A regény izgalmas narratív technikával indít: röviden bepillantást nyerhetünk Kote, egy fiatal kocsmáros mindennapjaiba, aki elmeséli élete történetét egy írnoknak. Kiderül, hogy ő valójában nem más, mint a híres Kvothe, akit a világ nagy része rég halottnak hisz, majd az innentől egyes szám első személyű sztori végigköveti a férfi minden megpróbáltatását a gyerekkorától kezdve az egyetemi évekig, és lerántja a leplet a legendákról, amik a híres Kvothe hőstetteit övezik.
Egy igazi középkori fantasy
A szél neve egy igazán sajátos világba kalauzol el bennünket. Itt nem létezik a modern technológia: az emberek szekereken utaznak, földeken dolgoznak, ivással és kártyázással mulatják az időt; vannak gazdag nemesek, egyszerű parasztok, vándorszínészek, tehetséges muzsikusok, trükkös kereskedők; léteznek furcsa, veszélyes lények, amiktől rettegnek az utazók; és vannak sötét kocsmákban elmesélt történetek, legendák, amikről senki sem sejti, hogy a látszatnál jóval több igazság rejlik bennük.
Egy egyetem varázslóknak
A Roxforthoz már idős vagy, de úgy érzed, hiányzik? A szél nevének egyeteme, melyet egész egyszerűen csak az Egyetem néven emlegetnek mindannyiunk számára ismerős lehet: tele van színesebbnél színesebb hallgatókkal, akik órákat lógnak el és vizsgákra magolnak, és Magisztereknek nevezett oktatókkal, akik mindent megtesznek, hogy segítsék, vagy éppen megnehezítsék az előrehaladást. A kampusz egy egész városnak is beillik, a könyvtár pedig még annál is nagyobb, és senki sem tudja mi rejlik egyes titkos, lezárt ajtói mögött. Ez az egyetem azonban nem akármilyen oktatást nyújt, itt képezik ugyanis a mágusokat, akik magukban hordozzák a képességet (meg persze az akaratot), hogy a természet erőit manipulálva valami egyedülállót alkossanak.
Ahol érték a tudomány
Az ő varázslatuk azonban nem a szokásos hókuszpókusz meg abrakadabra, a mágia nagyrészt tudományos alapokkal rendelkezik. Rothfuss, aki egy ideig vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott, igyekezett minél több kémiát beleszőni a történetbe. De nem csak kémia és alkímia szerepel az Egyetem tanegységlistáján, hanem geometria, szimpatika, névtudomány, orvoslás és az úgynevezett sygaldry is, többek között. Ha megszerzed valakinek a vérét, abból sokkal hatékonyabb voodoo bábut készíthetsz, mintha csak az illető hajával vagy körmével rendelkeznél. Ha megtanulod a tűz nevét, akkor sérülés nélkül átsétálhatsz a lángokon. Ha megfelelő sorrendben írsz le megfelelő rúnákat, akkor működő lámpákat hozhatsz létre. Ilyen, és ehhez hasonló tudás-foszlányokról hallhat az olvasó.
Egy sokoldalú főhős
Kvothe bizonyos szempontból ismerős főhős lehet: egy ifjú tragikus háttértörténettel, aki a semmiből küzdi fel magát. Másrészről viszont rengeteg tehetséggel rendelkezik, ami izgalmas karakterré teszi. Szépen lassan kiderül, hogy a hallgatag kocsmáros állt már a színpadon is, volt már földönfutó, ígéretes diák és szörnyvadász is. Úgy tűnik, sosem fogy ki a mesékből. Az olvasó szinte úgy érezheti, hogy ott van vele, és a szeme előtt elevenedik meg mindaz, amit Kvothe átélt egész élete során.
Végtelen kalandok
Ez az élet pedig sosem áll meg. Az Egyetemen mindig történik valami, legyen az a Magiszterek ténykedése vagy Kvothe rosszakaróinak fondorlatai. Olykor a diákok lerészegednek, olykor furcsa látogatókkal találják szembe magukat; máskor törvényt sértenek, sötét üzleteket kötnek, táncolnak, énekelnek, szép hölgyeknek udvarolnak. Nem vetik meg a mágiát sem, és egy ponton még egy igazi sárkány is felbukkan. A szél neve izgalomban biztosan nem okoz csalódást.Patrick Rothfuss a történet folytatását is megírta: a Királygyilkos krónikája második része A bölcs ember félelme címmel került kiadásra 2011-ben. A trilógia utolsó, befejező részére még várniuk kell a rajongóknak, de akinek addig is hiányzik A szél nevének világa, az könnyed kikapcsolódásra lelhet A szótlan tárgyak lassú szemlélése című spin-off-szerű (ezúttal jóval rövidebb, alig több mint százoldalas) műben.
