszámú naptejet kell használnia. Mindenkire érvényes tanács, hogy 11 és 15 óra között ne menjen a napra, sőt, ha csak egy mód van rá, tartózkodjon fedett helyiségben. A falevelek alá beszűrődnek az UV-sugarak, ott nem vagyunk biztonságban, sőt napernyő alatt is csak akkor, ha speciális UV-szűrővel látták el.

Mi a helyzet a tavalyi naptejjel?

Tévhit, hogy a tavalyi naptejet nem használhatjuk. Ha a szavatossági időn belül vagyunk, illetve évközben hűvösebb helyen tároltuk, akkor probléma nélkül használhatjuk a tavalyi naptejünket. 

Mikhail Nikov; pexels.com

Egyáltalán honnan tudjuk, hogy melyik a számunkra megfelelő naptej?

Léteznek kémiai napvédők, amelyek beszívódnak a bőrbe, és elnyelik a napsugarakat. Ezzel szemben a fizikai fényvédők fehér bevonatot hagynak a bőrön, visszaverve a fényt. Az utóbbi időben ezek háttérbe szorultak, és a gyártók is arra törekednek, hogy a napvédő ne legyen látható a bőrön. A textúra – legyen az gél, krém, napolaj vagy spray – nem számít, mindenki azt használja, ami számára a legjobban bevált. Azonban nagy különbségek vannak a különböző napolajok között. Ezt érdemes közért helyett patikában megvásárolni, az ott kapható, ismert márkák termékei ugyanis jóval megbízhatóbbak. Ezek az olajok bevizsgáltak, és amit a címkéjükön feltüntetnek, az valós. Lehet, hogy drágábbak, de ennyit igazán megengedhetünk magunknak – a bőrünk védelméért. 

Harminc vagy ötven faktoros krémet érdemes használni, és fontos tudni, hogy a naptejet fél órával azelőtt fel kell vinni, hogy napra mennénk. Ha izzadunk, víz mellett vagyunk, vagy fürdünk, a krémezést 2-2,5 óránként meg kell ismételni. 

Mi a teendő napozás után? 

Először is le kell mosni a fényvédő krémet, ami ha nem ragacsos, még szappanra sincs szükség. A napozás szárítja a bőrt, ezért az alapos hidratálás, testápoló használata ajánlott, illetve az after sun termékeket is érdemes használni. A sok folyadék fogyasztása is segít. 

Borítókép: Rani26; pixabay.com