Meghalt az elefánt – Elefántos dal a Pinceszínházban

Budapesti Szerkesztőség
Semmi pánik, a közkedvelt alter zenekar tagjai még életben vannak. Az itt szereplő elefántnak szimbolikus jelentősége van, amiről aligha lehet beszélni spoilerek nélkül. Az Elefántos dal című pszichothrillert tekintettük meg a Ferencvárosi Pinceszínházban.

Nehéz dolog színpadra állítani egy pszichothrillert, de írni róla sem könnyebb. Rendezni azért, mert a filmek miatt gyors vágásokhoz és vérmes képekhez szokott agyunkat nehéz feszültségben tartani színpadi környezetben, írni pedig azért, mert minden érdemi megállapítás elvesz abból a szorongató és kétértelmű légkörből, ami meghatároz egy thrillert. 

Kovács Máté, Józan László és Anthony Fotó: Szabó Réka

Az orvos és a beteg

A történet szerint karácsonykor a pszichiáter James Lawrence eltűnik, és utoljára páciense, a szociopátiás Michael (Kovács Máté) látta őt. Dr. Greenberg (Józan László), a kórház igazgatója próbálja kideríteni, hová lett az orvos, és mit tudhat erről a betege. A fiúról már az első pillanatban látszik, hogy nagyon intelligens és arrogáns. Amikor Greenberg hellyel kínálja, mozdulatlan marad, majd éppen azelőtt indul meg, hogy az igazgató sürgetően felnézne rá. Ekkor kihúzza a széket, de nem ül le, hanem a terem másik végébe megy, mindezt pajkos gőggel az arcán. A darab feszültsége és nem egy esetben komikuma abból származik, hogy hogyan játszadozik Michael az igazgatóval, személyeskedve, alkudozva vagy hamis narratívákat csepegtetve.

Dr. Greenberg kettős szerepben van jelen. Lawrence-t nem kereshetik a rendőrök, hiszen még nem telt el 48 óra, így nem minősül eltűnt személynek. Greenberg azonban nem bízhatja a véletlenre a helyzetet egy korábbi incidens miatt. Egyúttal a fiú pszichéjének felderítése céljából mélyreható beszélgetésbe ártja magát, holott nem is orvosa Michaelnek. Emiatt el sem olvassa Michael aktáját, hiszen ez bizalmas információ. Így a kórházigazgató praktizál, hogy előrehaladjon a nyomozásban, pedig se nem gyakorló pszichiáter, se nem nyomozó. 

És miért is Elefántos dal? Mert Michael imádja az elefántokat, és sok érdekes tényt meg is oszt róluk az előadás során. Az ijesztően okos páciens néha egy dalt dudorász az elefántokról, van egy plüss ormányosa, valamint múltjában is nagy szerepet játszott egy elefánt.

Spoilerveszély

Kalocsai Zsuzsa és Józan László Fotó: Szabó Réka

A darab harmadik szereplője Mrs. Peterson (Kalocsai Zsuzsa), Michael ápolója. Metaforikusan tekinthetjük Michael anyjának is, ahogyan Dr. Greenberg alakja is egyre apaibb színezetet ölt a darab végére. Ugyanis Michaelnek nem volt szerencséje a szüleivel. Apja korán elhagyta, majd egyetlen találkozásukkor nyolcéves korában lelőtt előtte egy elefántot. Anyja pedig karrierista operaénekesnő, aki gyéren törődött a fiával. Michael tizenöt éves volt, amikor az anya öngyilkos lett a szeme láttára: gyógyszer-túladagolást hajtott végre, fia pedig a mentők hívása helyett az elefántos dalt dúdolta, amíg anyja ki nem lehelte a lelkét. Így nem meglepő, hogy az elhagyott, zavart és dühös gyermek szociopátiás vonásokat fejlesztett ki.

A darab végére Michael szintén öngyilkos lesz: megeszik egy mogyorós csokit, halálos mogyoróallergiája pedig percek alatt végez vele. Így terve sikerrel jár: elszigetelni Lawrence-t, kiküldeni Petersont a szobából, Greenberg-gel kinyittatni a fiókot, majd a bizalmába férkőzni, hogy megjutalmazza, mindeközben elkerülve, hogy az igazgató belenézzen az aktájába és meglássa a végzetes allergiát. Az emberi érzések iránti hidegség és számító ravaszság egyszerre oka és eszköze az öngyilkosság eléréséhez. Nem képes érzelmi kapcsolatot kialakítani senkivel, ezért egy bonyolult tervet megalkotva saját pusztulására fogad.

Greenberg alakja a végkifejlet ismeretében meglehetősen dilettánsnak tűnhet: képességeit meghaladó szerepeket vállal fel és bürokratikus prüdériából nem csapja fel az életmentő aktát. Azonban ebben a szituációban valószínűleg mi is áldozatul estünk volna a manipulatív fiú trükksorozatának, amivel először zsarolóanyaggá alakítja az aktát az igazgató szemében, majd olyan információforrássá, amiből már úgyis mindent elmondott.

A tragédiát pszichológiai szempontból is érdemes megvizsgálni. A szociopátia gyermekkori traumák következtében alakul ki, amíg a pszichopátia genetikai eredetű. Viszont míg a pszichopaták genetikailag nem képesek emberi kapcsolat létrehozására, addig a szociopatáknak ez csupán nagyon nehéz, de lehetséges. Bár nem lehetünk biztosak benne, a nehéz gyerekkor arra utal a műben, hogy Michael szociopata volt, és megvolt rá a maga szemernyi esélye, hogy kapcsolatot alakítson ki valamelyik szereplővel, mielőtt öngyilkos lett.