Egy gyógyító tudomány – A pszichológiáról napjainkig

A pszichológia, mint tudományág, rövid történelemre tekint vissza, előzményei viszont annál sokszínűbbek. Ha meg szeretnénk érteni a lélekgyógyászat kialakulását alaposan bele kell tekintenünk az elmúlt pár száz év történéseibe.

A pszichológia szó a görög eredetű pszicho- előtagból (lelki) és a -lógia (tudomány) főnévképzőből áll össze. “Az emberi viselkedést és gondolkodást tanulmányozó szakág, amely az emberi agyat és az annak tulajdonított elmeműködéseket vizsgálja és befolyásolja; lélektan.

Pléh Csaba Pszichológiatörténet című nagyszabású összefoglaló kötetében három sajátos megismerési területet nevez meg. Az egyén saját élményei, a viselkedés és a teljesítmény, amely alatt azokat a fizikai jelenségeket érti, amelyekben a lelki mozzanatok manifesztálódnak.

A cikkünkben feltüntetett idézetek Pléh Csaba – Pszichológiatörténet című könyvéből származnak.

Eredet

A pszichológia tudományága 3 újkori intellektuális hagyomány összefonódása által kezdett alakot ölteni. Az újkori tudományos szemlélet, a filozófiai ismeretelméleti (elsősorban az ismereteink eredetére vonatkozó viták empiristák és racionalisták között) és az élettudományok, szervezetünk működésére vonatkozó ismeretek fejlődése.

A pszichológia filozófiai gyökerei a felvilágosodás eszmerendszeréhez vezethetőek vissza, amelynek a társadalom átformálása, és tekintély uralmától való megszabadulás a célja. A felvilágosodás két egymással ellentétes irányzata az empirizmus, mely a személyes tapasztalásokon keresztül törekszik a világ megismerésére, illetve a racionalizmus, mely szerint ismereteink forrása nem a tapasztalat, hanem az ész, a gondolkodás.

René Descartes-t (1596-1650) francia filozófust, a racionalizmus képviselőjét emlegethetnénk a pszichológia ősatyjaként. Elméletei nagymértékben hozzájárultak a modern pszichológia kialakulásához. Az introspekció, tehát saját lelkiállapotunk megfigyelése, nála jelenik meg először. Azt állítja, hogy tudatunkhoz teljesen hozzáférünk, amelyet majd csak két és fél évszázaddal később, a pszichoanalitikusok kérdőjeleznek meg. A lelket önálló egységként képzeli el, amely a testben megtalálható, azaz egy “gépbe zárt szellem”. A velünk született eszmék alatt olyan általános fogalmakat, örök igazságokat ért, amelyek a léleknek előre programozott sajátosságai.

Idővel az empirizmus képviselői vették át a stafétát. A pszichológia területén két nagy egység révén alkottak maradandót. Az asszociáció, mint képzettársítás fogalmának kidolgozása, illetve az érzékelés kutatása által. John Locke-tól kezdve a fogalmak keletkezésének elemzését kell a középpontba állítaniuk.

Természettudomány

A 19. század második felében létrejövő kísérleti pszichológia az újkori filozófia és az élettani gondolkodás összekapcsolódásaként jön létre. Az élettan, vagyis az emberi idegrendszerre vonatkozó ismeretek fejlődése az orvoslás és az anatómia részeként bontakozott ki. Az ekkor elért eredmények és a test felépítésére vonatkozó nézetek folyamatosan befolyásolták a pszichológiai gondolkodást. A reflexelmélet a 19. század közepére stabilizálódik, a lelki jelenségek agyi lokalizációjában az anatómus Franz Joseph Gallnak (1758-1828) kiemelkedő szerepe volt. 

Ő az “aki orvosi szemléletét nem feladva közelít a kor filozófiai pszichológiája, az empiristák és racionalisták felvetette kérdésekhez”. Igyekszik egyesíteni az általuk képviselt gondolatokat. Az empiristáktól a tapasztalati kutatási módszert veszi át, míg a racionalisták elveiből kiemeli azt, hogy a psziché működése nem redukálható csupán az érzéki tapasztalásra.

Magával az érzékelés folyamatával a 19. század elejére fizikusok és természetfilozófusok is foglalkoznak. Johannes Müller (1801-1858) felfogása nyomán “igyekeznek a fiziológusok mindegyik érzékleti minőségnek megfelelő felfogókészülékeket keresni, s próbálnak fiziológiai modelleket létrehozni az érzékelésre”.

