Corporate venture capital: amikor a tőke stratégiai irányt mutat
Az utóbbi évek technológiai forradalma alapjaiban rendezte át a globális versenykörnyezetet, ezért a nagyvállalatok közül egyre többen a vállalati kockázati tőke eszközéhez folyamodnak. Hogy mit jelent ez, és miben különbözik a közkeletűen alkalmazott befektetési stratégiáktól, arról gazdasági cikkpályázatunk 2. helyezettje, Borbás Petra kitűnő írását közöljük.
Fenntartható fejlődés és greenwashing: az igazi elköteleződés fontossága
A fenntartható fejlődés és a greenwashing aktívan részei a társadalmi párbeszédnek. A fenntarthatóság kihívás elé állít bennünket, hogy átgondoljuk mindennapi döntéseinket, míg a greenwashing során a vállalatok látszólagosan fenntartható törekvések mögé rejtik valóságos szándékaikat. Ez a kettősség rávilágít az elköteleződés és az őszinte cselekvés fontosságára a fenntarthatóság terén. A világ vállalatai, kormányai és fogyasztói egyre inkább szembesülnek azzal, hogy a valódi fenntarthatóság nem pusztán marketingeszköz, hanem hosszú távú gazdasági és társadalmi szükségszerűség. Gazdasági cikkpályázatunk 3. helyezettje, Kocsor Kata Laura kiváló írását közöljük a témáról.
A Kína és Japán közötti diplomáciai feszültség
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök november 26-án már mérsékeltebb hangot ütött meg, miután a Kínával való kardcsörtetése elfajulni látszott. Az elmúlt napok eszkalációja sokakat megrémített egy esetleges, Tajvan feletti háború kitörését illetően, azonban a helyzet lassan konszolidálódik. Mi vezette idáig a két országot?
A nagy monetáris megosztottság: a Federal Reserve kamatvágásai kontra az Európai Központi Bank tétlensége 2025-ben
A 2025-ös év példátlan eltérést hozott a nyugati világ két legbefolyásosabb központi bankjának monetáris politikai álláspontjában, a Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (ECB) között. Miközben a Fed agresszív kamatcsökkentési ciklusba kezdett, az ECB nagyrészt kívülálló maradt, fenntartva a kamatokat és jelezve a lazítási ciklus végét. Ez az eltérés jelentős lehetőségeket és komoly kihívásokat is teremtett a világgazdaság, a feltörekvő piacok, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti strukturális kapcsolatok számára. Gazdasági cikkpályázatunk 4. helyezettje, Pallagi László remek írását közöljük a témáról.
Miért nincs belgrádi metró?
Több mint száz éve várnak a belgrádi polgárok egy metróra. Mint a Godot-ra várva című darabban, ahol Godot soha nem érkezik meg, a metró sem érkezik meg soha. Miért nincs metró egy fővárosban, melyben agglomerációval együtt több mint 1,5 millió ember lakik? Belgrád túl szegény? Túl korrupt? Vagy csak rosszul tervezték?
A Selyemút és a nagy gubanc – Az Egy övezet, egy út program
A nyugati világban evidensnek tartjuk saját magunk világgazdasági dominanciáját, ám Kína szempontjából ez csak egy pár száz éves zökkenő: a kapitalizmus elterjedése előtt a selyemutak, manapság pedig az Egy övezet, egy út jelenti a világkereskedelem gerincét. Hogyan vált Kína a világ legnagyobb hitelezőjévé, és hogyan befolyásolja ez a gazdasági teljesítményét, valamint stratégiai céljait? Lesz-e kínai világuralom?
Dead Zones of Cities
Within a city, space is one of the most important aspects. In recent years, there has been a constant desire, especially for the younger generations, to live close to their school, workplace, and other activities. However, certain things get in the way of this desire, areas that offer little to no economic benefits to the city they belong to. These can be referred to as dead zones. I believe there are two different types of dead zones, which I will discuss: grey dead zones and green dead zones.
Mi a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás a következő évtizedben?
Hazánk állapota sokak számára aggasztónak tűnhet. De vajon milyenek a jövőbeli kilátásai, milyen területeken szükséges/lehetséges változást elérni? Az elkövetkező évtizedben az egészségügyre, az államadósságra vagy a népességfogyásra fókuszáljunk inkább? Gazdasági cikkpályázatunk 4. helyezettje, Chrabák Attila írását közöljük a témáról.
Donald Trump jövedelempolitikája
A nyilvánosság újra az amerikai elnökválasztás híreitől hangos. A modern politikában a jelöltek személyére, korábbi teljesítményükre és hibáikra irányul a figyelem, míg a tényleges szakpolitikai javaslataikra ritkán terelődik a szó. Az esetek többségében a jelöltek potenciális intézkedéseinek konkrét részleteivel kapcsolatban csak homályos elképzeléseink lehetnek. Azonban Donald Trump megnyilatkozásai alapján az előző ciklusához igen hasonló jövedelempolitikát képzel el a jövőben. Ebbe beletartoznak a további adócsökkentések, különösképpen a vállalatok és a gazdagabb rétegek számára. A következőekben annak járunk utána, hogy valóban működik-e a klasszikus adócsökkentéssel élénkítő és a gazdagoknak kedvező gazdaságpolitika, és ennek milyen hatásai lehetnek rövid, illetve hosszútávon. E vizsgálódásunk tárgya a Donald Trump által bevezetett „Tax Cuts and Jobs Act” törvénycsomag lesz, amely 2018. január 1-jén lépett hatályba Amerikában.
Az alternatív rossz – avagy a dohányhevítős termékek térnyerése
Az elmúlt pár évben a globális dohánypiac 180°-os fordulatot vett, és mára egy teljesen új tendencia figyelhető meg az előző század dohányfogyasztási szokásaival szemben. A 2010-es évek közepén a nikotinos termékeket forgalmazó nagyvállalatok sorra kezdték el átalakítani termékportfóliójukat, a technológia fejlődésével megjelentek az e-cigaretták, mára pedig a fogyasztói adatokból kiderül, hogy a HTP (heated tobacco products) termékek látszanak az új trendnek. De minek köszönhető ez?