Borítókép: diverzum.hu
Honnan jött az ötlet? Mik voltak azok a konkrét külföldi kezdeményezések, amik motiváltak titeket?
Fanni: A külföld Mikinél Angliát takarja, nálam pedig Norvégiát. Én azt tapasztaltam, hogy sokszor voltak kedvezmények fizikai lokációknál is és online rendeléseknél is, de leginkább a repülés maradt meg ezek közül. Mivel, ha Norvégiában repülsz, akkor 26 év alatt kedvezményt kapsz, aminek a mértéke változó, de mi ezt anno nagyon jól ki tudtuk használni.
Miki: Én is hasonló koncepciókkal találkoztam, Angliában is volt mindenfélékre diákkedvezmény, éttermekben, online vásárlásra, de akkor még nem is gondolkodtam el ezen. Viszont amikor hazatértem, és feltűnt, hogy Magyarországon mennyire nincs ilyen, akkor nagyon megéreztem a hiányát. Ebből jött az ötlet, hogy valószínű, lenne rá igény, az pedig, hogy egy platform lett, ami diákstátuszt ellenőriz és összegyűjti a kedvezményeket, az egy piackutatás eredménye. Úgy láttuk, hogy ez az a tényező, ami hiányzik ahhoz, hogy a brandek kedvezményeket kínáljanak és a diákok megtalálják azokat, szóval mi ezt a problémát hidaljuk át.
Említettétek a fizikai lokációkat, ti gondolkoztok ilyesmiben? Akár a weboldallal összehangolva valahogyan.
F.: Egyelőre nem, mivel az online rendelésre fókuszálunk, de ahogy növekszünk, több irányba el fogunk tudni indulni.
M.: Itt Fanni az online rendelés alatt az online fizetést érti, tehát ha online lehet fizetni egy adott fizikai helyen, akkor az benne van a fókuszban. Nem akarok semmit lelőni, de lesznek ilyen partnereink, illetve most is van, például a Munch, ami kicsit fizikai, kicsit online. De nekünk jelenleg az a fontos, hogy az ország bármely részéről elérhetőek legyenek a kedvezményeink és egyszerűen lehessen használni őket.
Nulla forint volt a kezdőtőkétek, hogyan tudtatok mégis elindulni?
M.: Anyagilag nem segített senki, szóval gyakorlatilag a 10.000 felhasználóig tényleg pár tízezer forintból jutottunk el, a platformhoz a felhőtárhelyért kellett fizetni és ennyi. Hogy hogyan növekedtünk? Kemény munkával és TikTok videókkal. Plusz nagyon lelkesek voltunk, sokszor vakon hittünk benne, és ez kellett ahhoz, hogy sikerüljön.
F.: Igen, meg hát olyan csapat állt össze az elején, akik bevállalták, hogy ingyen dolgoznak. Hárman voltunk, mi ketten és Bálint. Miki elindult a partnerek irányába, én elkezdtem mesélni TikTokon a diákoknak, hogy tudjanak róla, Bálint pedig a honlapot tette össze, az is folyamatosan fejlődött. Télen szállt be Lilla, aki szintén egy ismerősünk volt, és azóta is ő a designerünk, az ő segítségével is tudott a platform fejlődni és jobban kinézni.
M.: Bálint egyébként már nincs velünk, mert kiment külföldre mesterezni, viszont egyébként azóta már lassan heten vagyunk a csapatban. De ez már inkább a nyári hónapokban, sőt nyár végén, augusztusban történt.
A kezdetek óta a TikTok számít a fő social media/ marketing platformotoknak, miért? Ez még manapság is ritka.
F.: Igen, itt kapcsolódtam én a képbe. Még másfél évvel ezelőtt elkezdtem egy TikTok-csatornát, és azt tapasztaltam, hogy ha izgibb témáról beszélsz, akkor nagyon sok embert el lehet érni. Szóval felvetettem Mikinek, hogy mi lenne, ha a Diverzummal is ott indulnánk el, ott mesélnénk róla, a tudatosságról, a témához kapcsolódó dolgokról. Szóval végül itt indultunk el, mert az említettek mellett még úgy is gondoltuk, hogy ez az a platform, ahol nulla forintból is nagyon sok emberhez el lehet jutni. Azóta is azt látjuk egyébként, hogy a célközönségünk Facebookon szinte már nem is, Instán sem annyira van jelen, inkább itt.
Sok videótokban próbáljátok edukálni a diákokat, ezt „kötelességeteknek érzitek”? Vagy csak háttértudással könnyebben buzdíthatóak erre a fajta tudatosságra?
