Képek és borító: Kovács Nikolett
Elindulunk Budapestről és 8169 km után megérkezünk Dél-Korea fővárosába, Szöulba. Elveszve a város nyüzsgésében nem is sejtjük milyen kincs rejlik Myeongdong kerületében, a fiatalok és a turisták által is igen kedvelt helyen. A sok utcai street food árus között megtalálhatjuk az UNESCO Székházat, amiben a Magyar Kulturális Központ is helyet kapott.
A székház bejáratánál máris egy ismerős arc fogad minket. Egy Liszt Ferencet ábrázoló Kolodko miniszobor üldögél az ajtóban, figyelve a járókelőket. A szobor 2021-ben került Szöulba, ezzel Dél-Korea lett az első ázsiai ország (és az Egyesült Államok után a második Európán kívüli ország), ami helyet ad Kolodko Mihály alkotásának.
Felérve a 8. emeletre, egy körülbelül 40-50 látogató befogadására alkalmas multifunkcionális teremben minden megtalálható, ami magyar szívünkhöz közel áll, hogy bemutassa kultúránkat az érdeklődők számára. Az innovációs sarokban különböző magyar találmányokkal találkozhatunk, majd a hungarikumokkal is megismerkedhetünk. Két könyvsarok is helyet kapott a teremben. A gyereksarokban Boribon és a Kockásfülű nyúl mosolyog ránk, míg a másik könyvespolcon, a turisztikai könyvek között Száray Miklós Történelem tankönyvei és a Mozaik Kiadó Biológia tankönyvei bújnak meg.
Milyen célokkal indult el 2019-ben?
Az intézet megnyitásának szándéka már 2014-ben bejelentésre került, majd hosszas előkészítés után 2019 decemberében, a Magyar-Koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját ünneplő emlékév zárásaként, annak egyfajta csúcspontjaként nyitott meg az intézet Szöul belvárosában. Az intézet az évszázados múltra visszatekintő magyar kulturális intézethálózat 26. egységeként jött létre, szinte egy időben az új tokiói intézettel. Az intézetek működésének célja, hogy terjesszék és népszerűsítsék a magyar kultúrát és tevékenységükkel segítsék a kulturális, oktatási, tudományos, valamint gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítését és szélesítését.
Milyen volt a kezdeti fogadtatás?
Koreában a magyar intézet mellett mindössze Németország, Franciaország, Olaszország és Csehország rendelkezik kulturális intézettel, ezért kiemelt figyelem övezi egy új európai intézet megnyitását az országban. Intézetünk az európai kulturális intézetek tevékenységét összefogó EUNIC hálózat koreai klaszterének elnöki szerepét is ellátja, így komoly szerepünk van az egységes európai kulturális megjelenést szolgáló kezdeményezésekben is. A kulturális központ szöuli felavatását azért is követte kiemelt figyelem, mert mindössze néhány héttel követte a budapesti Koreai Kulturális Központ új épületének átadását, mely négy éve az egyik legnagyobb „KKK-ként” nyitotta meg kapuit.
Milyen saját rendezvényeket szoktak szervezni?
Az első években a pandémia miatti szociális korlátozások komolyan behatárolták lehetőségeinket, ezért 2022-ig elsősorban az online térre korlátozódott tevékenységünk. A korlátozások feloldása óta azonban három fő irányt határoztunk meg, melyek a kiállítások és zenei produkciók szervezése és a hazai filmművészet bemutatása. 2022 nyara óta öt nagyobb kiállításunk volt. A 60-70-es évek kiemelkedő magyar absztrakt festőinek mintegy 50 művét felvonultató kiállítástól egészen Borsi Flóra fotóművész, Kiss Miklós designer és Marcus Goldson festőművész bemutatkozásáig. Célunk azonban, hogy ezek a kiállítások ne egyszeri alkalommal, hanem vándorkiállítás formájában valósuljanak meg és az ország több városában is bemutassuk őket. A Néprajzi Múzeum vendégkiállítása például tavaly nyár óta már a harmadik helyen került bemutatásra és eddig több mint 120 ezren tekintették meg, nem beszélve az ezzel járó számos sajtó, illetve közösségi médiában való megjelenésről.
Kiemelt figyelmet szentelünk a magyar filmművészetnek is. Számos filmfesztiválon veszünk részt, például a részben általunk is szervezett EUNIC, EU vagy V4 filmfesztiválokon, de saját rendezvényként idén már 5. alkalommal rendezzük meg a Magyar Filmnapokat Szöulban és Buszánban. Ez a rendezvény 2022-ben három héten keresztül népszerűsítette a magyar filmklasszikusokat a két városban. A Filmnapok minden évben mást állít fókuszába, idén például Szabó István születésének 85. évfordulójára emlékezve, a négyszeres Oscar-jelölt művész életművét mutatjuk be.
