Borítókép: CIO Update
Hogyan működik ez a technológia
Az idegsejtek, amik felépítik az idegrendszerünket, kémiai úton elektromos jeleket bocsátanak ki. Az agyunk működése rengeteg idegsejt bonyolult kapcsolati hálója, és az abban cikázó elektromos impulzusokból áll, ez állít elő minden gondolatot. Az idegsejtek aktivitásának meghatározására több módszer van: mérhetjük az elektromos áram által egy mágneses mezőben fellépő változásokat, vagy a sejt közelébe egy vezető elektródát téve közvetlenül a töltés változását a sejtekben. Az utóbbi módszert használva sikerült azonosítanunk néhány helyet és mintát az agyban, amiket meg lehet feleltetni például egy egy mozdulatnak vagy szónak.
Egy kis kronológia
A technológiát fejlesztő kutatások 2002-re már eljutottak oda, hogy egy elektródákkal ellátott majom képes volt a gondolatával egy egeret irányítani egy képernyőn. 2008-ban pedig, szintén egy majom, művégtagot mozgatott a gondolataival. 2018-ba már egy ember képes volt egy tabletet, annak minden funkciójával használni, 2021-re pedig művégtagot mozgatni.
A Neuralink 2019-ben mutatta be az első, N1 nevű, chippjét, amivel egy disznó agyából olvastak ki információkat. Jelentős újítása, hogy az orvosi eszközök néhány száz elektródájának tízszeresét sikerült a malac agyához kapcsolni miközben a készülék kisebb volt a korábbiaknál. Nagyjából egy pénzérme méretű korong, amit úgy ültettek be a koponyába, hogy lehessen kívülről vezeték nélkül tölteni. A Neuralink másik nagy újítása ugyanis, hogy az N1 teljesen vezeték nélküli, akkumulátor van benne, és az adatokat bluetoothszal küldi vissza.
Felhasználása
Ez a technológia rengeteg egészségügyi felhasználást ígér. A mai napig az egyetlen ember aki Neuralink chippel él egy nyaktól lefelé lebénult férfi, aki az eszközt számítógépe vezérlésére használja. A kutatók abban reménykednek, hogy sokaknak adhatja vissza a mozgását művégtagok segítségével. Akár mesterséges idegrendszerként is szolgálhat a test feletti irányítás visszanyerésére gerincsérülteknek, akiknél az agyban lévő chip kapcsolatban lenne a gerinc alsóbb részén találhatóval, ami a végtagok vezérlését végezné.
Ezzel szemben a cég alapítója, Elon Musk egészen más végső célt lát a fejlesztés mögött. Célja, hogy a jövőben a Neuralink chippek olyan elterjedtek legyenek, mint ma az okostelefonok és le is váltsák azokat. Ember és számítógép egyfalyta tökéletes szimbiózisát képzeli el, ahol az internet, a hagyományos számítógépek és a mesterséges intelligencia mind együttműködik az emberi agyban, hogy korábban elképzelhetetlen tudásra és intelligenciára tegyünk szert.
Leírja továbbá, hogy ha valaki egész életében hord egy ilyen chipet annak a memóriájába el lehetne menteni az ember minden emlékét, és halála után létrehozni egy digitális másolatot róla. Így számítógépes formában feltámasztani. Természetesen kérdés marad, hogy ezt a digitális másolatot mennyire lehetne azonosítani az eredeti személlyel, illetve tényleg képes lenne-e emberi intelligenciára. Nobel-díjas fizikus Sir Roger Penrose meggyőződése például, hogy a tudat nem csupán számítási folyamatokból áll, ezért egy ilyen digitális modell nem tudná ellátni az emberi elme funkcióit.
Ami visszatart
Rengeteg etikai kérdést vet fel Elon Musk víziója, például, hogyan kezelné a Google, OpenAI, Facebook, Neuralink és hasonlók az emberek agyából gyűjtött adatokat, gondolatokat. Eljöhetne-e a gondolatrendőrség ideje, vagy meg fognak-e jelenni Alza reklámok az ember agyában, amikor éppen aludni próbálna, ha nem fizetett prémiumot. Szerencsére ezek az aggodalmak Musk teljes elképzelésével együtt a tudományos fikció területébe tartoznak. Ugyanis kiolvasni információt az agyból sokkal egyszerűbb, mint betáplálni azt. Ahhoz, hogy erre valóban képesek legyünk, az agy működéséről még sokkal több mindent meg kell tudjunk. Addig meg kell elégednünk a telefonunk által kínált figyelemeltereléssel.
