Országunkat szó szerint ellepték az építkezések. Ez főleg Budapesten nagyon látványos, ahol már évek óta toronydaruk tömegei ágaskodnak ki a Budai Vár épületei közül, a XI. kerületben pedig sorra indulnak az újabb és újabb projektek. Ez a kerület ad otthont például a BudaPartnak, az Etele Plazanak, illetve a tóvárosi lakóparknak is, hogy csak néhányat említsek az elmúlt évek legnagyobb beruházásai közül. Mára az építőipar vált hazánk leggyorsabban növekvő, és talán legtöbb kritikát kapó iparágává. Utóbbi annak köszönhető, hogy a jelek szerint ebben a szektorban virágzik a korrupció. A „mutyizásnál” azonban sokkal jelentősebb problémákat is rejt az építőipar.
Hulladéktermelés
Világszerte súlyos gondot okoz a hulladék, pontosabban annak kezelése, tárolása, felhasználása. Napjainkban szerencsére már számos anyagot képesek vagyunk újrahasznosítani, mint például az üveget, papírt, műanyagot és bizonyos fémeket, de még így is rengeteg az olyan szemét, amivel nem tudunk mit kezdeni. Ilyenek többek között az úgynevezett ásványi hulladékok is. Ebbe a kategóriába tartozik a kitermelt föld, a beton, a homok, de a különféle törmelékek is. Az ilyen fajta melléktermékeket főleg a bányászat és az építőipar hagyja maga után.
A megképzett szemétnek nem csak fajtáját, hanem a mennyiségét is figyelembe kell venni. Az Eurostat időközönként részletes statisztikákat közöl az Európában termelődött szemét mennyiségéről. Ezekből kiderül, hogy 2018-ban, az iparban és a háztartásokban mindösszesen 2337 millió tonna szemét keletkezett. A statisztikák azt is megmutatják, hogy az építőipar az összes hulladék 35.9%-áért felelős. A helyzet Európán kívül sem másmilyen, világszinten az összes szemét nagyjából egyharmadát okozza az építőipar. Ezek az arányok elsőre irreálisnak tűnhetnek, de máris hihetőbbé válnak, amint megtudjuk, hogy a világon az egy év alatt kitermelt összes nyersanyag fele építkezéseken kerül felhasználásra. Ami cseppet sem kevés, hiszen napjainkban évente 100 milliárd tonna nyersanyagot termelünk ki, ez egyenlő a Mount Everest teljes tömegének kétharmadával.
Szén-dioxid-kibocsátás
Amikor a légszennyezésre gondolunk elsőnek a járművek, különösképpen a repülőgépek juthatnak eszünkbe, esetleg a gyárak, erőművek, amint óriási kéményeikből hányják a fekete füstöt. Az persze kétségtelen, hogy ez a két szektor a bolygó legjelentősebb károsanyag-kibocsátói közé tartoznak, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az építőipart sem. Az építőanyagok előállítása és az építkezések lebonyolítása összesen a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának 11%-áért felelősek. Ez a szám önmagában eltörpül a közlekedés 22%-a és az ipar 30%-a mellett, de nem szabad elfelednünk, hogy az építőipari vállalatok felelőssége nem ér véget az építkezés befejeztével, hiszen a már meglévő épületek is jelentősen hozzájárulnak a környezetszennyezéshez: a CO2 kibocsátás 28%-a ebből a szektorból származik. Ha ezt összeadjuk az építőipar közvetlen szennyezésével, máris rekord magas 39%-ot kapunk.
A meglévő épületek magas hozzájárulása a szennyezéshez indokolja, hogy az építkezések során az épületek minél hatékonyabb szigetelésére törekedjenek, hiszen ha kevesebbet kell fűteni télen, illetve nem kell használni klímát nyáron, az épületek környezetkárosító hatása drasztikusan csökken. Magyarországon jelenleg 10-ből 8 épület nincsen megfelelően szigetelve, ezért a lakosság 80%-ának drágább átvészelni a telet, és közben sokkal inkább károsítják a környezetet, mint arra szükség lenne.
Az építőipar rossz?
A felsorolt dolgok fényében úgy tűnhet, hogy az építőipar összességében meglehetősen káros, és mindent meg kell tennünk, hogy visszaszorítsuk növekedését. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A rengeteg hulladék és az óriási mértékű légszennyezés ellenére nagyon sokat köszönhetünk ennek az iparágnak. Természetesen megkérdőjelezhetetlen, hogy egy társadalomnak szüksége van épületekre, utakra és ezeket időnként fel is kell újítani, ehhez nélkülözhetetlen az építőipar. Ennek a szektornak köszönhetően nagyon régi, korszerűtlen épületeket is felruházhatunk energiahatékony szigeteléssel, esetleg napkollektorokkal, hogy megújuló energiát tudjanak használni, ezzel csökkentve az éves károsanyag-kibocsátást. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy az építkezések nagy emberi munkaerőt igényelnek, ezért rengeteg embert foglalkoztat ez az iparág. Jelenleg hazánkban nagyjából 95 ezer ember dolgozik az építőiparban.
