Borítókék: pszeudo.hu
Az utóbbi évtizedekben azonban számos vélemény megkérdőjelezi vagy egyenesen tagadja József Attila öngyilkosságának tényét. A választ ugyan már nem tudhatjuk meg, de állást foglalhatunk, ha Garamvölgyi László Hogyan halt meg József Attila? című könyvének segítségével végigvesszük az ellenoldal érveit.
Hiányzó búcsúlevél, helyreállt szerelem és József Jolán pontatlanságának kérdései
József Attila kiskorától kezdve számos alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. Minden alkalommal rendelkezett szűk vagyonáról és világosan leírta szándékát.
Azonban a Szárszóról elküldött utolsó négy levelében mégsem esik ilyenről szó. Új verseit elküldte a kiadónak, a következő szöveggel:
“Kedves Imre Barátom!
Bocsáss meg, hogy elkésve írok. Ha szükséges még tőlem vers az anthológiába, kérlek választasd ki Cs. Szabóval (ha még ő a szerkesztő) a könyveimből. Hiszen nem volt szó új versről. Én itt három könyvet találtam: Les Clultimaments, Alcools és az Anthologie des Écrivains Francais du XX Siecle, Poésie – Tome II.
Ezeket a könyveket még ma postára adom.
Szeretettel üdvözlöm családodat.
József Attila”
Az egyetlenegy mondatpár, ami mégis félrevezethet minket, a Kozmutza Flórának szóló levélben található. Így hangzik: “Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem.” De talán ebbe is csak mi magyarázunk bele azt, amit szeretnénk.
Ugyanis József Attila lánykérésére Kozmutza Flóra igent mondott, és a költő a decemberi esküvőjüket emlegette halála napján is. Vagyis előre tervezett , és a múltbéli tapasztalataival ellentétben úgy tűnt, hogy a másik fél végre viszonozza a szerelmét.
Az utolsó napját illetően nővére, József Jolán feljegyzéseiből tudunk kiindulni, aki azonban utólag leellenőrizve számos eseményt pontatlanul jegyzett le. Az ő beszámolója szerint ahány helyre mentek aznap, este nyolcra ki sem ért volna Attila ahhoz a vonathoz, ami a halálát okozta. Számos tény viszont itt is cáfolja, hogy a költő önkezével vetett volna véget életének. Reggel még énekelt és feltűnően jó hangulatban volt és az utolsó útja előtt is visszaszólt az ajtóból, hogy mindjárt visszajön.
Garamvölgyi is kifejti ezt könyvében : “A december 2-i pozitív élmények ellentmondanak ugyancsak az öngyilkosságnak. Mert miről van szó: új kötetre van kilátás, ami egy költő életében olyan, mint az oxigén, állást ígérnek, még íróasztala is lesz, ez egyfajta egzisztenciális biztonságot jelent, amit még megfejelnek a Baumgarten-nagydíjjal, s ez nem csak anyagi, hanem a hőn áhított erkölcsi elismerést is jelenti. A vendégek ezt mondják neki: Új élet kezdődik számára, munka, biztos megélhetés. Be van jelentve Miskolcon, kedden várják! Már most menne, de nincs a kocsiban hely, hétfőn utazik Pestre. Ez tehát egy reális, pozitív jövőkép, miért lenne öngyilkos?”
Kérdőjelek a vonat körül és gyermekkori emlékek
Attila Ferencvárosban született, ahol társaival szinte mindennapi elfoglaltságuk volt a vonatkocsik alatti átbújás. Már önmagában az is egy jó érv lehet, hogy szegény csak nem tudta, hogy pontosan mikor indult el a vonat és úgy bújt át, viszont innen kövekezik számos új homályos pont. Ha öngyilkos akart lenni hogyan került egy lassan elinduló szerelvény közepéhez? Miért nem az állomáson átszáguldó gyorsvonat elé vetette magát, ami biztosan kevesebb szenvedést okozott volna? Ezt nem tudhatjuk. Számos legenda kering arról, hogy eggyel több kocsi vagy akár idegenkezűség áll a történtek hátterében, de bizonyítékok egyikre sincsenek.
Íme hát megleltem hazámat?
Viszont az öngyilkosság ténye sem véletlenül volt rengeteg ideig megkérdőjelezhetetlenül a köztudatban. Kozmutza Flóra csak azért mondott igent Attilának, mert menteni próbálta, de igazából barátjába és pályatársába, Illyés Gyulába volt szerelmes. Talán a költő végig tudta, hogy csak látszat az egész? Mára már az is kiderült, hogy a költő ingadozó érzelemkitöréseit a borderline személyiségzavara okozhatta. Tehát a pszichológusok joggal állíthatják, hogy akár egy utcán őt érő váratlan sértés vagy más negatív esemény is vezethette őt tettéhez. Utolsó verseinek látásmódja sem túl pozitív vagy reményteljes.
Az Ime hát megleltem hazámat című verséből néhány sor: “Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.”
József Attila öngyilkossága tehát feloldhatatlan kettősséget és rejtélyt testesít meg irodalmunkban. Megérhette volna az időskort vagy úgyis hamar végzett volna magával, ha nem üti el a vonat? Ezekre már nem kaphatunk egyértelmű választ.
Bárhogy is történt, egy biztos: óriási veszteség érte hazánkat azon a decemberi estén a balatonszárszói vasútállomáson.
