Borítókép: freepik, freepik.com
Megjósolni a kiszámíthatatlant
Hogy mennyire veszik komolyan a cseresznyefák virágzását Japánban, jól mutatják a Japán Meteorológiai Ügynökség virágzás előrejelzései, amik az időjárás jelentésekhez hasonlóan követik az országon végigvonuló rózsaszín virágok, azaz a szakura megjelenését. Bár a virágzás jellemzően március végétől május elejéig tart, évről-évre másik időpontra esik az a néhány nap, legfeljebb két hét, amíg egyetlen helyen látható, ezért fontos az időzítés.
Az előrejelzésnek köszönhetően nemcsak nagyobb rendezvényeket és fesztiválokat időzíthetnek a megfelelő napokra szerte az országban, hanem a helyiek is családi, baráti piknikekkel ünnepelhetik a természet szépségét a fák alatt üldögélve. Ezt hívják hanaminak (szó szerint fordítva virágnézésnek), ami több százéves hagyománnyal és filozófiai tartalommal rendelkezik.
A virágzás minden generációt magával ragad
A virágzás csodálatával kapcsolatos első feljegyzések ugyan a Nara-korból (710-794) származnak, ezek eredetileg a szilvafák szirmairól szóltak (ez volt az umemi). Miközben az idősebb generációk a mai napig őrzik a jóval nyugodtabb, kevésbé zsúfolt szilvafa-virágzással kapcsolatos ünnep tradícióját, a Heian-kor (794–1185) óta a cseresznyefa-virágzás még nagyobb népszerűségnek örvend.
Bár több mint ezer év eltelt, a hagyomány elevenebben él, mint valaha: az ünneplés napközben és éjjel is tart – ez utóbbi, a yozakura során papírlámpásokkal világítják meg a sötétbe borult lombokat –, és az ünneplés részeként jócskán fogy az alkohol, avagy a szaké is.
A cseresznyefa-virágzás az új életet, új kezdetet szimbolizálja. Ez nemcsak szimbolikusan, hanem szó szerint is értendő, hiszen az iskolai tanév áprilisban kezdődik és a következő év márciusban ér véget, csakúgy, mint a kormányzati költségvetés. Éppen ezért a hanami valóban megkerülhetetlenül fontos része a japánok életének, ekkor mennek szabadságra, vagy épp barátokkal, kollégákkal, iskolatársakkal ünneplik a virágzást a rózsaszínbe borult parkokban.
A virágzás és az új kezdet gondolata valóban fontos jelentéssel bír Japán számára, nem csupán üres szavakról van szó. Erre példa az 1945 augusztusában ledobott atombombák utáni gyógyulásra, megemlékezésre és tiszteletre alapozott fejlődés folyamata. Bár egyes becslések szerint több százezer ember vesztette életét a bombázások következtében, a japánok minden év tavaszán megemlékeznek arról, hogy igenis eljön a tavasz, eljön a virágzás, és történjen bármi, ott a szépség világban, amit az őseik éppolyan elbűvölve szemléltek, akárcsak ők.
A virágzás mulandó, a tradíció örök
Bár a cseresznyefa-virágzás csupán néhány napig tart, éppen az adja a különlegességét, hogy csak jön és megy, nem vár senkire. A pompázatos rózsaszín lombkoronák hamar hópelyhek módjára hullani kezdenek, így a japánok igyekeznek kihasználni a látvány minden percét.
Mono no avare – ez a dolgok megrendítő volta, amely egyben az apró szirmok szemlélésének filozófiája is. Középpontjában nem egyszerűen a mulandóság tudata áll, hiszen egyszerre kifejezi az örömöt és a bánatot, amit a szépséges, ám tünékeny virágok láttán érzünk.
Ez a gondolat vabi-szabi esztétika mögött húzódik meg, mely szintén a mulandóság, illetve a tökéletlenség, a befejezetlenség révén ragadja meg a szépséget. Egy csálé vagy aszimmetrikus csésze is lehet vabi-szabi, ám a cseresznyefa-virágzás néhány napos időszakában is megjelenik ez a szemléletmód. Keresve sem találhatnánk tökéletesen szimmetrikus szirmot, mégis minden szirom tökéletes a bimbók hirtelen kipattanásától kezdve, egészen a lehullásukig. Ezt a kérészéletű szépséget pedig több száz éve csodálják a Japánok minden évben.
Világhírű szirmok
A hanami egy magával ragadó ünnep, így nem csoda, hogy a világ minden táján emberek millió gyönyörködnek a cseresznyefa-virágzásban. Ázsia különböző részein, például Dél-Koreában is különösen nagy népszerűségnek örvend, így ott is találkozhatunk a virágzás-előrejelzésekkel és a tömeges piknikekkel a lombok alatt.
Ma már szinte bárhol találkozhatunk japán díszcseresznyével, hiszen a diplomáciai kapcsolatok ápolása nyomán Japán összesen több ezer cseresznyefát ajándékozott számtalan ország számára. Ennek köszönhetően ebben az időszakban a világ minden táján végigvonul a virágzás, és a legtöbb helyen ugyanúgy fesztiválokkal, különböző rendezvényekkel és piknikekkel ünnepelnek, megemlékezve a természet szépségéről.
