Amikor hétköznaponként megyek be az egyetemre, és a 4-6 áthalad a Petőfi hídon, rendszeresen megnézem a Gellért hegyet, hogy lássam, vajon őszek–e már a fák, vagy épp megkopaszodtak, esetleg zöldül-e már a ‘hegy’? Így ami a Citadella alatt él, az lett az én természetes naptáram. De milyen növények bukkannak fel a Fővárosban, és vajon felismered–e őket? Következzen hát 5+1 virág, fa és fűféle, amelyekbe biztosan belefutottál már, ha Budapesten sétáltál! (A biztonság kedvéért 1-től 10-ig menő skálán értékeltem is őket, hogy Neked már ne kelljen. Szubjektív lista következik.)
Pásztortáska 8/10 – gyomnövény, de az egész ehető, bors helyett is használható
Capsella bursa-pastoris: a káposztafélék családjába tartozik, nevét a táska formájú terméséről kapta. Bár a gyomnövények kategóriájába tartozik, gyógynövényként is számon tartják: szaponin és flavonoid tartalmának hála vérzéscsillapító tulajdonsága van, de enyhíti az ekcéma tüneteit is, illetve izomfájdalom ellen, illetve az izomműkődés erősítésére is használható. Nőgyógyászati panaszokra is kiváló: szabályozza a ciklust és a menstruációs fájdalmat is enyhíti, ugyancsak a klimax kellemetlen tüneteit.
Ilyen gondok orvoslására tea formájában fogyaszd. Ha éppen pedig nincsen semmi testi panaszod, akkor is elfogyaszthatod salátában, párolva, vagy főzelékként. A 10-70 cm magas növény magvai és terméstokja a borsot helyettesíthetik a konyhában. Igénytelen, gyakorlatilag bárhol megterem, a Főváros is tele van vele. Hagyományos megnevezéseiből csak néhány: kanálka, Isten táskája, büdös szaporafű, csörgőcske, szívkésfű.
Kanadai nyárfa 1/10 – belőle jön ez az idegesítő fehér szösz
Popolus x canadensis: fűzfafélék családja. Hibrid növény, a fekete nyár és a folyóparti nyár keresztezésével jött létre, 15-30 méter magasra nő. Levelei háromszög alakúak, szélük csipkés. Európában és Ázsiában őshonos. Törzsének és kérgének olyan hatóanyagai vannak, amelyek miatt a népi gyógyászatban gyulladáscsökkentésre, reuma ellen és prosztata megnagyobbodás kezelésére is alkalmazzák. Termését fehér, vattaszerű repítő szőrök veszik körül, funkciójuk, hogy a szél által minél messzebb és minél több helyre eljuttassák a magokat. Bár a repítőszőr és a mag nem allergének, de a gépjárművek által kibocsátott szennyező anyagok rájuk tapadhatnak, így okozhatnak irritációt. Egy 50 éves nyárfa egy év alatt 400 kg CO2 elnyelésére képes.
Fehér here 4/10 – nem tetszik, a neve sem tetszik, de mindenhol ott van
Trifolium repens: a pillangósvirágúak családját erősíti. Négylevelű változatának megtalálója a babona szerint szerencsés lesz – ez a variáció jobban is tetszik. Évelő növény, életének hossza négy-öt év. Szintén ehető növény, általában díszítő elemként jelenik meg a fogásokon. Az állatok is előszeretettel fogyasztják, hiszen a legelők visszatérő vendége. Az 5-20 cm-es növény kedvezően hat a talajminőségre, megköti a nitrogént és a nitroként is. Jól alkalmazkodik a környezethez, szárazabb földben is kihajt. Népies neve: fehér lóhere
Nagy útifű 6/10 – főzelékként is fogyasztható, de gazolásnál nehezen jön ki a gyökere
Plantago major: ki nem találnánk, de az útifűfélék családjának tagja. A mezők és rétek elengedhetetlen szereplője hazánkban ez a lágyszárú, évelő növény. Levelei akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek, de általában 20 cm-nél megállnak, jellegzetességük, hogy 5-9 párhuzamos ér fut végig a tövétől a csúcsáig. A virágok és később a barna porzók a hosszúkás, felálló száron keskeny füzérvirágzatot alkotnak. Régen a magot enyhe hashajtóként, a frissen levágott leveleket pedig sebgyógyításra alkalmazták. Mivel baktériumölő anyagokat tartalmaz, köhögés elleni cukorka alapanyaga is lehet. A konyhában saláta, vagy főzelék készül belőle, de palacsintatésztában kisütve is elkészítheted! A nagymamád még lehet úgy ismeri, mint útilapu, farkasnyelv, forrásfű vagy szerelemlapu.
Piros árvacsalán 9/10 – apró kis csoda, több gyógyhatása is van, és ez a lila… Ahh!
Lamium purpureum: árvacsalánfélék családja. Ez az átlagosan 15 cm-es kis gyomnövény az egész országban elterjedt, a levelei szíves-háromszög alakúak, a felsők vöröses színűek. Akárcsak a leveleken, az apró, sötétrózsaszín virágokon is apró szőrök vannak. Rét, mező, szántóföld, kert, út széle, mindenhol találkozhatsz vele! Igazán nem kényes, akár 1800 m magasban is nyílik – mondjuk ilyen szempontból kis hazánkban igazán nem kell megerőltetnie magát – , rokona, a bársonyos árvacsalán ellenállóbb talán csak nála. A csirkék nagy előszeretettel fogyasztják, a méhek sem vetik meg.
Egynyári lágyszárú, márciustól szeptemberig virágzik. Bár kellemetlen szagúnak mondják, az egész növény ehető, a virág íze édeskés. Készülhet belőle tea, kerülhet salátába, de egy smoothie ízét is feldobhatod vele. Jelentős C-vitamin tartalma van, de nagy mennyiségű vas is található benne, a magjában lévő olaj pedig tele van antioxidánssal. Vízhajtó, izzasztó, és gyulladáscsökkentő hatása miatt a népi gyógyászat kedvelt alapanyaga. Régies elnevezése a méhfű és a méhvirág.
+1 Nagy csalán – annyira ellentmondásos, hogy értékelhetetlen
Urtica dioca: a csalánfélék családjának leghíresebb (hírhedtebb?) tagja. Osztálykirándulásokon, családi kempingezéseken szedi leggyakrabban áldozatait. Gyerekként mindannyian jöttünk már ki úgy a susnyásból, hogy az egész testünk tele volt a nagy csalán okozta viszkető csípésekkel. Éppen ezért lepődtünk meg mindannyian, amikor a nagymamánk/anyukánk/szomszédnéni elmesélte, nem hogy ehető, de jó ízű főzeléket is lehet készíteni belőle. A hab a (csalán)tortán pedig az, hogy egyesek szándékosan csíptetik meg magukat ezzel a szőrös levelű növénnyel annak reményében, hogy az csökkenti a reumás panaszokat. A csalánnak ezen kívül is számos gyógyhatása ismert: vértisztító, lázcsillapító, csökkenti a vércukorszintet, megakadályozza a prosztata rendellenes megnagyobbodását és vérszegénység esetén is ajánlott csalánból készült teát fogyasztani. Mindebből látható, hogy a nagy csalán egy igen hasznos növényünk, mégis amikor térdig gázolunk egy rejtőzködő csalánosban, valahogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről… Népies neve: csojja, csillány, csohán, csián.
