Az angol hobby szó eredetileg kisméretű lóra vonatkozott, majd később, a XVII. században azokat a gyermekjátékokat jelentette, amelyet mi vesszőparipaként, esetleg nádparipaként ismerünk (hobby-horse). A játék pedig összekapcsolódik a jelenlegi jelentésével.
Általánosan megfogalmazva hobbinak nevezzük az olyan tevékenységeket, amit a szabadidőnkben kedvtelésből és kikapcsolódás céljából végzünk.
Nemcsak a szó ma ismert jelentése, de a szabadidő sem egy régi fogalom, mivel korábban csak a társadalom felsőbb rétegeihez tartozók üthették el az idejüket azzal, amihez éppen kedvük volt. A városiasodás, a modernizáció biztosított egyre szélesebb körben lehetőséget arra, hogy szabadon dönthessünk, mibe fektetünk energiát, ha az már nem függ össze a megélhetésünkkel. Magyarországon a dualizmus időszakában alakul ki számos egyesületi forma, mind kulturális, gazdasági, politikai és egyházi vonalon. A 19. század végén, 20. század elején jönnek létre az ifjúsági szervezetek sajátos formái, az önképzőkörök, melyek tevékenységei a szórakozás, önművelés és testedzés körébe tartozhattak.
Hobbijaink abban különböznek az „átlagos” programoktól, hogy nem csak kedves emlékeket vagy egyszeri szórakozást jelentenek. A szeretett tevékenység teljesen beépül az életünkbe, rendszeresen, hétről-hétre végezzük azt.
Edzés, rendezvények látogatása, gyűjtés, alkotás, utazás… Végeláthatatlan a lista.
Persze nem mindenki köteleződik el amellett, hogy hetente négyszer különböző edzéseken vegyen részt, lehet, hogy valakinek csak havonta egyszer-kétszer jut alkalma a hobbijával foglalkozni, például, ha utazni szeret.
Az, hogy mi épül be valakinek az életébe, függhet az egyén személyes érdeklődési körétől, neveltetésétől, attól, hogy milyen baráti társasághoz tartozik és, hogy a különböző tevékenységekkel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett. Például, ha valaki egész általános iskolában megaláztatásként élte meg a testnevelés órákat, nem valószínű, hogy később intenzív mozgásformát fog hobbinak választani.
Néhány elfoglaltság inkább egyedül élvezetes, a saját alkotói folyamat, saját célok kitűzése és az egyedi elképzelések megvalósítása a lényeg. Ilyen lehet például a testépítés, rajzolás vagy az állattartás. Noha ezeket is lehet egy csoporthoz csatlakozva, több emberrel együtt végezni, programokon részt venni, de a kiindulópont a hobbit választó személy és az ő döntései, illetve azok eredményei.
Vannak azonban olyan események, amelyeket igen nehéz elképzelni a többi ember nélkül. Különben, hogyan vinnénk színpadra egy előadást? Hogyan játszanának focimeccseket? A csapatsportokhoz elengedhetetlen a társak jelenléte, más, kulturális rendezvények, koncertek látogatása pedig sokkal emlékezetesebb marad, ha másokkal együtt éljük át.
A hobbik ily módon lehetőséget biztosítanak az ismerkedésre, összehozzák az embereket.
A programokon való részvétel, a közösség eseményeinek figyelemmel kísérése megelőzheti, hogy ránk telepedjen a magány. Lehet, hogy a társaság miatt döntünk úgy, hogy valahova újra és újra ellátogatunk. Olyanokkal találkozhatunk, akikkel hasonló az érdeklődési körünk és habitusunk. Ez a párkeresésnél is segítség lehet, hisz már a kezdeteknél látjuk, hogy egyazon kihívások miatt vagyunk ugyanott és hogy milyen dolgok biztosan közösek bennünk.
Mindemellett értékesen töltjük el azt az időt, amivel a kötelességeinken túl gazdálkodunk. Nem csak a telefon görgetésével vagy monoton házimunkával telik el egy esténk, hanem rendszerszerűen megadjuk a lehetőséget, hogy szórakozzunk, kikapcsoljunk. Ha szeretnénk, kisebb célokat tűzhetünk ki, miközben csak önmagunkért cselekszünk, nem egy munkahelyi feladat miatt, nem a párunk miatt és nem a társadalmi elvárások miatt.
Támpontot ad, akkor is, amikor más területeken elveszettnek vagy bizonytalannak érezzük magunkat.
A hobbik tehát tökéletesen kiegészíthetik életünket. 8-10 óra számítógép fölé görnyedés után megadhatjuk testünknek a kellő mennyiségű mozgást vagy épp fordítva: ha általában hiányzik a mindennapjainkból az elménk dolgoztatása, akkor választhatunk valamilyen kreatív tevékenységet. Miután a napunk nagy részét tankönyvek, gépek között töltöttük, élvezhetjük mások társaságát vagy elvonulhatunk, ha már túl sok ember vett körbe minket.
Bármilyen területről legyen szó, ha tanácstalanok vagyunk, kezdetnek vásárolhatunk könyveket, előfizethetünk folyóiratokra vagy az interneten is utánanézhetünk a szükséges információknak, hogy elkezdjük bővíteni ismereteinket és belevágjunk valami újba. Akár egyedül is kimozdulhatunk egy kis mozgás kedvéért, vagy elmehetünk megtekinteni különböző előadásokat, kiállításokat, hogy kitapasztaljuk, mi az, ami igazán érdekel minket. Kellő mennyiségű bátorság birtokában a környékünkön lévő edzőtermek csoportos óráit is átböngészhetjük, esetleg beiratkozhatunk valamilyen kurzusra. Ilyen esetben kiválaszthatjuk, mennyi tapasztalattal rendelkezünk. Ha azt érezzük kényelmesnek, hozzánk hasonló kezdőkkel találkozhatunk. Csatlakozhatunk csoportokhoz a közösségi felületeken, ahol a kezdő lépésekben segíthetnek nekünk, de még előre megszervezett programokra is rálelhetünk.
