ELSA Miskolc interjú

A „vidéki” hallgatók lehetőségei – interjú az ELSA Miskolc elnökével

Miskolci Szerkesztőség
Néhány szervezet kifejezetten felkeltette érdeklődésem, amióta tüzetesebben elkezdtem foglalkozni azzal, hogy milyen lehetőségei vannak a “vidéki” hallgatóknak. Ezek közül saját tanulmányaim miatt is fontosnak éreztem, hogy felkeressem Stenger Kristófot, az European Law Students’ Association (ELSA) Miskolc elnökét, akit a szervezet múltjáról, jövőjéről és arról kérdeztem, hogy milyen lehetőségeket kínál az a hallgatók számára az egyetemi évek alatt és annak befejeztével.

Mi az ELSA eredettörténete és a hosszútávú célkitűzése?

S.K: Alapvetően az ELSA Miskolc története, legalábbis a jelenlegi Miskolc története 2020-ban kezdődött amikor is a helyi diákok úgy döntöttek, hogy felvéve a korábban megszakadt hagyományokat újraalakítják az ELSA Miskolcot. 2025-re volt az alapítástól számított velem együtt három elnöke – Barta Tamás, Fodor Kitti – a szervezetnek. Úgy gondolom, hogy meglehetősen jó munkát végeztek elődjeim, mert gyakorlatilag egy stabil hallgatói bázissal vettem át az egyesületet. Ezt a korábbi létszámot másfél év alatt sikerült majdnem megdupláznunk, jelenlegi álláspont alapján kilencvenegy főt számlált az ELSA Miskolc. 

Működünk napról-napra, hétről-hétre, tervezzük és szervezzük a hallgatói életet. Az 2025-ös tavaszi félévben a Spanyol nagykövetségen jártunk, illetve a Tiszalöki Országos Büntetésvégrehajtási Intézetet látogattuk meg. Mindkettő nagy hallgatói érdeklődésre tarthat számot, tekintve hogy ilyen helyekre eljutni kuriózum egyetemi diákként. Ezentúl próbálunk egy aktív és működő közösségi életet fenntartani kvízestékkel és adott esetben csapatépítőkkel.

Kép: Spanyol nagykövetség látogatás | Forrás: Instagram

Hosszútávú célunk a Miskolci Egyetemmel való jó kapcsolat fenntartása és noha már két évvel ezelőtt tartottunk egy országos közgyűlést az ELSA Magyarország és minden jogi karon megjelenő ELSA életében, a féléves mérföldkő az országos közgyűlés. Tekintve, hogy hároméves az elnökségi megbízásom, így valószínűleg az is az én koordinálásommal fog végigmenni.

Pont amikor az interjúra érkeztem a bratislavai ELSA-tól kaptam egy e-mailt, miszerint szeretnélek egy kooperációt közöttünk kialakítani. Ennek része lenne, hogy elutazunk hozzájuk, hogy megnézzük az ő jogrendszerüket, töltsünk ott két-három napot, utána pedig ők jönnek hozzánk. Tehát egy ilyen “testvérvárosi kapcsolatot” alakítsunk ki. Az én személyes víziómban a cél, hogy az ELSA Miskolc az egy – főként – a V4-es országokon belüli és azon túli ELSA-kal jó kapcsolatot tartó egyesület legyen. Ennek nyilván mind tudományos és szakmai, mind a személyes barátságok formájában lesz majd gyümölcse.

Mit tud az ELSA nyújtani a hallgatóknak a tanulmányaik alatt? Milyen előnyeik származnak a tagságból?

S.K: Mint egyesület, amit mi tudunk, mint ELSA Miskolc az az, hogy kinyitjuk az ELSA-s kincstárat és, ami ebben van. Lehet nemzetközi kutatócsoportokhoz kapcsolódni, lehet külföldi, vagy belföldi gyakornok csereprogramokhoz kapcsolódni, ez alatt azt értem például, hogy több budapesti iroda az ELSA-n keresztül hirdet gyakornok felvételt.

