Salon de Mouvement – a világot jelentő aula

Fotó: Kaszner Nikolett

„Amikor Feledi János felhívott, hogy szeretne felkérni egy projektre a Nemzeti Táncszínházba, végre úgy éreztem, megmutathatom, mit tudok. Felléphetek a Nemzeti Táncszínházban! Aztán el is jutottam az auláig. Hátha egyszer még beljebb is mehetek…” – Járai Máté önironikus megjegyzése talán többet elárul a Salon de Mouvement szellemiségéről, mint egy hagyományos műsorismertető.

„Jövünk legközelebb is”

„Most dühös vagy! Most épp felvettél valamit a földről! Amikor tapsolok akkor eljátszod, hogy nagyon rácsodálkozol valamire!”- indul egy átlagos drámaóra a miskolci „Fazekasban”. Ritkán beszélünk a kulturális nevelésről. Ritkán beszélünk a felkészült és kitartó tanárokról. Most a több mint 40 éve a Fazekas Utcai Általános Iskola- és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben oktató Király Judittal beszélgettünk a város kulturális lehetőségeiről és a művészeti nevelés sajátosságairól.

„A csended a Tiéd” – Kerekes Vica Révész Tamás képei között

Mezítlábas cigánygyerek a hóban. Csend veszi körül. A hangok művésze, Kerekes Vica színművész tartott szubjektív tárlatvezetést Révész Tamás Csend – A mindennapok költészete című kiállításán a Műcsarnokban. Az este művészettörténeti magyarázatok helyett nézőpontot mutatott be: azt, hogyan lehet figyelemmel, érzékenységgel és némi humorral közelebb kerülni a képekhez.

A kapunyitási pánik mint kötött pályás villamos – A 4-6 premierjén jártunk

4-6 borító

Kellő mennyiségű prekoncepcióval ültem be ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezésére, a 4-6-ra a Vígszínházban. Míg a Letargia az érettségi előtt álló fiatalok kilátástalanságára épít, na meg arra a bizonyos „minden mindegy” érzésre, addig ez a darab azt boncolgatja, hogy mekkora nyomást helyez ránk a tudat: lehet, hogy nem jó irányba indultunk el. Útkeresés és döntésképtelenség kéz a kézben jár. Mégis van remény.

PROMPT: Írj egy 10 000 karakteres értekezést a káoszról

Tasnádi László Károly: Mesterséges identitás, forrás: a Műcsarnok facebook oldala

Az egyik kiállított családi fotó első pillantásra teljesen hitelesnek tűnik: emberek állnak egymás mellett úgy, mintha valamikor valóban felsorakoztak volna egy fényképezőgép előtt. Csakhogy a pillanat soha nem történt meg. A fotográfia lényege, hogy a kép mögött ott áll egy megtörtént pillanat. Vagy mégsem? Mi történik, ha kivesszük mögüle a valóság elemét? A generatív mesterséges intelligencia egyszerre próbál rendet teremteni a képek felfoghatatlan tömegében és termel belőlük újabb, egymással versengő valóságokat. Szeptember 27.én zárt be a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon, melynek munkáin keresztül ez a káosz így már nem rendetlenségként, hanem a valóság, az emlékezet és a lehetőség közötti határok felbomlásaként vált láthatóvá.

Fitzgerald, az elveszett nemzedék novellistája

130 évvel ezelőtt, ezen a napon született F. Scott Fitzgerald, a méltán szeretett A nagy Gatsby szerzője. A nehéz életúttal megáldott író számos olyan alkotást írt, amellyel örökre beírta magát az amerikai irodalomtörténet nagykönyvébe.

Mit csinál egy kép?-Bán András a fotóművészet változásairól, a Nemzeti Szalonról és a mesterséges intelligenciáról

Forrás: Kunsthalle-Műcsarnok facebook oldala, fotó: Kiss Dániel

Ma már szinte mindenki készít, szerkeszt és oszt meg képeket, ezért egyre nehezebb meghatározni, mit nevezünk fotónak, és mikor válik egy felvétel művészetté. Az Utak és útkereszteződések című III. Fotóművészeti Nemzeti Szalon apropóján Bán András műkritikussal és vizuális antropológussal beszélgettünk a képek társadalmi szerepéről, a művészeti kánon működéséről, valamint arról, hogyan alakíthatja át a fotográfia szerepét a mesterséges intelligencia.

Eurosummer, delfines mémek és a popipar újjászületése — Zara Larsson a Sziget nyitónapján

A Sziget nyitónapján mi is átélhettük az igazi Eurosummer életérzést. Amikor is nemcsak Zara Larsson nagyszínpados előadása indította be az egyhetes bulit, hanem a fesztivál rendkívüli hangulata, változatos programjai és kulturális diverzitása. Megnéztük, hogyan találkozik a Hajógyári-szigeten a virális TikTok-esztétika, a tudatos zenei branding és a globális fesztiválkultúra.

Levelek és kódok – Hogyan használta a Zodiákus a médiát a félelemkeltés eszközeként?

Az 1968-ban és 1969-ben áldozatait szedő Zodiákus azon sorozatgyilkosok között foglalja el a helyét, akik kilétére sosem derült fény az évek során. Az ügy kihűlt, a nyomozás abbamaradt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyilkos az árnyékba húzódott volna. Leveleket és megfejtendő kódokat küldött a sajtónak, hogy fenntartsa az emberek figyelmét. Vajon ezzel a tettével a félelemkeltés volt a célja? Vagy csak figyelemre vágyott?

A Queendom él és virul – Sisi történelmet írt a Sziget nagyszínpadán

Sisi

A legtöbb fiatal életébe az elmúlt 5–6 év rengeteg történelmi eseményt hozott. Túléltünk egy világjárványt, politikai rendszerek változását hazánkban és a nagyvilágban, de szorosan ide tartozik a Sziget Fesztivál zárónapjának nagyszínpados koncertje is. Ugyanis Sisi, polgári nevén Vörös Cintia, első magyar női előadóként – sőt mi több, első női rapperként – kapott lehetőséget az önálló nagyszínpadi fellépésre. A performanszot pedig, akik látták, örök életükben emlegetni fogják.