Borítókép: Alexander Grey, pexels.com
Észrevetted már, hogy ha belépsz egy kellemes, melegzöld szobába, kicsit nyugodtabbá válsz? Ha valaki egy tűzpiros ruhát vesz fel, rögtön határozottabbnak, dominánsabbnak, vonzóbbnak tűnik? Emlékszel, amikor rád szólt anyukád kilencedikben, hogy „Ne hordj már mindig feketét, olyan lehangoló!”? Ez mind azért van, mert a színek tudat alatt hatással vannak hangulatunkra.
A tudományos oldal
Ezzel a témával elsősorban a színpszichológia foglalkozik. Ez egy elég fiatal ága a pszichológiának, bár már az ókorban is használták a színeket különböző hatások elérésére, érzelmek kiprovokálására. Ez a szakterület sokfelől közelíti meg ezt a témát, például: a színek jelentése, színekre adott fizikai és pszichológiai reakciók, kulturális különbségek a színek kódolásában, vagy akár vásárlási döntésekre való befolyás.
A színek mögötti üzenetek
Nézzük meg először, hogy kutatások szerint, általánosan mire asszociálunk egyes színek láttán:
Piros: A piros szín az energikusság, szenvedély és a tett színe. Jelképezi az önbizalmat és a vágyat. Emellett az agressziót és a haragot is megtestesíti.
Sárga: Általánosságban a sárga színt az intellektussal, optimizmussal, kreativitással társítjuk. Negatív értelemben jelképezi a szorongást és egyes kultúrákban (a magyarban is) az irigységet („sárga az irigységtől”).
Zöld: A zöld a nyugalom, az egyensúly és a harmónia színe. Ez egy érzelmileg pozitív szín, ami jelképezi önmagunk fejlődését és a természet szépségét. Negatív értelemben a materializmushoz és az önzőséghez lehet kapcsolni.
Kék: A kék a felelősségteljesség, a kommunikáció és a lojalitás színe. Kékhez társítjuk még a szomorúságot és a depressziót.
Fekete: A titokzatosság és a bizonytalanság színe, ami félelmet kelthet.
Fehér: A fehér (amit sokan nem is tekintenek színnek) a tisztaság, ártatlanság, üresség színe.
Az összes színt egy színskálára tudjuk felsorakoztatni, aminek két végén a meleg és a hideg színek állnak. A meleg színek (piros, narancssárga, sárga), amik élénk érzelmeket váltanak ki az emberekből, mint a melegség érzése vagy épp a düh. A másik végén a hideg színek kapnak helyet (kék, lila, zöld), amik inkább szelídebb, nyugodtabb érzelmek, esetleg szomorúság fészkei.
Ez mind szép és jó, de talán nem túl meglepő számunkra, ha kicsit elgondolkodunk ezeken, teljesen logikus. De mégis hogyan befolyásolja a hangulatunkat? Kutatások rámutattak, hogy az egészet az agyunk információfeldolgozási módja működteti. Agyunk megállás nélkül gyűjti az információkat a környezetünkből, és igyekszik értelmezni azokat. Így egy szín láttán automatikusan érzelmekhez, meglévő információkhoz, tapasztalatokhoz köti. Ezért van befolyással a hangulatunkra, viselkedésünkre, döntéseinkre a színek világa. Ezt ügyesen kihasználja a marketing, a belsőépítészet és még az alternatív gyógyászat is.
Színekkel beszél a művészet
Érdekes megfigyelni, hogy egyes kultúrákban, nyelvekben milyen szólásokban és milyen kontextusban jelennek meg a színek. Például az angol nyelv tele van ilyen kreatív szólásokkal, amik sok vers, alkotás, dal kiegészítői. Ilyen például Doja Cat Paint the town red, Tate McRae Green Light vagy Amy Winehouse Back to Black című dala.
Vegyük részletesebb példának Taylor Swift Red című dalát:
Losing him was blue, like I’d never known
Missing him was dark gray, all alone
Forgetting him was like trying to know
Somebody you never met
But loving him was red
Loving him was red
De mire is gondolhatott a költő? Itt az énekesnő a színek metaforájába bújtatja érzéseit. A kék szín az irodalom és a művészet világában leggyakrabban szomorúsággal párosítható, az énekesnő itt a szerelme elvesztése okozta szomorúságot fejezi ki. A sötétszürke az énekesnő borús, komor és depressziós hangulatára utal, amit a férfi elvesztése okozott. A piros színnel a szerelmük szenvedélyére reflektál.
A magyar nyelvben ugyanígy megjelenik a színek kreatív használata hangulatunk és érzéseink kifejezésére, nyomatékosítására. Gyakran használjuk személyekre, hogy sárga az irigységtől, monoton napokra, hogy szürke hétköznapok, vagy akár egy kínos szituációban előfordult már, hogy vörösek lettünk, mint a rák.
Kulturális különbségek a színek jelentésében
Eddig a nyugati kultúrára koncentrálva elemeztük a színeket, pedig világszerte más és más kultúrák eltérő jelentésekkel ruházták fel őket.
Piros: Míg a mi kultúránkban a piros a szenvedély színe, Indiában pont a tisztaság és ártatlanság jelképe, ezért is viselnek a menyasszonyok piros esküvői ruhát. Latin-Amerikában vallási jelentőséggel bír, ha fehérrel társítják, Kínában pedig a szerencse és boldogság színe.
Sárga: Nyugaton a sárga az optimizmus színe, erre bizonyító példa az Agymanók című mesében is a Derű nevű karakter, aki sárga színű. Ennek erős ellentétét vallják Egyiptomban és egyes latin-amerikai kultúrákban, ahol a halált és a gyászt szimbolizálja. A magyar és a német kultúrában irigységet jelent, míg bizonyos afrikai kultúrákban a magas státusz és a pénz színe.
Zöld: A keleti kultúrákban, főleg Indonéziában és Kínában negatív üzenete van a zöld színnek, hisz a hűtlenség jelképe, sőt az előbbiben még a feláldozáshoz is kötik. Mexikóban a halállal azonosítják, az iszlám kultúrákban pedig a vallás szimbóluma.
Kék: Nyugaton gyakran használják a marketingben, hisz a maszkulinitást, biztonságot és lojalitást jelképezi. Keleti kultúrákban a kék a spiritualitás, halhatatlanság színe, míg a katolikus kultúrákban a vallás és Szűz Mária szimbóluma.
Fekete: A fekete a legtöbb kultúrában a gyász színe, emellett Mexikóban a férfiasság jelképe is.
Fehér: A fehér szín általában a tisztaságot jelképezi, de a legtöbb ázsiai kultúrában a gyászt fejezi ki, ellentétben az európai kultúrákkal.
