Borítókép: Index.hu
A film Tóth László életét követi nyomon, aki a II. világháború után kimenekül Amerikába szegényen, pénz nélkül, majd tehetségének köszönhetően kilábal kezdeti problémás helyzetéből, de a magánéleti nehézségek, illetve felesége hiánya, majd annak későbbi betegsége néha megnehezítik sorsát.
A filmet itthon 2 részletben, egy 15 perces szünettel vetítették, ami rendhagyó volt számomra, hisz egyben is könnyen végig tudtam volna nézni, de a film szerkezeti egysége kapcsán teljesen logikus és érthető a döntés.
Építmények szabadsága
A film első fele főhősünk sorsának felíveléséről szól, ahogy magyar zsidóként a II. világháború után a szovjetek által megszállt Magyarországról elmenekül, és hajléktalan szegényként tengetve életét végül unokatestvéréhez kerül. Először úgy tűnik, hogy egy alapot összehozhat magának, csakhogy azzal szembesül, hogy etnikai kisebbségként megint magára marad, mígnem egy gazdag, előkelő ember pártfogásba veszi, ami után a karrierje szépen elindul felfelé.
A második egység feleségének megérkezéséről és betegségének elfogadásáról szól, ami komoly nehézségeket szül az életében, még jobban megszállottja lesz munkájának, és a drog meg az alkoholfüggősége is komolyan eluralkodik rajta.
A rendező ábrázolásmódja mindenképp egyedi, sokszor választ meglepő módszereket, de ezek szerencsére nem válnak öncélúvá, hanem a mű hatásosságát fokozzák. A vágások, a zenei aláfestés, illetve a művészi és a dokumentarista képek egyaránt egyedi élménnyé teszik a filmet. Elsőként érdemes megemlíteni Jancsó Dávid nevét, aki azon kívül, hogy a méltán híres Jancsó Miklós fia, a vágásaival egyértelműen tudott a film képeinek epikusságán emelni.
Nem véletlen volt ott a jelöltek között, és az esélyei sem voltak rosszak.
A színészek szintén egytől egyig remekeltek: Adrien Brody-nál szinte borítékolható volt, hogy nyerni fog, ezzel magáénak tudhatja a második Oscarját is, ráadásul kifejezetten jól beszélte a film elején a magyar nyelvet ahhoz képest, hogy csak származásában magyar. Felicity Jones is szépen játszotta a megrokkant feleség szerepét, de számomra a legkiemelkedőbb alakítást egyértelműen Guy Pearce nyújtotta. Kétségtelenül ott van Hollywood legalulértékeltebb színészeinek listáján.
Már korábban is bizonyította olyan filmekben, mint a Szigorúan bizalmas vagy a Memento, hogy főszereplőként, komolyabb produkciókban is megállja a helyét, de később, egy-két gyengébb szerepvállalás után leginkább blockbusterek jelentéktelen mellékszereplőjeként láthattuk viszont.
Persze David Michod igyekezett neki jó lehetőségeket adni, mint az Animal Kingdom – A rettegés birodalma és az Országúti bosszú, amiket Pearce meg is hálált, de valamiért még így sem kapkodott utána Hollywood. Reméljük, ezután ez változni fog, mert ebben a filmben több, mint szenzációsan alakított.
Hihetetlen, hogy az első jelenetében mit mutat, majd picivel később, és persze a film vége felé, amikor egy eléggé megrázó képsornak leszünk szemtanúi. Érdekesség, hogy a filmben magyar színészek is feltűnnek, például Szőke Abigél vagy Sztarenki Dóra.
Ha már ennyi pozitívumról beszéltünk, akkor ejtsünk szót egy-két negatív részletről is.
Véleményem szerint a film első fele jobban működik, mint a második – talán mert a film első fele mintha jobban tudta volna konkretizálni amit akar, mint a második része. A második egység elég döcögősen, vontatottan indul, de a végére visszatér a monumentalitása, így semmit nem veszít a hatásából az alkotás. Vannak jelenetek, amik a film komor hangulatát emelik ki; így aki a nem hétköznapi dolgokra nem fogékony, azok számára a film bizonyos pontjain lehet, hogy kissé öncélúnak tűnhet, de ez inkább egy szubjektív kritika a részemről.
Megszállottság vagy boldogság
A brutalista egy eposzi hosszúságú, epikus életrajzi film a szó legszorosabb értelmében, ami azon kívül, hogy bemutat egy pályafutást, személyes hangvételével és hatásosságával jól visszaadja főszereplőnk jellemét is. Az alkotást nézve nehezen tudjuk eldönteni, hogy mi érvényesült benne jobban: a sanyarúság vagy a szabadság, de az biztos, hogy szemet hunyni nem fogunk felette.
