Keresés
Close this search box.

Legyél te is hallgatós! Jelentkezz hozzánk március 3-ig!

Anya csak egy van, de milyen érzés, ha egy sincs? – Az „árvácskák” napja

1990-óta minden május 6-a, a közvetlenül anyák napja utáni hétfő, az anyák nélkül felnövő gyermekek napja, másképpen „árvácskák” napja. Olyan gyerekekről szól, akik túl hamar elvesztették édesanyjukat vagy soha nem is ismerték. Hány gyereket érint a gyermekvédelmi szakellátás? Milyen egy anya elvesztése? Lemondani az anyaságról? Kényes témák és küzdelmek, amikről mi magunk sem beszélünk szívesen.

Borítókép: RNDE Stock Project; pexels.com

Sokkoló számok

A KSH tavalyi adatai alapján összesen 23 815 fiatal részesül gyermekvédelmi szakellátásban, ebből 21 428 esetben kiskorúról van szó. A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest jelenleg 2754-gyel több tizennyolc év alatti gyermek van a rendszerben. A Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozata szerint 50-100 csecsemő „várakozik” kórházi körülmények között ellátásra, mert férőhely hiánya miatt nem tudnak biztosítani helyet és védelmet számukra gyermekotthonokban. A hiányosságok miatt súlyos gyermekjogi sértések történnek, mint például a testvérek elszakítása vagy olyan messze helyezik el a gyermekeket, hogy képtelenek találkozni a vérszerinti szülőkkel.

2023-ban az örökbefogadásra váró gyerekek száma a 2022-es évhez képest rohamosan megnőtt. A statisztikák szerint a szülők preferenciái nem egyeznek meg az örökbefogadásra váró gyerekekkel. Az örökbefogadó szülők háromnegyede három év alatti gyermeket szeretne, de az ilyen korú gyermekek száma a legkevesebb. Ennek ellenére tíz év feletti gyermek iránt az örökbe fogadni kívánók mindössze három százaléka érdeklődik.

cottonbro studio; pexels.com

Gyermekotthonok

Eléri valaki a tizedik életkorát és az esélye, hogy valaha is egy család szerető karjaiban nőjön fel, lecsökken közel nullára. Sokunk tíz évesen még egyedül sem járt haza, félt a sötétben és a szüleink mellett éreztük a leginkább biztonságban magunkat, akik viszont gyermekotthonokban élnek, már tíz évesen felnőtt gondolkodásra kényszerülnek. Olyan döntéseket kell meghozniuk, amit felnőtt fejjel is nehezen teszünk meg.

A gyerekeket nagy átlagban a mélyszegénység miatt emelik ki családjaikból. De előfordul a családon belüli erőszak és olyan is, amikor maga a gyermek kéri az elhelyezését.

Napjainkban több, mint 23 ezer kiskorú nem kapja meg azt az anyai szeretetet, amit mindenki megérdemelne. Nehéz elképzelni az olyan körülmények között felnövő gyerekek életét, akiket bármikor visszaadhatnak, mert mégsem elég jók és nem passzolnak a szülők elképzeléseihez, nem törődve azzal, hogy ez milyen mentális károkat okoz nekik. 

Oleksandr P; pexels.com 

Anya elvesztése

Akárhány évesek vagyunk, a szüleink elvesztése az egyik legfájdalmasabb pont az életünkben, különösképpen, ha ez fiatalkorunkban történik meg. Életünk meghatározó pillanatainál már nem lehetnek jelen. Nem fordulhatunk hozzájuk kérdéseinkkel és aggodalmainkkal. 

Nem lehet kijelenteni, hogy egy anya elvesztése több fájdalommal jár, mint egy apáé. De máshogy éli meg és fogja fel a hiányt egy kisgyermek. Hirtelen, egyik napról a másikra anya ölelése, jó éjt puszija, meséi, simogatása eltűnik. A rossz álom után nem tud már bebújni mellé az ágyba. Nem fog mögötte állni és a tükörből visszamosolyogni, miközben a haját fésüli. Nem fogja megdorgálni, hogy koszos cipővel ment be a házba. Nem lesz kinek anyák napi köszöntőt mondania. Anya elment és nem fog visszajönni.

Az évek múltával a családi albumot lapozva látni egy nőt, aki első ránézésre idegen, de a mosolygós szemeiről tudni, hogy az anyukája az. Hasonlítanak. Mintha egész életében ismerte volna. De nem emlékszik már, hogy egykor milyen volt a hangja és az illata. Lassan kezdi elfelejteni. Nem lesz ott mellette, amikor leérettségizik vagy szülő lesz. Anya már csak az emlékezetében él vagy lassan ott sem.

Daria Obymaha; pexels.com

Lemondani az anyaságról

A fentiekben már említve lett, hogy Magyarországon ötven-száz csecsemő „várakozik” a kórházban, akiket egyedül hagytak szüleik. Az egyik legnehezebb döntés lemondani egy kisbabáról. Többnyire nem arról van szó, hogy nem szeretik, hanem nem tudják felnevelni és megadni azt a biztonságos hátteret, amiben egészségesen fel tudna nőni. Így az anya rákényszerül arra, hogy más kezeibe helyezze a baba sorsát és életét.

2023-ban, Olaszország egyik kisvárosában, Bergamoban egy kisbabát hagytak az egyik babamentő inkubátorban. A kisbaba anyukája, mielőtt végleg elbúcsúzott volna kislányától, egy levelet tett mellé. A levélben ez állt:

„Ma reggel született 2023.05.03-án. Csak ketten voltunk, ahogy az elmúlt kilenc hónapban is. Nem tudom felnevelni, de a világ jóságát és boldogságát kívánom neki. Egy puszi, örökké anyukádtól. Rátok bízom életem egyik fontos darabját, amit soha nem fogok elfelejteni.”

Az anyuka meghozta élete egyik legnehezebb döntését, amivel a baba érdekeit részesítette előnyben. Ezáltal olyan szeretetben és környezetben nőhet fel, amit megérdemel. Soha nem fogja tudni, mitől fog félni a legjobban, mi nevetteti meg, mi lesz a hobbija vagy a gyengeségei, de lélekben mindig az anyukája marad. A szülésznők a Noemi nevet adták neki, ami azt jelenti, hogy gyönyörűség.

Magyarországon összesen harmincnyolc darab babamentő inkubátor található meg országszerte. 2023-as adatok alapján 1996-óta százötven csecsemő életét mentették meg ezzel a lehetőséggel. Egy esélyt kapva egy teljes értékű életre.

Vidal Balielo Jr.; pexels.com