Nem alszom, inkább tanulok – aludj inkább!
Bár vonzónak tűnhet vizsga előtti este ez az ötlet, érdemes mérlegelni, mi éri meg jobban, az alvás ugyanis szoros összefüggésben áll az emlékezőkészséggel.
Ha az ember egy memóriát igénybe vevő megmérettetés előtt alszik, nagyobb arányban tud emlékezni a korábban hallottakra, látottakra, mint az, aki az információ elsajátítása és a megmérettetés közötti időben nem aludt. Egy rövid szundi is segíthet az emlékezőképességen, azonban természetesen minél többet alszunk, annál több szegletét regeneráljuk az agyunknak, könnyebben hozunk döntéseket, és kevésbé leszünk idegesek.
Fontos azonban megemlíteni, hogy ha szeretnénk emlékezni a megtanult információkra, érdemes a tanulás napján tudatosítani ezt, különben kevésbé hatékonyan tudunk a tanultakra visszaemlékezni a jövőben.
,,Utálok ébresztőre kelni, túlalszom magam” – mit tehetsz ellene?
Az alvás ciklusokból áll, és ha nem megfelelő ciklusban kelünk, az bizony hatással lehet az egész napos energiaszintünkre, teljesítményünkre. Egy-egy fázis nagyjából másfél óráig tart, és minden ilyen ciklus vége a REM állapot, (melyről Álomnapló cikksorozatunk első részében, az alvásparalízis kapcsán már olvashattál), melyből a legkönnyebb felébredni, ugyanis ez egy nagyon éber időszak, itt álmodunk, és sokszor ilyenkor magunktól is megébredünk, csak nincs róla emlékünk. Érdemes tehát kiszámolni, mikorra érünk el erre a pontra, és akkor felkelni, innen ugyanis egyszerűbb és kellemesebb is megébredni . Ha például éjfélkor fekszel le, és másnap elég fél hétkor kelned, lehet, érdemesebb hat órára állítani az ébresztőd, ugyanis valószínűleg ekkor magadtól is éberebb állapotban vagy és kevésbé esik nehezedre a felkelés. Nagy általánosságban tehát elmondható, hogyha másfél, három, négy és fél, hat, hét és fél, kilenc, stb. órákat alszol, kipihentebben kelhetsz fel, mint hogyha pár perc alvásért későbbre állítod az ébresztőd.
Alhatsz akár 11 órát, ha mélyalvásból ébredsz, sokkal fáradtabbnak fogod érezni magad, mert a tested nem áll készen az ébredésre. Ezért lehet az is, hogy egy házibuliban 3 óra alvás után energikusan kelsz fel annak ellenére, hogy alig aludtál valamit. Valószínűleg a REM fázis alatt ébredtél meg, és ez okozza azt a csalfa kipihentségérzetet.
Bagoly vagy vagy pacsirta? – így oszd be az időd!
Bár sokszor hallhattad már mindkét kifejezést, érdemes tisztába tenni a szavak jelentését. Bagolynak hívjuk azokat az embereket, akik inkább a délutáni, esti órákban érzik igazán elemükben magukat. Nem zavarja őket a késő esti tanulás, azonban meggyűlik a bajuk a korán keléssel és a reggeli sportokkal, órákkal. Ezen embertípusok ellentétei a pacsirták, akik inkább reggel aktívak, könnyű számukra felébredni és hasznosan tölteni a reggeli órákat, de estére fáradtak, és viszonylag korán alszanak el. Egyik csoport sem jobb vagy rosszabb, felesleges tehát lustának tartani azt, aki nehezen kel, és szorgalmasnak azt, akinek ez könnyebb, ugyanis ez csak a kortizol és melatonin szinteden múlik, ami mindenkinél egyedi. Akinek a kortizolszintje magas, de a melatoninszintje alacsony, az aktívabb, akinek pedig alacsony a kortizol-, de magas melatoninszintje, az fáradtabb lesz a reggeli órákban. A leginkább hatékony hozzáállás ehhez az, hogy megfigyeled, napközben mikor milyen az energiaszinted, esetleg szakember segítségét is kérve, és ahhoz igazítod a programjaidat. Ehhez segítségedre lehet egy reggeliség-estiség kérdőív, ám természetesen ez sem ad teljes körű képet rólad, csak egy kis segítséget, hogy melyik irányban kezdj el gondolkozni. Napjainkban szerencsére már számos téren szabadságot élvezhetsz, legyen szó tanórákról, sportról, munkáról, függetlenül attól, melyik csoportba is tartozol.
