Borító: freepik.com
“Ez pszichológiailag rendben lévő érdeklődés. Az a helyzet, hogy szerintem a bűnözés iránti érdeklődésünk számos különböző egészséges pszichológia célt szolgál” – nyilatkozta Dr. Mantell klinikai és vállalati pszichológus, aki 10 éven át a San Diego-i rendőrség vezető pszichológusa volt, az NPR podcast műsorában. De azt is hozzátette, hogy “ha semmi másról nem olvasol, csak bűncselekményekről, csak erről beszélsz, ezzel tapétázod ki a falat, kivágott újságcikkekkel van tele az íróasztalod fiókja, az azért már gyanús.”
A katasztrófaturista
A média rájött, hogy az emberek érdeklődnek a bűncselekmények iránt, és alkalmazkodott ehhez. Napjainkban az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja, hogy találjunk egy “true crime” sztorit, ha bekapcsoljuk a híradót. Magyarországon a híradó műsorok idejének nagyságrendileg a felét vagy akár annál is nagyobb részét a különböző bűncselekmények és “azonnali hatást kiváltó hírek” töltik ki. Ezeket a híreket ugyanolyan érdeklődéssel hallgatjuk meg, mint azt, hogy milyen kisállat született éppen az állatkertben.
Szeretünk “karosszék-detektívet” játszani
Még azok az emberek is, akik állítják, hogy nem szeretik a “true crime” és egyéb horrortörténeteket, legalább egyszer játszottak már életükben Cluedo társasjátékkal, ami lássuk be, ugyanezen alapul. Az ember természeténél fogva kíváncsi, szeret rejtélyeket megoldani, így mi sem kézenfekvőbb, mint egy gyilkossági ügy felgöngyölítése. Lehet ez egy fikcionális bűnesetről szóló társasjáték, videójáték, televíziós sorozat, horrorfilm vagy bármilyen formában feldolgozott “true crime” sztori. Már csak az olyan sorozatok, mint az NCIS vagy a Gyilkos elmék emberek tömegeit vonzzák képernyő elé. Amerikában például megfigyelhető a “CSI Effect” is, ami egy, a törvényszéki és bűnügyi alapú televíziós műsorok elhíresüléséből eredő jelenség. Az esküdtekre hatással vannak ezek a műsorok, így a büntetőeljárás során irreális elvárásokat támasztanak a törvényszéki tudományokkal szemben, és befolyásolja az esküdtek döntését az ítélethozás vagy felmentés során.
Adrenalin
Az adrenalin az egyik legismertebb stresszhormon, ami hatására többek között az erek egyszerre szűkülnek és tágulnak, amivel egy készenléti állapotba helyezi a szervezetet. Ez könnyen adrenalinfüggővé tudja tenni az embert. Scott Bonn kriminológiai professzor úgy fogalmazott, hogy “a valódi bűnügyek euforikus hatása az emberi érzelmekre hasonló, mint a hullámvasúté vagy a természeti katasztrófáké.”
Az adrenalinon kívül az emberek félelem iránti vágyát is kielégíti. Egy kontrollált környezetet ad a nézőnek, ahol a fenyegetés és veszély érzése izgalmas, de nem valós. Betekintést enged az ember sötét oldalába, úgy, hogy mindezt biztonságos távolságból, a kanapénkról figyelhetjük meg.
“Olyan, mint egy főpróba”
Dr. Sharon Packer pszichiáter fogalmazott így, arra a kérdésre keresve a választ, milyen okokból kifolyólag nézünk horrorfilmeket.
Egy 2010-es tanulmányban megjelent, hogy a bűneseteket feldolgozó tartalmak fogyasztói között sokkal több a nő. Ennek egyik oka lehet, hogy a nők nagyobb arányban esnek áldozatul bűncselekményeknek, ezért úgy érzik, hogy ezzel valamiféle módon fel tudnak készülni arra, ha esetleg velük történne hasonló eset. “Például, ha egy nő megérti, miért dönt az egyén a gyilkosság mellett, megtanulhatja, hogy milyen figyelmeztető jelekre figyeljen egy féltékeny szeretőnél vagy idegennél. A menekülési tippek elsajátításával a nők olyan túlélési stratégiákat tanulnak, amelyeket akkor is alkalmazhatnak, ha valóban elrabolják, vagy fogva tartják őket.”
Fontos azonban megemlíteni, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára és teljes paranoiával sétálni az utcán, majd leütni az első embert, aki “úgy néz ránk”.
