Képek: Bartha Kristóf
Hol helyezkedik el Manchester a labdarúgás térképén?
Manchester magyar, de még angol léptékkel nézve is világváros: hivatalos adatok szerint ugyan alig több, mint félmillióan lakják, de a település gazdaságban, tudományban és kultúrában elfoglalt helyét nézve egyértelműen kijelenthető a fenti állítás. Ugyanakkor, ha meghalljuk a város nevét, nem feltétlen a gótikus stílusban felépített katedrálisra, az annak szomszédságában álló üzleti negyedre, vagy a híres emeletes buszokra és szűk, ámde hajózható csatornákra gondolunk. Ami egyből eszünkbe juthat, az a labdarúgás. A városban számos, kisebb-nagyobb csapat van, ha pedig Great Manchestert, vagyis az agglomerációt is nézzük, akkor ember legyen a talpán, aki számon tudja tartani az együttesek számát.
Angliában a PL mellett a másodosztályt, vagyis a Championshipet övezi kiemelt figyelem (itt játszik a magyar válogatott honosított játékosa, Callum Styles is, aki a tabella utolsó helyén szerénykedik csapatával, a Barnsley-vel). Az angol futballpiramis évről-évre, a leadott nevezések tekintetében változik, egyes helyeken 15, más helyeken akár a 20 lépcsőfokot is elérheti (ebből az első tíz tartozik az FA alá), amiből hivatalosan az első hat számít profi jogállásúnak. (Összehasonlításképp: Magyarországon is területfüggő, de Budapesten hetedosztályban, míg más megyékben az ötöd- és hatodosztályban is versenyeznek a csapatok. Itthon az első két osztály számít profi jogállásúnak.) Alapvetően, ha megnézzük az angol topklubok lokációját, akkor London mellé a tágabb értelemben vett Közép-Anglia ér fel, mint kiemelkedően fontos terület. Ezen belül pedig a Manchester-Liverpool tengely mentén helyezkednek el a PL és a Bajnokok Ligája idei kiírásának nagyágyúi: a City és a Liverpool. (Nem megfeledkezve az Evertonról és a Unitedról, amelyek gazdag történelmük ellenére idén nem futnak jó szezont.)
Manchester – betekintés a város mindennapjaiba
Manchester Anglia 5. legnagyobb városa, agglomerációjával együtt azonban nagyobb, mint Budapest. Érkezésem helyszíne, a repülőtér bőven a város közigazgatási határain túl esik, jó egy órás út vezet a központba. A már fent említett üzleti negyeden és a katedrálison kívül még számos, építészetileg-turisztikailag látványos épület emelkedik ki a földből (Operaház, Lancaster House, University of Manchester). Számomra a legkedvesebbek természetesen a stadionok voltak, s szerencsémre a szállásomtól mindössze 20 perc sétára esett a legendás Old Trafford, így rövid ott tartózkodásom alatt ezt is volt lehetőségem felkeresni.
Futball Manchesterben
Fentebb már hivatkoztam rá, hogy a különböző nagy- és kispályás bajnokságokban szereplő csapatokat szinte lehetetlen nyomon követni. Pontosan emiatt a két gigászra, a United és City együttesére térnék ki részletesen. Ami a két csapat esetén megfigyelhető, az nem csak a térbeli elkülönülés, hanem a hagyományok, a szurkolók, no meg jelen állás szerint a teljesítmény is. A United stadionja – az Old Trafford – a város hasonló nevű kerülete után kapta a nevét és Manchester nyugati részén, a hajócsatorna szomszédságában helyezkedik el. Cristiano Ronaldoék stadionja a tipikus, XX. századi angol labdarúgás hangulatá és az arra a korra jellemző építészeti stílust idézi meg. A hatalmas, fehérre festett acél tartószerkezeteket, jól elkülöníthető tribünöket, és sekély lelátókat tartalmazó stadionhoz (ami nem véletlenül stadion, és nem aréna) tipikus angol utcácskákon, kocsmákon, pubokon keresztül lehet eljutni.
A United a szegényebb embereknek, a munkásrétegnek a csapata (volt), ezért is épült fel a stadion itt, a város külterületén a XX. század legelején. A vörös ördögök otthona egyébként a legnagyobb klubstadion az Egyesült Királyságban (méretben csak a Wembley előzi meg), és a 11. Európát tekintve. A foci mellett azonban a krikett is nemzeti sportnak számít a szigetországban, ezért nem meglepő, hogy néhányszáz méterrel odébb magasodik az Old Trafford Crickett Ground, a maga minden jellegzetességével: nyitott lelátók a „köznépnek”, és komplett szállodák a tehetősebb rétegnek. Ottjártamkor a pálya átépítés alatt állt, így kiváló fotókat lehetett készíteni a stadion belsejéről.
Mi a helyzet a rivális City-vel? A kékek kezdetben az első és másodosztály között ingadoztak, bajnoki címet először az 1936-37-es szezonban szereztek, összesítésben az 5. helyen állnak hét elsőséggel. A listát a United vezeti 20 bajnoki címmel, idén azonban köteles lesz megosztani a trónt a Liverpoolal, amennyiben a Mersey-parti együttes beelőzi a Cityt az utolsó fordulóban. A City történelme nem csak a megszerzett trófeák, hanem a csapat múltja és jelene miatt is merőben különbözik a United-tól. A csapat eredeti stadionja a Hyde, majd a Maine Roadon volt, utóbbiban egészen 2003-ig játszottak élvonalbeli mérkőzéseket. A United ezzel szemben már 1909 óta(!) birtokolja az Old Traffordot, kisebb megszakításokkal (például a második világháború miatti bombázások következtében) itt is játssza hazai meccseit.
A Cityre jellemző, hogy miután új szponzorok érkeztek a csapathoz, az ambíciók is megváltoztak az egykor szintén a munkásréteget képviselő csapatnál. 2003-ban az egy évvel korábbi Nemzetközösségi Játékokra épített stadionba költözött a csapat, amely az arab szponzor, a City Football Group színrelépése után immáron az Etihad nevet viseli.
Érdekes megfigyelni, hogy mennyire más stílusban építették meg az ezredfordulón az arénát: a lépcsőházakat a stadionon kívülre helyezték, magának az arénának pedig Manchester keleti felén, egy hatalmas zöldterület kellős közepén találtak megfelelő helyet. Itt nincs meg az embernek az a „meccsremenős” hangulata, nincsenek kocsmák és lakóépületek is csak elszórva találhatóak a környéken. Miután az egyesült arab emírségekbeli vállalat bevásárolta magát az angol futballba, a City háza táján hatalmas fejlesztésekbe kezdtek. A város keleti felén létrejött az ún. Etihad Campus, ami nemcsak az arénának, hanem a csapat edzőközpontjának is helyet ad. (Ezzel szemben az Old Trafford környékén elképzelhetetlen lenne egy akkora edzőközpont, mint az Etihad Campus, nem véletlen, hogy a vörös ördögök Carringtonban készülnek mérkőzéseikre.) Az arab pénzzel együtt az eredmények is megérkeztek a város keleti felébe: az utóbbi tíz PL-kiírásból ötöt a kékek nyertek (egy MU-elsőség mellett), és ha az utolsó fordulóban nem kapnak ki az Aston Villától, idén is ők emelhetik magasba a trófeát. Mindenesetre idén is szoros volt a versenyfutás a Liverpool csapatával. Ennek a végjátéknak az állomása volt a Watford elleni hazai meccs, amelyet a stadion déli lelátójának tetejéről tekinthettem meg.