Szerveződés

A kísérleti lélektan az érzékeléssel, figyelemmel, asszociációkkal foglalkozik. A kísérlet alanya így a saját lelki jelenségeiről készít feljegyzéseket. A kísérlet vezetőjének és alanyának szerepköre szigorúan elválasztódik, nehogy a különböző szubjektív tényezők befolyásolják az eredmény hitelességét.

A német tudósok kísérleti pszichológiája Wilhelm Maximilien Wundt (1832-1920) által válik rendszerezetté. Ő alapítja meg az első pszichológiai laboratóriumot, Lipcsében, 1879-ben. Az első kísérleti pszichológiai folyóirat is megjelenik, amely ekkor még a Philosophische Studien nevet viseli. Laboratóriuma nem csak a kísérleteknek nyújtott helyet, hanem fizikai szinten is a természettudományosság auráját növelte. A kísérleti lélektan megszületése egy új identitás létrejötte. A természettudományok emberei a kísérletezést vetik be a filozófia alá tartozó pszichológiai kérdések megválaszolására. 

Iskolák

Épphogy megszületőben van az új tudományág, a kutatók elképzeléseinek, módszereinek különbsége miatt a elkerülhetetlen a megosztottság. A Pszichológiatörténet című könyv 3 nagy iskolát különböztet meg a 20. század elején, ezek pedig a behaviorizmus, az alaklélektan és a pszichoanalízis.

A behavioristák a pszichológia középpontjába a viselkedést helyezik. Száműzik a belső, lelki jelenségeket, mint például az emlékképeket.  A módszertan területén elvetik a kettős megfigyelést, az önmegfigyelőt, a kísérlet alanyát teljesen elválasztja a külső megfigyelőtől. Célja az objektív megfigyelés állandósítása és az ember irányíthatóvá formálása. Az iskola talán legnagyobb hiányossága, hogy az embert pusztán reagáló lényként kezeli. “Nem vették észre a spontán, illetve az ingerektől kevésbé függő és az ingertől közvetlenül függő viselkedésformák eltérését és a spontán aktivitás különleges jelentőségét az alkalmazkodásban”.

Az alaklélektan képviselői az egészeket, a struktúrákat tartja elsődlegesnek. “Az egész nem pusztán több, mint részeinek összessége, hanem elsődleges is a részekhez képest”. Nem csupán egymás mellett létező részleteit észleljük a világnak, hanem már az ezekből felépült egységeket, mint például amikor egy dallamot meghallunk. A fejlődés folyamatát is ebből a szemszögből értelmezik, tehát a fejlődés menete nem elemekből épül fel, hanem a kezdetektől fogva a struktúrák dominálnak.

A pszichoanalitikus mozgalom a nem tudatos lelki jelenségeket állítja előtérbe a lelki életben. Az ember saját maga számára is ismeretlen, tudattalan meghatározóit hangsúlyozza. A pszichoanalízis közvetlen beavatkozás nélkül, a beteg élményeinek, gondolatainak kibeszéltetése révén igyekszik feloldani a zavarokat, és értelmezni a felmerülő konfliktusokat.

Noha a két világháború között eme három nagy iskola konfliktusai voltak a meghatározóak, más, kisebb irányzatok is hatást gyakoroltak a pszichológia mai arcára. 

Napjainkban

A hétköznapi ember számára is elérhetővé vált a felhalmozott tudás, ha a pszichológiai témájú és önsegítő könyvekre gondolunk. Számtalan különböző témájú podcast, előadás található az interneten, amelyekben szakemberek fejtenek ki egy adott témához kapcsolódóan releváns és érdekes információkat.

A lelkünkben zajló folyamatok az állandó változások világában egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Gyakran közeli ismerősök, barátok nem tudják objektíven megítélni a helyzetünket.  Egy pszichológus nagy segítséget tud nyújtani, hogyan kezeljük helyén őket. Éppen ezért nem csak komoly problémákkal lehet pszichológushoz fordulni, sőt, egyenesen magunkon segítünk, ha tudatosan időt szánunk az önmagunkkal folytatott belső munkára. A magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének számát tárcsázva (116-123) a megfelelő személyhez kapcsolnak minket, ha úgy érezzük, nehéz helyzetben vagyunk. Iskolákban, családsegítőknél elérhető ingyenesen a pszichológiai tanácsadás. Az egészségügyi intézmények bizonyos része rendelkezik pszichiátriai szakrendeléssel ahol TB alapon igénybevehetjük a szolgáltatásokat. Szakorvosi beutaló nem minden esetben szükséges, viszont a telefonos időpont egyeztetés előfeltétel. Ha sürgős segítségre lenne szükségünk a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának Felnőtt Sürgősségi Pszichiátriai szakambulanciájára is van lehetőség időpontot kérni.