Budapesti növényhatározó

Budapesti növényhatározó II. rész

Budapesti Szerkesztőség
Azt szokták mondani, ha sétálsz, nézz a lábad elé. Most nézzünk a lábunk alá és a fejünk fölé, hogy kiderüljön, milyen növények vesznek körül bennünket Budapesten!

A Hallgató Magazin budapesti növényhatározójának első részében már körül néztünk egy kicsit a főváros flórája táján, azonban még bőven akad látnivaló! Az előző cikkben a kicsit trükkösebben felismerhető növények domináltak, következzenek most tehát a klasszikusok!

1.   Gesztenye  9/10 – szép a virága, ősszel gesztenyét szedni pedig csak király

 Aesculus: a szappanfavirágúak családját gazdagítja. Összetett levele tenyérre hasonlít, 5-9 tojásdad alakú, fűrészes élű levélből áll. Virágai fehérek, vagy rózsaszínűek, csoportosan, úgynevezett bugában helyezkednek el. A gesztenye különböző részeiből készített teáknak, tinktúráknak és egyéb gyógyhatású készítményeknek köszönhetően csökkenhetnek a keringési zavarok, visszérproblémák, de kérgéből napfényvédő szer is készül. Ősszel gyakori látvány, hogy a gyerekek a vadgesztenye magjait gyűjtik, azokból fogpálcikákkal babát készítenek. Népies megnevezései a bokrétafa és a lógesztenye, a hiedelem szerint, ha gesztenyét teszel a zsebedbe, az megvéd attól, hogy beteg legyél. 

Gesztenye
Neve a német nyelvből vándorolt át hozzánk, ahova pedig a latinból érkezett. Eredetileg castanea. Kép: Pexels

2.   Fürtös gyöngyike 7/10– a színe lenyűgöző, de már elvirágzott, és minden része mérgező

 Muscari neglectum: a spárgafélék családjának tagja. A kékeslila virágzat felső virágai terméketlenek, sokmagvú toktermést hullat, miután áprilisban-májusban elvirágzik. A lágyszárú növény körülbelül 20 – 25 cm magasra nő. A természetben jellemzően a sziklás helyeket és a tölgyeseket díszíti, de száraz gyepeken is szívesen elél. A fürtös gyöngyike hagymáját szeptember közepétől novemberig érdemes elültetni, de fontos szem előtt tartani, hogy a növény minden része mérgező. Unokatestvére, az epergyöngyike, amely a Balatonfelvidéken igen elterjedt, védett faj; eszmei értéke 5 000 forint. Ha a fürtös gyöngyikét becézgetni támad kedved, népiesen szólíthatod kígyóhagymának, kék gyöngyvirágnak, mezei jácintnak vagy pézsmabimbónak.

Ha tavasszal a BME környékén akad dolgod, könnyen összefuthatsz vele, keresd a Kármán koli mögötti betonkaspókban. Kép: Pexels

3.   Tulipán 5/10 – szép, de elég basic

Tulipa: a lilomfélék családjába tartozik, és több, mint 100 faj, de több, mint 1 000 nemesített fajta tartozik hozzá! A Kárpát – medencében négy faj él a természetben, közéjük tartozik a magyar tulipán. A 40-50 cm-es lágyszárúak egy igen nagy részét I. Szulejmán uralkodása alatt a törökök tenyésztették ki, a 16. században, az ő hódításaik révén került Európába. Virága a kék kivételével szinte bármilyen színű lehet, hat porzója van, termőjét három termőlevél összenőve alkotja. Hagymáról ültetik, jellemzően szeptemberben. Dísznövényként Budapest szerte találkozhatsz vele, de ha igazán lázba hoznak a tulipánok, a holland Keukenhof maga lesz a Paradicsom számodra. Népies megnevezése a tulipánt.

Fekete tulipán
A Margit-szigeten szinte fekete tulipánra bukkantunk. Kép: saját

4.   Juharlevelű platán 10/10 – fáramászáshoz a legjobb választás, a törzse foltos, tökéletes

Platanus × hispanica:  platánfélék családja, a keleti platán és nyugati platán hibridje. Egy kifejlett fa körülbelül 30 m-es, hazánkban több védett platánsor is található. Zárvatermő, kétszikű lombhullató fa. Mivel a szennyezettebb levegőt jól megtűri, gyakorta ültetik városi parkokba, a Népligetben és a Városligetben is úton-útfélen platánfákba botlik az ember. A Margit-szigeten pedig van egy igazán figyelemre méltó példány: a több, mint 200 éves fa túlélt két világháborút és két szabadságharcot, a kommunizmust és a rendszerváltást. Oldalágaiból több is a földig hajol, az egyik már érinti is a földet, szép időben mindig látni, ahogy a gyerekek játszanak rajta – bár ez hosszú távon igen nagy terhelést jelent a Margit-sziget elsőszámú platánfájának.

Közönséges platán
A fa kérge jellegzetes módon, nagyobb lapokban válik le. Kép: wikipédia

5.   Orgona 10/10 – nem kell magyarázni

Syringa vulgaris: az olajfafélék családjának előkelő tagja. A tulipánhoz hasonlóan európai elterjedése a törököknek köszönhető, a magyar nyelvben a lila szín neve az orgona török nevéből eredeztethető. A buga virágzat négy szirmú, lila, vagy fehér színű virágai április végétől május közepéig ontják magukból azt a bizonyos „Itt a tavasz!” illatot. És igen, eltaláltad! Az orgona nem csak szép és illatos, de ehető és gyógyhatása is van! Levelei az influenza, megfázás tüneteit enyhítik, a virágból készült tinktúra vagy kenőcs pedig zúzódások, sebek kezelésére alkalmas. Ha pedig elmész egy virágzó orgonabokor mellett, amelyről elmondható, hogy nem a szomszédnéni tulajdona, bátran metssz le a párat a virágaiból, hiszen nem védett. Természetesen csokorban is szép ajándék Anyák Napján, de csavarhatsz rajta egyet, készíts belőle szörpöt, szirupot, vagy lekvárt! Az orgona a templomi hangszer után kapta a nevét.

Orgona
Az orgona az Anyák napja elengedhetetlen kísérője. Kép: Pexels