Dead Zones of Cities
Within a city, space is one of the most important aspects. In recent years, there has been a constant desire, especially for the younger generations, to live close to their school, workplace, and other activities. However, certain things get in the way of this desire, areas that offer little to no economic benefits to the city they belong to. These can be referred to as dead zones. I believe there are two different types of dead zones, which I will discuss: grey dead zones and green dead zones.
Mi a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás a következő évtizedben?
Hazánk állapota sokak számára aggasztónak tűnhet. De vajon milyenek a jövőbeli kilátásai, milyen területeken szükséges/lehetséges változást elérni? Az elkövetkező évtizedben az egészségügyre, az államadósságra vagy a népességfogyásra fókuszáljunk inkább? Gazdasági cikkpályázatunk 4. helyezettje, Chrabák Attila írását közöljük a témáról.
Donald Trump jövedelempolitikája
A nyilvánosság újra az amerikai elnökválasztás híreitől hangos. A modern politikában a jelöltek személyére, korábbi teljesítményükre és hibáikra irányul a figyelem, míg a tényleges szakpolitikai javaslataikra ritkán terelődik a szó. Az esetek többségében a jelöltek potenciális intézkedéseinek konkrét részleteivel kapcsolatban csak homályos elképzeléseink lehetnek. Azonban Donald Trump megnyilatkozásai alapján az előző ciklusához igen hasonló jövedelempolitikát képzel el a jövőben. Ebbe beletartoznak a további adócsökkentések, különösképpen a vállalatok és a gazdagabb rétegek számára. A következőekben annak járunk utána, hogy valóban működik-e a klasszikus adócsökkentéssel élénkítő és a gazdagoknak kedvező gazdaságpolitika, és ennek milyen hatásai lehetnek rövid, illetve hosszútávon. E vizsgálódásunk tárgya a Donald Trump által bevezetett „Tax Cuts and Jobs Act” törvénycsomag lesz, amely 2018. január 1-jén lépett hatályba Amerikában.
Az alternatív rossz – avagy a dohányhevítős termékek térnyerése
Az elmúlt pár évben a globális dohánypiac 180°-os fordulatot vett, és mára egy teljesen új tendencia figyelhető meg az előző század dohányfogyasztási szokásaival szemben. A 2010-es évek közepén a nikotinos termékeket forgalmazó nagyvállalatok sorra kezdték el átalakítani termékportfóliójukat, a technológia fejlődésével megjelentek az e-cigaretták, mára pedig a fogyasztói adatokból kiderül, hogy a HTP (heated tobacco products) termékek látszanak az új trendnek. De minek köszönhető ez?
Száguldó lengyelek – A varsói gyorsvasút kihívásai
Lengyel barátainknál már a 2010-es évek óta tervben van egy nagysebességű vasúthálózat kiépítése, ami a versenyképesség tartós növelése érdekében az egész belföldi közlekedést fenekestül felforgatná. A nagyívű elképzelés már számos előkészületen túl van, azonban az anyagi nehézségek a kitolt 2032-es határidőt is későbbre halaszthatják. Vajon hova fogja repíteni a lengyeleket a gyorsvasút: egy szebb jövőbe, vagy a gazdasági összeomlás felé?
Akiknek nem csak Isten fizette meg – A magyar egyházak pénzügyei
Sötétben tapogatózunk az egyház gazdasági életét tekintve. Egyszer azt halljuk, olyan szegények, mint a templom egere, máskor meg vaskos milliárdokba kerülő építkezésekkel és felvásárlásokkal szembesülünk. Az államigazgatás fülébe susmorgó “szürke eminenciásokról” pedig ne is beszéljünk! A cikk végére remélhetőleg tudunk gyújtani egy pislákoló fényt ebben a titokzatos katakomba-rendszerben, mielőtt alapjaiban kérdőjelezzük meg a status quo-t.
A magyar ugaron – Radioaktív sivatag startupoknak
Google, Facebook, Airbnb és Uber. Annak idején a felsorolt négy techóriás mind az USA-ban kezdte mint startup, viszont mostanra a világ legismertebb vállalatai között a helyük. Most nézzük meg ugyanezt az EU-ban: Spotify, Bolt, Vinted, Revolut. Ismerős lehet a hangzásuk, de azért ne áltassuk magunkat. Mi tartja vissza EU-s polgártársainkat attól, hogy techmogulokká váljanak? És a sajátos észjárású magyarokat?
John Law, a törvénytelen kalandor – avagy a Mississippi-buborék
Hogyan lesz egy elítélt skótból Franciaország első embere? Mi az a közgazdaságtani buborék, és mi közöm nekem hozzá? Vajon mit pumpálnak a nemzetgazdaságok, ha meg akarnak izmosodni? Ez a 18. századi történet felvilágosítást adhat a következő kérdések esetében, és a végén még az is kiderül, hogy kiről állít ki szegénységi bizonyítványt.
Hogy a fenében lehet még Európában mélyszegénység és éhezés?
Szeretünk úgy gondolni Európára, mint a világ jólétének megtestesítője, akit a szegénység, járványok és háborúk sújtotta harmadik világgal össze sem lehet hasonlítani. Ilyenkor felhozhatjuk a technológián és széles középosztályon alapuló gazdasági növekedést, a szociális ellátórendszereket és a stabil demokráciát. Azonban a prosperálás nem jelenti azt, hogy mindenki átlépte már a létminimum csúszós küszöbét, és több rászorulót hagyunk a kutyaszorítóban, mint azt sejtenénk.
Az afrikai kisleopárd, avagy a ruandai Wirtschaftswunder
Beszéljünk egy kb. 10 milliós lakosságú, tengerparttal nem rendelkező, centralizált úthálózatú, illiberális demokráciáról. Csakhogy a tárgyalt ország az elcsépelt Kelet-Közép-Európa helyett Afrikában helyezkedik el. Ruanda az elmúlt 30 évben egy polgárháború sújtotta pokolból virágzó, tiszta és biztonságos nemzetté vált, amely a női egyenjogúság terén is köröket ver a kortárs nyugatra. Vajon mik lehetnek az okai ennek a szemkápráztató diadalmenetnek, és egyáltalán több-e az egész, mint puszta káprázat?