A Hungaroring sikere

A Nyugat betör Kelet-Európába

A Forma-1 kezdetek óta a tehetős nyugati emberek sportja volt. Egy versenyautó megépítéséhez és vezetéséhez sok pénz kell, valamint ahhoz is, hogy valaki nézőként részt vehessen egy ilyen eseményen. 

A 80-as évek elején fogalmazódott meg a sportág vezetésében a gondolat, hogy a száguldó cirkuszt meg kéne mutatni a keleti blokk országainak porondján is. 

Jugoszlávia volt tervben elsődlegesen, ám az eltervezett helyszín nem volt megfelelő. Új helyszínt kellett keresni: ekkor jött képbe Magyarország.  Bernie Ecclestone-t, az F1 akkori tejhatalmú vezetőjét lenyűgözte Budapest városának látképe, így mindenképpen itt szeretett volna futamot rendezni. A végleges helyszín végül a fővárostól 25 perc autóútra található Mogyoród, és egy dombok között megbúvó erdős terület lett. 

1985-ben alig 9 hónap alatt húzták fel a semmiből a versenypályát, amely minden szinten világszínvonalú volt. 

A sebesség nem minden 

Egy technikás és a többi aszfaltcsíkhoz képest lassú tempójú pályát alakítottak ki, amelyet eleinte sokan kritizáltak. Az 1986-os első verseny azonban bebizonyította, hogy ez egy eseménydús futamot garantáló helyszín lett. 

Az évek folyamán rendre akcióban gazdag versenyeket láthattunk a Hungaroringen. Dőlt már el itt Michael Schumacher világbajnoki címe, nyert itt utolsó körös előzéssel Daniel Ricciardo, számos kaotikus rajtnak is szemtanúi lehettünk, de előfordult már, hogy eltűnt egy pilóta a pályáról. Többek között ennek is köszönhető, hogy Monza és Silverstone mellett a Magyar Nagydíj büszkélkedhet a leghosszabb megszakítás nélküli futamrendezéssel.

A versenyzők mindig a kedvenc pályáik között emlegetik a Hungaroringet. A vonalvezetés ritmusossága, ahogy a kanyarkombinációk követik egymást, nem csak egy körön, de a versenyen is lehetőséget ad az akcióra. 

Az F1 itthon a második legkövetettebb sportággá nőtte ki magát, illetve sokáig ez volt Közép-Európa egyetlen nagydíja, így Magyarország sportturizmusára is új korszak köszöntött. Özönlöttek a külföldiek a futam hétvégéjére, eleinte főként még osztrák és német nézők, de manapság már hollandokat és briteket is találhatunk a mogyoródi lelátókon.

Budapestet szinte mindenki szereti 

A túlnyomó külföldi kereslet miatt a magyar közönségnek igen csak borsos árat kell fizetni a belépőért és a bent fogyasztott termékekért.

Az ide érkező hollandoknak, briteknek vagy osztrákoknak viszont kifejezetten olcsó, akár olcsóbb is, mintha a saját hazájuk nagydíjára látogatnának ki. Összekötve kellemeset a kellemessel, nappal kilátogatnak a pályára, este pedig a bulinegyedben fedezik fel az éjszakát.  

Ez nem csak a szurkolóknak, de a pilótáknak is üdvözítő tényező:  a Magyar Nagydíj tradícionálisan az évközi nagy nyári szünet előtt van, így több idejük van a városban maradni a futam után. Idéntől azonban ez megváltozott, ugyanis az egyre növekvő versenynaptár miatt ezúttal a Magyar Nagydíjat követően egyből Belgiumba utazik a száguldó cirkusz. 

A Hungaroring előre megy, nem hátra

Az 1986-os debütálás óta a pálya infrastruktúrája nem igazán változott, így többnyire még manapság is a rendszerváltás idejéről maradt épületek és lelátók övezik a mogyoródi aszfaltcsíkot. Az új helyszínek miatt tradíciókkal rendelkező pályák esnek ki a naptárból, márpedig a Hungaroring nem szeretne erre a sorsra jutni. 

Ennek okán minden eddiginél nagyobb felújítás vette kezdetét idén tavasszal, amelyben új főépület és lelátók mellett új VIP Paddock is helyet foglal majd. A felújítás céljai közé tartozik, hogy a 21. századi Forma-1 igényeit egy magasabb szinten szolgálhassák ki, ezzel lépést tartva a világ többi helyszínével. Ha az érdeklődés nem hagy alább, akkor minden tényező adott lesz, hogy még hosszú éveken át sikeres legyen a Hungaroring, és hazánkba is ellátogasson az autóversenyzés csúcskategóriája.