Borító: munkaeropiac.eu
A munkaerőpiac jelenlegi helyzete
Jelenleg Magyarország lakossága 9,6 millió fő körül jár, ebből a 18-64 éves munkaképes korosztály nagyjából a lakosság 61%-a. összesen 4,6 millióan ténylegesen dolgoznak,a munkavállalók közül pedig jelenleg csak 1 millió a szakmunkás, ami arányait tekintve nem a legjobb, ugyanis ennél több megbecsült szakemberre lenne szükségünk.
Számunkra pozitívum, hogy Magyarországon még mindig óriási a munkaerőhiány az IT–szektorban, mérnöki vonalakon, az egészségügyben és az oktatásban. Tehát ezekbe a szektorokba szinte bárkit felvesznek, akinek megvan hozzá a képesítése, és egy kis érzéke. Sajnos szegény ember vízzel főz, de azért előbb megszűri azt a vizet, ha teheti. Jön a kérdés: mit is ér a diplomám, ha nem vesznek fel vele?
Mostanra a diploma egy belépő karszalaggá vált a munka világába, mint egy buliba, ahol a karszalag nem biztosítja, hogy jól fogod érezni magad, csak az esélyt adja meg rá.
Szóval mivel is tűnjek ki a tömegből?
Minden csapból az folyik, hogy a munkatapasztalat az első, ami ahhoz kell, hogy behívjanak egy interjúra. De kérdem én: szerintetek mi számít egy pályakezdőnél munkatapasztalatnak? Mert nem csupán a szakmai gyakorlat lehet az, ezt elhihetitek.
Ugyanis a duális képzések, az önkéntesség, egyetemi projektek vagy egyetemi szervezetekben pozíciók betöltése, illetve diákmunka és esetleg saját kezdeményezések, mint a blog, portfolió, kutatás, TDK és még sok más mind beleírhatók az önéletrajzba úgy, mint munkatapasztalat, egyes esetekben akár szakmai munkatapasztalatnak is!
De nem csupán a gyakorlatod az, ami kiemelhet a sorból, hanem a te SOFT SKILL-jeid (azaz puha képességeid) is, amelyek alkalmassá tesznek, hogy egy jó munkavállaló legyél. Ezek lehetnek a kommunikáció, együttműködés, problémamegoldás, tanulási hajlandóság és a felelősségvállalás.
Ha ezek közül rendelkezel 3-4-gyel, vagy akár az összessel, akkor van egy jó hírem: már versenyelőnyben vagy a többiekkel szemben, és így te lehetsz az a befutó, aki megkapja az állást.
Azonban, ha rendelkezel már ezekkel, illetve szakmai gyakorlattal, valamint jó SOFT skilleid vannak és tanulni is hajlandó vagy de még biztosra is akarsz menni, akkor a jó önismeret sem árthat.
Ha tisztában vagy a saját erősségeiddel, ezekben magabiztos vagy valamint képes vagy segítséget kérni, mikor falba ütközöl, akkor ez a kommunikációdon is látszani fog. Ezeket pedig egy interjún pozitívan értékelnek.
Ilyen emberek kellenek most azoknak a cégeknek, mint az AUDI, BMW, CATL és a frissen Szegedre települő BYD, akik tízezreket foglalkoztatnak, és jelenleg friss, szakképzett, már munkatapasztalattal rendelkező, innovatív ötletekben gazdag munkaerőre van szükségük.
Mi fiatalok, akik nem ijedünk meg a mesterséges intelligencia használatától, sőt a képességének korlátait feszegetjük, kincset érünk egy innovatív cég számára. Mind beleszülettünk ebbe a világba, okostelefonnal a kezünkben – ez hatalmas előny lehet, ha jól használod!
A rejtett munkaerőpiac
Ezenkívül a a kapcsolati tőke az, ami meghatározó még a világunkban . Így ez még egy lehetőség nekünk, egyetemistáknak, hogy felnézzünk azokból a telefonokból és hidakat, kapcsolatokat építsünk ki más karokkal, szakokkal. Mert később mi leszünk a friss kezdő réteg a cégeknél, és jól jön egy-két ajánlás vagy egy kis hátszél.
Az egyetem vagy egy oktató ajánlása, illetve a szaktársak jövőbeli pozíciója is egyengetheti utunkat, ugyanakkor vannak más külső lehetőségek is, mint például
állásbörzék, szakmai előadások vagy meet-upok, vagy akár csak az aktív LinkedIN jelenlét.
Miért ezeket emelem ki? Az ok nagyon egyszerű: sok állást meg sem hirdetnek az állás portálokon, helyette minden cég elsőnek a saját emberei közül próbálja betölteni az adott pozíciót. Azonban, ha ez a próbálkozás nem járt sikerrel, akkor arra kérik a munkatársakat – és ezért akár jutalmazzák is őket,- hogy ajánljanak a cégnek olyan családtagot, barátot, ismerőst, aki jó lehet az adott pozícióra. Pontosan itt kerül előtérbe a kapcsolati tőke, mert az európai statisztikák is azt mutatják, hogy 30-50%-a az állásajánlatoknak kerül csak a nyilvánosság elé, míg a többit kapcsolati úton töltik be.
Miért a mai egyetemisták az MI nyertesei?
Most, hogy kicsit megnyugodtunk, és látjuk a fényt az alagút végén, muszáj az MI munkaerőpiac befolyásolásáról is beszélni. Sok felől hallani, hogy az MI elveszi a munkahelyeket, de ez nem a teljes igazság. Az MI ugyan átalakítja a munka világát, elvesz majd létrehoz munkahelyeket, eközben hanyagolhatóvá tesz egyes ismereteket és képességeket, ugyanakkor a HR szemszögéből más képességek viszont felértékelődnek.
A magyar munkaerőpiacon az MI főként adminisztratív, rutinjellegű, valamint adatfeldolgozó feladatokat érint és ezen területeken okoz változást. Az ezekhez kapcsolódó képességek kevesebbet nyomnak a latban.
Míg az ügyintézés, pénzügyi adminisztráció, egyszerű marketing és HR- feladatok, és az ügyfélszolgálat egy része mind jobb képességű embereket kívánnak, akik többek, mint egy „szimpátiát szimuláló program”. Itt szükség van a helyzet értelmezésére is, nem pedig csak a feldolgozására. Így értékelődnek fel azok, akik képesek jól használni az MI-t (ez a mi generációnk) és rendelkeznek azon emberi kompetenciákkal, mint a kreativitás, empátia, etikai mérlegelés, és a komplex döntéshozatal.
Annak érdekében, hogy a munkakörünk ne essen áldozatul az MI-nek, és továbbra is foglalkoztassanak bennünket, ahhoz érdemes a digitális alapismereteinket fejleszteni, adatértő elemzést tanulni, kritikus gondolkodást elsajátítani, illetve a folyamatos tanulásra való hajlandóságot beépíteni a mindennapjainkba.
Ahogy Dr. Kópházi Andrea tanárnőm is tanította:
„Nem programozónak kell lenni vagy tanulni, hanem értő felhasználónak.”
Az MI megváltoztatja és könnyíti a munkánkat, valami új megtanulása felé vezet minket, de jelenleg csak egy eszköz, aminek használata elsősorban gyorsít, egyszerűsít és standardizál. Mi viszont az emberi képességeinkkel tesszük ötletessé, színessé és élhetővé a munka világát. Én hiszem, hogy mi, fiatalok nyerünk ezen az egészen, mert mi nem félünk a változástól, hanem mi benne élünk abban. Ha mi 2026-ban beleállunk ebbe, akkor mi leszünk azok, akiket a cégek akarnak.
