Az algoritmusokon túl: Miért térnek vissza a márkák a közösségépítésen alapuló marketinghez?
A technikai fejlődéseknek köszönhetően a marketing egyik alappillérévé vált az online tér. Nincs olyan márka, aminek nincs fent hirdetése a social media platformok egyikén. Miért is ne használnák ki a közösségi média előnyeit? Ezeken a felületeken keresztül a feltöltés pillanatától kezdve bárkihez eljuthat a világ bármely pontján. Mégis napjainkban a márkák elkezdtek visszaállni a közösségépítésen alapuló marketinghez. Visszatértek a személyes megszólításhoz, a nyomtatott prospektusokhoz a vagy éppen az óriás plakátokhoz. Ennek viszont vajon mi is lehet az oka?
Pályakezdőként a magyar munkaerőpiacon – Lehetőségek, kihívások és a fejlődés kulcsa
Üdv, Hallgatók és halogatók! Most fogsz végezni? Vagy még a padban ülsz? Felmerül benned a kérdés: mivel is leszek én több a mellettem ülőnél, miközben mindketten ugyanazzal a diplomával fogunk végezni? Miért inkább engem akarjanak felvenni a többiek helyett? Igyekszem ezekre a kérdésekre válaszokat adni, de ehhez előbb egy kicsit be kell mutassam neked a munkaerőpiacot, és annak jelenlegi működését.
A tér és a torony — A hálózatok történelme
Niall Ferguson 2017-es, A tér és a torony című vaskos könyvére majdnem egy évtizede hivatkoznak előszeretettel egyetemi tanárok és youtuberek egyaránt. A skót sztártörténész a hálózatelmélet segítségével göngyölíti fel a történelem nagy összeesküvés-elméleteinek igazságtartalmát és egyéb jelenségeket. Miért utálom én annyira mégis?
Harc a középért – A nyugati középosztály hanyatlása és a keleti felemelkedése?
Napjaink egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi kihívása a középosztály átalakulása; míg Nyugaton eltűnni látszik, a világ más részein épp most születik újjá. Mi lehet ennek az oka, és vissza tudjuk-e fordítani a folyamatot? Gazdasági cikkpályázatunk 1. helyezettje, Fekete Artúr kiváló írását közöljük a témáról.
Corporate venture capital: amikor a tőke stratégiai irányt mutat
Az utóbbi évek technológiai forradalma alapjaiban rendezte át a globális versenykörnyezetet, ezért a nagyvállalatok közül egyre többen a vállalati kockázati tőke eszközéhez folyamodnak. Hogy mit jelent ez, és miben különbözik a közkeletűen alkalmazott befektetési stratégiáktól, arról gazdasági cikkpályázatunk 2. helyezettje, Borbás Petra kitűnő írását közöljük.
Fenntartható fejlődés és greenwashing: az igazi elköteleződés fontossága
A fenntartható fejlődés és a greenwashing aktívan részei a társadalmi párbeszédnek. A fenntarthatóság kihívás elé állít bennünket, hogy átgondoljuk mindennapi döntéseinket, míg a greenwashing során a vállalatok látszólagosan fenntartható törekvések mögé rejtik valóságos szándékaikat. Ez a kettősség rávilágít az elköteleződés és az őszinte cselekvés fontosságára a fenntarthatóság terén. A világ vállalatai, kormányai és fogyasztói egyre inkább szembesülnek azzal, hogy a valódi fenntarthatóság nem pusztán marketingeszköz, hanem hosszú távú gazdasági és társadalmi szükségszerűség. Gazdasági cikkpályázatunk 3. helyezettje, Kocsor Kata Laura kiváló írását közöljük a témáról.
A Kína és Japán közötti diplomáciai feszültség
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök november 26-án már mérsékeltebb hangot ütött meg, miután a Kínával való kardcsörtetése elfajulni látszott. Az elmúlt napok eszkalációja sokakat megrémített egy esetleges, Tajvan feletti háború kitörését illetően, azonban a helyzet lassan konszolidálódik. Mi vezette idáig a két országot?
A nagy monetáris megosztottság: a Federal Reserve kamatvágásai kontra az Európai Központi Bank tétlensége 2025-ben
A 2025-ös év példátlan eltérést hozott a nyugati világ két legbefolyásosabb központi bankjának monetáris politikai álláspontjában, a Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (ECB) között. Miközben a Fed agresszív kamatcsökkentési ciklusba kezdett, az ECB nagyrészt kívülálló maradt, fenntartva a kamatokat és jelezve a lazítási ciklus végét. Ez az eltérés jelentős lehetőségeket és komoly kihívásokat is teremtett a világgazdaság, a feltörekvő piacok, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti strukturális kapcsolatok számára. Gazdasági cikkpályázatunk 4. helyezettje, Pallagi László remek írását közöljük a témáról.
Miért nincs belgrádi metró?
Több mint száz éve várnak a belgrádi polgárok egy metróra. Mint a Godot-ra várva című darabban, ahol Godot soha nem érkezik meg, a metró sem érkezik meg soha. Miért nincs metró egy fővárosban, melyben agglomerációval együtt több mint 1,5 millió ember lakik? Belgrád túl szegény? Túl korrupt? Vagy csak rosszul tervezték?
A Selyemút és a nagy gubanc – Az Egy övezet, egy út program
A nyugati világban evidensnek tartjuk saját magunk világgazdasági dominanciáját, ám Kína szempontjából ez csak egy pár száz éves zökkenő: a kapitalizmus elterjedése előtt a selyemutak, manapság pedig az Egy övezet, egy út jelenti a világkereskedelem gerincét. Hogyan vált Kína a világ legnagyobb hitelezőjévé, és hogyan befolyásolja ez a gazdasági teljesítményét, valamint stratégiai céljait? Lesz-e kínai világuralom?