Tekintve, hogy egy óriási nemzetközi szervezetről beszélünk, negyven év alatt olyan hálót épített ki magának az egész egyesületi rendszer, hogy van téli és nyári egyetemünk. Ebből például az első magyarországi nyári egyetemet pont idén szervezték meg a budapesti kollégák. Nyilván a tanulmányokon túl egy óriási kapcsolati tőke, én személy szerint lehet miskolci diák vagyok, de ha lemegyek Pécsre ott is van egy kézfogás, aki helybe tud rakni a városba a jogi dolgokkal, a helyi aktuális jogász ügyeivel, de ugyanez vonatkozik Szegedre, Debrecenre, Budapestre és Győrre is. Mindenhol van olyan ember, akit fel tudok hívni, akire, mint jóbarát számíthatok. Természetesen egy szakmai mélysége is van az egyesületnek, ahogy azt már említettem, rengeteg nemzetközi kutatási lehetőségbe lehet becsatlakozni. 

Kép: Belga nagykövetség látogatás | Forrás: Instagram

S.K: Ezeken túl a tagságnak, amit tudunk kínálni az az, hogy olyan készségeket tudnak elsajátítani abban az esetben, ha csatlakoznak hozzánk, hogy ha valaki jelentkezik elnökségi tagnak, akkor igenis neki a vállán fog nyugodni rengeteg felelősség és kitalálhatja, hogy például egy nemzetközi emberjogi kampányra ő milyen eseményt szervez. 

Ha összeszeretném foglalni azt, hogy mit adunk, azt mondanám, hogy “sót és borsot” adunk az egyetemi élethez, kis pluszokat, olyan megéléseket és élményeket, amelyeket a mindennapokban nem biztos, hogy megkap az egyetemtől a diák. Tekintve, hogy az oktatási idő az reggel nyolctól délután négyig tart, mi megpróbáljuk ebbe az idősávba beleszervezni azt, hogy legyen valami plusz. Látogassunk el egy büntetésvégrehajtási intézetbe, jussunk be egy nagykövetségre.

Miképp épül fel a szervezet? Vannak előrelépési lehetőségek? Ezzel kapcsolatban elnökként mi a tapasztalatod? 

S.K: Talán a legáltalánosabb elmondani, hogy nyilván tagságból áll ez az egyesület is. Alapvetően a tagok hogyha ambiciózusak, előreléphetnek két irányba. 

Ha felelősséget is akarnak vállalni, akkor jelentkezhetnek alelnöknek vagy az egyesület valamilyen vezető tisztségviselőjének. Ebből összesen nyolc van Miskolcon. Van a szemináriumok és konferenciák szervezéséért felelős alelnök, a professzionális fejlődésért felelős alelnök, a versenyek szervezéséért felelős alelnök, az akadémiai tevékenységekért felelős alelnök, a marketing tevékenységért felelős alelnök, a pénzügyi tevékenységért felelős alelnök, valamint a főtitkár és az elnöki pozíció.

Kép: Az ELSA Miskolc jelenlegi elnöksége | Forrás: Instagram

Hogyha egy hallgató sokat szeretne tenni, de azért nagy súlyú felelősséget nem szeretne a vállára venni, akkor jelentkezhet direktornak. A direktorok azok az ambiciózus diákok, akik lényegében az alelnökök és az elnök mellett kisebb projektek megvalósításán dolgoznak. 

Lényegében kapnak egy bizalmat az elnökségtől, hogy részt vegyenek abban, hogy az egyesület mindennapi ügyes-bajos dolgait, például adminisztrációs teendőket lássanak el, posztokat készítsenek, események szervezését, lebonyolítását intézzék, tehát a cél, hogy gyakorlatot szerezzenek abban, hogy hogyan lehet vezetni az egyesületet.

Elnökként elmondhatom, hogy nyilván ebben van egy utánpótlásképzési szándék is. Azt tapasztalom, hogy változó a lelkesedése a diákoknak, de akik szeretnének, és akarnak is többet tenni az egyesületért, azokat mi nagyon szívesen látjuk, van számukra bőven lehetőség. Még azt hozzá kell tenni, hogy egy dolog, hogy mi itt Miskolcon, mint egyesület létezünk, a miskolci diákok jelentkezhetnek egy nyári egyetem szervezésében szervező tagnak, az is egy óriási megélés és tapasztalat tud lenni. Vagy akár jelentkezhetnek az ELSA Hungary-hez direktornak és nyilván egy idő után akár meg is pályázhatják az ELSA Hungary elnökségi pozícióit. Nyilván ez egy hosszú folyamat és sorban is kell egy kicsit állni, amíg telik az idő.