F.: Mivel eleve így indultunk el, hogy diákkedvezmények, tudatos vásárlás, ezért én azt érzem, hogy nálunk nagyon témába vág ez az egész tudatossági kérdés. Szóval megosztjuk, amiket mi olvastunk, amik éppen aktualitások, és szerintünk kíváncsiak is rá a diákok és hasznos is, ha tudnak róla.
M.: Mi alapvetően egy hasznos márkát akartunk létrehozni, ami értéket teremt, és nem azt közvetíti, hogy vásárolj sokat kedvezménnyel, hanem hogy vásárolj tudatosan és kedvezménnyel okosan. Ezt próbáljuk serkenteni, mert mi ebben hiszünk. Szóval emellé sokkal szívesebben odatesszük az arcunkat, és nem akarunk elmenni egy sima kuponoldalas irányba.
„…egyre kevésbé a presztízsfogyasztás számít…” – nyilatkoztátok egy interjúban. Szerintetek tényleg így van? Haladunk egy tudatosabb irányba?
M.: Ahogy egy társadalom kulturálisan egyre előrehaladottabb, egyre kevésbé számítanak ezek a dolgok. Ha megnézzük, Nyugat-Európában középkategóriás autók vannak, nem vagánykodnak annyira az emberek, mint mondjuk Kínában, ahol a hirtelen meggazdagodás nagyon felnyomta a presztízsfogyasztást. Itthon is van egy ilyen tendencia, hogy ahogy egyre jobban közeledünk nyugat felé, úgy egyre visszafogottabbak az emberek ilyen szempontból.
A túlfogyasztás egy másik kérdés, az nyilván probléma. De mi azt látjuk és érezzük, hogy a Z generációnak egyre fontosabb, hogy tudatos legyen ilyen szempontból. Mi is szeretnénk a fenntartható és a magyar márkák felé is egyre jobban elindulni. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar márkák nyitottabbak, mivel sokszor érzelmileg is jobban kötődnek a magyar diákokhoz, de változó. Van, hogy a külföldieket meg a magyarokat is nehéz meggyőzni, van, hogy mindkettőt könnyű, tehát teljesen random. Most magyar márkák közül az igazán nagyok nálunk a Munch, a this is Ready, a DRK, és a FANNA polewear, de jó lenne, ha több lenne, szóval igyekszünk.
Idén megnyertétek az MVM Edison startup versenyét, ez segített a kitűzött 30.000 diák helyett 50.000-et bevonzani?
M.: Igen, rengeteg sajtómegjelenésünk lett ezáltal, és sok pozitív megítélést hozott az, hogy megnyertük.
F.: Kicsit a hitelességen is dobott, mert sokáig voltak ezzel problémák. Jöttek olyan visszajelzések, hogy ez biztos kamu, túl szép, hogy igaz legyen, hol az átverés. A versenyt követő sajtómegjelenések viszont ezen segítettek. Ezután úgy gondolták az emberek, hogy ha már itt vagyunk és megnyertük ezt, akkor csak nem kamu az egész.
Egy cikkben szó esett külföldi pilotról is, ez mennyire távlati cél?
M.: Még távlati, mivel azt látjuk, hogy nagyon sok lehetőség van a magyar piacban, tetszik a diákoknak. Most azon dolgozunk, hogy itthon legyünk nagyok, aztán majd látjuk, hogyan tovább, viszont vannak szimpatikus országok.
Úgy tűnik, elég tudatosan építitek a start-upot, volt korábban hasonló munkatapasztalatotok?
M.: Munkatapasztalatunk volt, de nekem például egyáltalán nem marketinges, Fanninak már inkább.
F.: A social mediaban volt, illetve korábban marketing gyakornok voltam egy ideig, szóval ott is szedtem magamra tudást. De nagyon-nagyon sokat tanultunk időközben, vannak mentoraink itt az irodában, tőlük kérdezünk néha, ők segítenek. Igazából az elején nagyon intuíciókból működtünk, sőt az első háromnegyed évben érzésekből csináltuk a videókat és mentünk bizonyos irányokba. Talán még néha most is, viszont nyáron volt egy átrendeződés, hogy összeszedettebben, strukturáltabban tudjunk működni. Vettünk fel tartalomgyártó gyakornokot, illetve egy marketing kampánymenedzsert is, aki októberben fog majd kezdeni. Már tudunk adatokat nézni, látjuk, mit és hogyan érdemes, elkezdtünk hirdetni, szóval ezek az újdonságok.
