A 23. VERZIÓ NEMZETKÖZI EMBERI JOGI DOKUMENTUMFILM FESZTIVÁLON DEBÜTÁLT TIMÁR SÁRA ALATTUNK DOBOG CÍMŰ SZEMÉLYES IHLETÉSŰ DOKUMENTUMFILMJE, MELY A RENDEZŐ CSALÁDI HÁZÁNAK SÖTÉT MÚLTJÁT JÁRJA KÖRÜL. A FILM ERŐS FÓKUSZT FEKTET ARRA, HOGYAN PRÓBÁLJÁK A SZEREPLŐI FELDOLGOZNI A MÚLT SZÖRNYŰSÉGEIT, MELYHEZ UGYAN KÖZVETVE, DE ŐK MAGUK IS KAPCSOLÓDNAK.
Borítókép: Timár Sára rendezőként és a nyomozást vezető főszereplőként is jelen van, kép: Vajda Gergely Balázs, forrás: puskinmozi.hu
A Timár Sára által írt és rendezett Alattunk dobog című egész estés dokumentumfilm, több más művel egyetemben, szintén bemutatásra került a 23. Verzió filmfesztiválon. A film a rendező személyes nyomozását követi, amelynek során feltárja a szülei által a rendszerváltás idején, egy csereút során megszerzett családi ház múltját és annak szerepét a szocialista elnyomásban. A kutatás során megismerkedünk a rendező családtagjaival, az épület korábbi tulajdonosaival, illetve a házhoz való kapcsolatukkal. A film végére a múlttal való szembenézés lélektani diskurzusa átcsap személyesből a magyar társadalmat egészében átfogó hangvételűvé.
A rendező, Timár Sára egyszerre van jelen filmkészítőként és főszereplőként, mely egy erős bensőséges és személyes élménnyé teszi a filmet. Erre ráerősít a rendező időnként előbukkanó narrációja, amiben történelmi kontextust, háttérinfókat és a saját érzéseit adja át a nézőnek. Ez a kettős jelenlét műfaji határok feszegetését eredményezi, hiszen a film leginkább elemzési funkciót tölt be (némi meggyőzéssel fűszerezve bizonyos gondolatok iránt), amitől általánosságban a beavatkozásmentesség a megszokott. Jelen esetben azonban a beavatkozás a személyes téma miatt kulcsszerepet tölt be a film narratívájában. A rendező hétköznapi beszélgetéseibe enged betekintést, melyeket a családtagjaival folytat, és ebbe csempészi bele a film szempontjából fontos interjúkérdéseket.

Timár Sára rendező az édesapjával, Timár Sándorral, forrás: szinhaz.online
A kameramunka hasonló indokok miatt szintén különféle műfaji szubsztanciákat vegyít. Az interjújelenetek egyedi átmenetet képeznek a klasszikus interjúhelyzet és élethelyzetekben történő bemutatás között. A kérdések és válaszok közben a kamera rendszerint a felek arcmimikáira és érzelmeire fókuszál, a beszélgetések közben a legtöbb alany mégis házimunkát végez, főz, vagy éppen vacsorázik a családjával. Sok esetben a kamera beszéd közben mászik le egy szereplőről és tér át egy másikra, így egyrészt nem csak a beszélő, hanem a hallgató avagy kérdező fél reakcióit, érzelmeit is megismerjük, másrészt az ilyen technikai megoldások azt az érzetet keltik, mintha a film is egy archív házifelvétel lenne a rendező gyerekkorából (amiből szintén sok részlet van bevágva), ezzel megteremtve egy gyönyörű párhuzamot múlt és jelen között.
A film főbb szereplői nagyrészt a rendező családtagjai, azon belül is a testvérei és az édesanyja. A családtagok szerepüket tekintve a rendező nyomozását befolyásolják különböző módokon. Van aki segíti és támogatja őt törekvéseiben, míg mások megkérdőjelezik, hogy érdemes a ház múltját bolygatnia. Az interjúk és beszélgetések során mindenki megosztja a saját élményeit a házban való életéről, valamint véleményüket a nyomozás során feltárt információkról. Az apuka és az ő néptánccal töltött élete, bár csak archív felvételeken és fotókon szerepel, egy meghatározó része a filmnek. Látjuk ahogy a házról, mely a benne élők fejében az önfeledt táncolással egybekötött boldogság és biztonság megtestesítőjeként élt, szép lassan kiderül hogy egy elnyomó hatalom ellenségeinek kivégzőhelyeként is szolgált. A film bemutatja hogyan birkózik meg a rendező és családja a kettős érzésekkel, miszerint a padló alatt ahol ők egész életükben táncoltak, a pincében emberek raboskodtak és váltak kínzás, illetve kivégzés áldozataivá, továbbá hogyan igyekeznek elkerülni hogy a ház múltja foltot ejtsen a boldog gyermekkori emlékeiken.

Régi képek és felvételek teszik személyesebbé a filmet, kép: Vajda Gergely Balázs, forrás: kinocafemozi.hu
Az Alattunk dobog felütésében a rendezőn keresztül megfogalmazódik egy cél és egy vágy a ház múltjának felgöngyölítésére, hiszen (és itt jön be a filmbe a meggyőző funkció) amikor az ember talál egy titkot, a logikus és természetes lépés az, hogy megpróbálja megfejteni. A film tanulságát ezzel szemben arra vezeti ki, hogy vannak titkok, melyek megoldása olyan rég elnyomott emlékeket és érzelmeket hoz napvilágra, melyekre bizonyos emberek, generációk, vagy akár egy egész nemzet nem áll készen. A film végén lebontott fal mesteri szimbolikája mutatja, hogy néha a legtöbb amit tehetünk az az, hogy csupán egy kicsit fejtjük tovább ezeket a titkokat mint elődjeink, bizonyosodjunk meg arról hogy van egy rejtett igazság, hogy „valami van a fal mögött”, de teljesen ne fedjük fel. Ez a feladat a jövő generációira vár.
Az Alattunk dobog mozis premierjére 2026 december 3-án kerül sor, ám a 23. Verzió filmfesztivál keretei közt korábban is megtekinthető Timár Sára alkotása.

