Kicsik a világhálón
Egy idő után minden családban felmerül az a kérdés, hogy mikor lehet egy gyereknek okoseszköze és mi a megfelelő életkor ahhoz, hogy legyen a közösségi oldalakon fiókja. Az erről alkotott vélemények megoszlanak. A diplomával rendelkezők nagyobb átlagban jelentették ki, hogy a nyolc-tízéves gyerekek körében nincsen szükség telefonra, mint azok, akiknek közép- vagy alapfokú végzettségük van.
Az elmúlt évek kutatásai alapján a tizenkét év alattiak 65%-a, a tizenhárom év felettiek 93%-a használja a világhálót. A Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány összefogva, 2020 tavaszán elindította kutatását, InternetMost címmel. Célja az volt, hogy megismerjék a gyerekek szemszögéből az internetfelhasználási szokásukat. A legtöbbjük a kapcsolattartást és a házi feladat lehetőséget jelölte meg válaszul.
A digitális kompetenciák ellenére sem küszöbölhetőek ki az olyan tartalmak, amelyek kártékonyak lehetnek a kiskorúak mentális egészségére, ami akár a későbbiekben a fizikális jólétükre is kihathat. A kiskorúak fele találkozott már olyan képekkel vagy videókkal, amelyek erőszakot, önbántalmazást, felnőtt tartalmat és kóros diétát tartalmazott.
A különböző közösségi platformokon hiába előírás a regisztráció során a tizenharmadik életkor betöltése, természetesen hamis születési adatokkal könnyen meg lehet kerülni a szabályokat. 2022-es adatok alapján a TikTok felhasználóinak 44%-a kiskorú. Az Alfa generáció, akiknek a legidősebb tagjai most töltik a tizennegyedik életévükett, 64%-a igényli és tartja értékesnek az újabb technológiák fejlesztését. A Z generáció mindössze 31%-a ért egyet ebben.
A Huawei Techologies Hungary 2020-as kutatásából világossá válik, hogy az Y és az idősebb Z generáció jóval megengedőbb gyermekeivel, az Alfa generációval. Hároméves kor alatt már a gyerekek fele használt valamilyen okoseszközt. A négy-hatévesek mindössze 10%-a nem találkozott még telefonnal. Tízévesnél idősebbek közül nincs olyan, aki nem találkozott volna bármilyen okoseszközzel.
Az internet hatása a gyerekek viselkedésére
Az Alfa Generáció Labor megvizsgálta, hogy a mobil használata milyen hatással bír az óvodások kognitív képességeire. A megfigyelések során megmutatkozott a különbség azon óvodások között, akik használják az eszközöket és akik nem.
A vizsgálat résztvevői négy- és hatévesek voltak, húsz-húsz telefont-használó és nem használó gyerekek. A játékos feladatok lényege az volt, hogy mások érzelmeit milyen módon ismerik fel. Az eredmények kimutatták, hogy a telefont használó gyerekeknek nehezebben ment, hogy megértsék mások nézőpontját és érzelmeit.
Ennek kialakulásában erősen közrejátszik az egyéb okoseszközök túlzott használata, ami kihat a mozgás fejlődésére és az érzékelési, értelmi készségekre. Elveszi a figyelmet a különböző szociális tevékenységekről, ami a társas készségek fejlődésében segítene. A társaikhoz való viszonyulást, alkalmazkodást és együttműködést nem tanulják és nem érzékelik a telefonjaikon keresztül.
Továbbá egy érdekes megállapításra jutottak: a telefonozó gyerekek teljesen más figyelmi feldolgozást mutattak meg. Általában, ha megvizsgálunk valamit, mindig az egész alakzatot vesszük szemügyre, majd utána a részleteket. A kutatásban ennek az ellenkezője történt, a gyerekek inkább a részleteket figyelték meg először. Ez az eltérés a képernyő miatt alakult ki így, mert ott nem látjuk egyszerre az egész képet, hanem kénytelenek vagyunk tovább görgetni vagy lapozni. Így az agyunk egy idő után arra lesz beállítva, hogy a részletekre figyeljünk fel először.
A gyorsan fejlődő technológia kiéleződik a multitasking képességeinkre. A kiskorban elkezdett ingerküszöb terhelése miatt egyre többször van szükség – például a tanuláshoz – más impulzusra. Ilyen lehet a zene hallgatása vagy memorizálás közbeni rajzok készítése. Szükségünk van a folyamatosan pörgő agyunk lefoglalására különböző cselekvések végrehajtásával. Képesek vagyunk egyszerre elkülöníteni egy TikTok videó során a zenét, az olvasott szöveget és a mögötte megjelenő mozgó képeket, körülbelül tized másodpercek alatt.
Kiskorúak képei és veszélyei
A felmérések alapján sokkal több lájkot kap az a bejegyzés, ahol az emberi arc látszik. A kisbabákról, akiknek szülei aktívan tevékenykednek egyéb közösségi felületeken, az első születésnapjuk megünneplése előtt már legalább száz kép van fent az interneten. Instagramon a #newborn-ra rákeresve közel 40 millió bejegyzés van. Több millió, számunkra ismeretlen személy újszülött babáiról találhatunk képeket.
A szülők könnyen beleesnek az „oversharenting” csapdájába. A kifejezés az overshare és a parenting szavakból áll össze, ami azt jelenti, hogy túl sok magáninformációt osztanak meg a nyilvánosság szeme előtt. A másik hasonló kifejezés az „InstaMom”, ami azokat az anyákat jellemzi, akiknek olyan üzleti profiljuk van a közösségi médián, ahol reklám céljából felhasználhatják gyermekeik arcát. Ezzel már babakorban létrehoznak egy online személyiséget gyerekeiknek, mielőtt egyáltalán megtanulnának beszélni.
A mindset pszichológia oldalán szembejön velünk az a mondat, hogy:
„A pedofil webhelyeken megosztott képek 50 százalékát közösségi oldalakról lopták.”
Laikusként elképzelhetetlen, hogy egy ártatlan kép, ahol egy gyerek éppen a születésnapi tortáját eszi, ilyen sötét és veszélyes oldalakra kerülhet, ahonnan a digitális lábnyom miatt már soha nem lehet eltávolítani a képet. Az előző évi Hintalovon Gyermekjogi jelentés alapján a korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatai száma a nulla és tizenhárom évesek közti korosztályában.
Felnőttként mindenki saját maga dönthet arról, hogy ki készíthet róla képet és hogy nyilvánossá teszi-e vagy sem. A kiskorúaknál elfelejtődik az, hogy ugyanolyan személyiségi jogaik vannak, mint egy felnőttnek. Fordult már elő olyan, hogy a szülőket a saját gyermeke jelentette fel, mert a kérése ellenére sem törölték le a képeket a Facebookról. Franciaországban akár egy évig tartó börtönbüntetést és 45 ezer eurós pénzbüntetést is ítélhetnek azoknak a szülőknek, akik engedély nélkül tesznek közzé fényképet gyermekeikről.
Borítókép: Maskot//Getty Images