Végül nagy hangsúlyt fektetünk a magyar zenei kultúra megjelenítésére is. Ligeti György zeneszerző születésének 100. évfordulóját tíz napos Ligeti Fesztivállal ünnepeltük magyar és koreai zenészek részvételével, amit Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitott meg. Ez a fesztivál a Seoul Arts Centeren keresztül, a helyi egyetemeken át, egészen a rendhagyó performansz elemeket tartalmazó, indusztriális környezetben bemutatott produkciókig vonultatott fel programokat. A klasszikus művek mellett igyekszünk a hazai könnyűzenei élet szereplőit is lehetőségekhez juttatni. A fentiek mellett az egyik kedvenc zenei projektünk volt az idei Petőfi emlékévi programunk, amely egy korábbi gyár tetőteraszán mutatta be a János vitéz idén elkészült koreai fordításának egyes elemeit Zságer Balázs, a magyar elektronikus zene egyik ikonikus figurája és Katona Kati visual artist különleges produkciójában.
Városi rendezvényeken is részt szoktak venni?
Igyekszünk a számos városi fesztivál legtöbbjén részt venni. Ennek kiemelt rendezvénye a Seoul Friendship Festival, de hasonlóan népszerű az Európa-nap és a különböző karácsonyi és kerületi fesztiválok. Általában külön gasztro- és kulturális sátorral jelenünk meg, de jó kapcsolatot ápolunk több szöuli és vidéki zenei és kulturális fesztivállal és kiállítással annak érdekében, hogy minél több magyar művészt tudjunk kijuttatni Koreába. Nem annyira rendezvény, de a városhoz kapcsolódik az a projekttervünk, amely Szöul egyik központjában valósítana meg egy, a magyar tudást és kreativitást megjelenítő nagyméretű falfestményt.
Hogyan tapasztalták, vannak a koreaiaknak előzetes ismereteik Magyarországról?
Magyarország rendkívül népszerű most Koreában. Egyrészt a számos koreai beruházásnak köszönhetően kimondottan keresettek mostanában a magyarországi munkahelyek, másrészt rendkívül vonzó a heti hét közvetlen járat Szöul és Budapest között. Azt látjuk, hogy az elmúlt években Közép-Európa is kinyílt a koreaiak számára, akik valami újdonságra vágynak, ezért nagy az érdeklődés a régió iránt, melynek kétségtelenül Budapest az egyik központja. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a koreaiak számon tartják, hogy a magyarok ázsiai eredetűek. Bár az ezzel kapcsolatos tudásuk értelemszerűen felületes, de egyfajta ismeretlenül is meglévő szimpátia érezhető irányunkban, ami jó alapot ad az építkezésre.
A látogatók a magyar kultúra melyik része iránt érdeklődnek inkább?
Ez sokszor minket is meglepetésként ér. El sem tudtuk volna képzelni például azt, hogy a koreai gyermeknap 100. évfordulója alkalmából, a budapesti Néprajzi Múzeumból érkező gyermek tematikájú kiállítást hetvennyolc nap alatt százhatezren néznek meg, a kiállítás több mint negyven sajtómegjelenést indukált, két további helyszínen is bemutatásra kerül és a projekt számos hosszútávú együttműködést indít el a hazai és a koreai intézmények között. Mindezt ráadásul úgy, hogy a projektet teljes mértékben koreai szponzorációból valósíthattuk meg. Azt látjuk, hogy nem kell félnünk sem a fentiekhez hasonló klasszikusabb programoktól, sem a street art projektektől vagy a rooftopokon elektronikus zenei és visual art aláfestéssel bemutatott Petőfi kötetbemutatóktól sem. De folytattunk már megbeszéléseket például gamer fejlesztőkkel is annak érdekében, hogy János vitéz karaktere bekerüljön az egyik új, ismert „szuperhősöket” felvonultató stratégiai játékukba. Van, ami nagyobb hullámokat ver és van, ami kevésbé, de azt látjuk, hogy a COVID-dal járó bezárkózás után, – ami itt tovább tartott, mint otthon – szinte mindenre találunk érdeklődő közönséget. Mivel új intézet vagyunk, ezért minden irányban nyitnunk kell és igyekszünk is minél több területen jelen lenni a klasszikus zenétől az webtoonokig.
Van lehetőség a központban személyesen is nyelvórákat venni? Ha nem, terveznek nyelvkurzusokat is indítani?
Az intézeti hálózat alapvetően nem nyelvoktatással foglalkozik, azonban Szöulban két egyetemen is folyik magyar oktatás és a magyar állam is biztosít ehhez állandó magyar lektort. Bár nyelvoktatás jelenleg nem folyik nálunk, de közreműködésünkkel tavaly október óta már lehetséges az akkreditált magyar nemzetközi nyelvvizsgázás lehetősége Szöulban, melyre évente kétszer nyílik lehetőség. Tavaly november után idén júniusban nyílt lehetőség második alkalommal a nyelvvizsgán való részvételre, melyre nyáron már 17-en jelentkeztek.