Milyen közösségi és szakmai programok vannak? Volt már olyan program, amely akár az egyetem többi polgára számára is nyitott volt? Ha nem akkor tervben van egy olyan megvalósítása?

S.K: Szakmai programok között én nagyon boldogan emelem ki az nemrég megkezdett tradíciót, miszerint ha már nemzetközi szervezet vagyunk, akkor látogassunk nagykövetségekre. Ezen felül törekszünk mindig az ELSA International-nek a féléves / éves kampány tematikájának megfelelő kerekasztal beszélgetést és kvízestet szervezni. Mindezek mellett, ami rendszeres programunk, az az, hogy valamilyen utazást szervezünk, értve ezalatt büntetésvégrehajtási intézet látogatást, jogi könyvszalon látogatást, vagy más nagy igazságszolgáltatási intézményhez való látogatást. A közeljövőben tervezve van egy látogatás a rákospalotai javítóintézetbe; nekem személyes indíttatásom, hogy oda elvigyem a miskolci joghallgatókat. 

Kép: III. Magyar Jogi Könyvszalon | Forrás: Instagram

S.K: Bár sokan vagyunk, és sok generáció, mindenkinek igyekszünk olyan programot nyújtani, amely a tudományos és szakmai érdeklődésének megfelel. De érezzük, hogy a büntetőjog iránt érdeklődők száma a Miskolci Egyetemen igen nagy, így arra kicsit nagyobb hangsúlyt fektetünk.

Időszakos rendezvényünk volt például a november elején rögtön megvalósult, az ELSA Debrecennel közös study visit-ünk. Egy tanulmányútra mentünk hozzájuk egy péntek-szombati nap, leutazunk hozzájuk és debreceni bűncselekményekkel kapcsolatos sétát tettünk a belvárosban, illetve ápolva a jó  kapcsolatokat csapatépítéssel zártuk a napot.

Természetesen volt már olyan programunk, ami nem csak a tagság vagy a kar, hanem az egyetem minden polgára számára nyitott, a legutóbbi két-három héttel ezelőtt egy környezetvédelmi előadás volt. De az általunk szervezett kerekasztalbeszélgetésekre és egyéb jogi tematikájú előadásokra mindenkit szívesen látunk egyetemről, kartól és szaktól függetlenül. Ezek alapvetően mindenkinek szólnak, mert a jogi tudomány mindenkinek az életét valahogy, valamilyen módon érinteni és keresztezni fogja, ebből fakadóan nyitottan állunk mindenkihez. 

Mit üzennél azoknak a hallgatónak, akik gondolkodnak az ELSA-hoz való csatlakozáson, de még nem biztosak magukban?

S.K.: Az ELSA mostanáig megtett több, mint 40 évet, jelen van egész Európában, mi Miskolcon itt vagyunk, hogy kinyissunk minden új tag előtt még egy ajtót, hogy segítsünk szárnyra kelni, hogy új utakra, ismeretlen pályákra merjen lépni egy miskolci diák. Valljuk azt, hogy tényleg határ a csillagos ég, így ELSA-sként tekintve, hogy az alapszínük a kék, mi aztán végképp tudjuk, hogy meddig lehet szállni. Aki még nem tag, azt én bátorítom arra, hogy lépjen be, merjen nagyokat álmodni, merjen vállalni többet, mint amire úgy gondolja hogy képes, mert annak idején én is így kezdtem. Tettem egy ismeretlen felé egy nagy lépést, hogy kipróbáljam magam valami újban. Nem hittem volna hogy elnök leszek bármikor és egy egyesület mindennapi élete fog a vállamon nyugodni, de mertem lépni annak idején, és tényleg csak hangsúlyozni tudom, hogy a határ a csillagos ég.

Ha még nem olvastad a House of European Affairs and Diplomacy vagy a Univesity Business Club részét a cikksorozatnak a Hallgató Magazin oldalán megteheted.