Nincs Karácsony Dió nélkül – idén is vár az Opera varázslatos A diótörő balettje

A diótörő

December 18-án volt pont 132 éve, hogy bemutatták Csajkovszkij balettjét a nagyközönségnek a szentpétervári Mariinszkij Színházban. A balett azóta elmaradhatatlan kelléke az adventi időszaknak és minden évben kivétel nélkül szinte azonnal elfogynak a jegyek az Opera előadásaira így kifejezetten gyorsnak és szemfülesnek kell lenni, ha látni szeretnétek. Ez pedig egy olyan előadás, amit legalább az életben egyszer látni kell.

Visszaidézni a régi idők nyersességét új formában – Queens of the Stone Age – In Times New Roman… albumkritika

Az 1996-ban alakult amerikai Queens of the Stone Age korunk egyik legnagyobb rockzenekarának mondható, ez pedig nemcsak fülbemászó slágereiknek – említsük csak például a No One Knows feszes gitárriffjét – és grandiózus koncertjeiknek köszönhető. A QOTSA fennmaradásának oka egyértelműen a hangzásuk albumaikon keresztül átívelő, folyamatos változása. A zenekar kezdetekben a Kyuss stoner-rockos utóhatását vitte magával, ám fennállásuk során kipróbáltak már robotikus, pszichedelikus és hard rock hangzást is. A kérdés az, hogy a bandának sikerült-e újat mutatni az eddigi diszkográfiájukat figyelembe véve?

Kritika a Budaörsi Latinovits Színház Liliom című előadásáról

Borítókép: latinovitsszinhaz.eu. Készítette: Borovi Dániel Molnár Ferenc klasszikus drámája, a Liliom, a magyar színháztörténet egyik leggyakrabban játszott darabja, amely az emberi esendőséget és a szeretet ellentmondásait helyezi középpontba. A Budaörsi Latinovits Színház új értelmezésben vitte színre a művet Kovalik Balázs rendezésében, Alföldi Róbert főszereplésével. A darab díszleteit Antal Csaba, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, a […]

Zsúr – Gyakorlatok kiégés ellen

Zsúr

A Zsúr egy olyan színházi társasjáték, ami az elemünkbe vág. Életszagú, hiszen a legtöbbünk táncolt már a kiégés szélén. Mindannyian voltunk már vele úgy, hogy soha többé nem akarunk csinálni semmit, hagyjanak minket lógva. De ebből az állapotból ki kell jutni. Ebben segít ez a darab. Segít ráeszmélni, hogy van remény. Az ötletgazdával, színésszel és rendezővel, Szántusz Noémivel beszélgettünk a darab elkészítéséről és a további lehetőségekről, amik az alternatív színházi darabokat szinte mindig érintik.

h.ml.t: kortárs tükör a Budaörsi Latinovits Színház színpadán

A Budaörsi Latinovits Színház idei szezonjának egyik legkiemelkedőbb előadása William Shakespeare örökérvényű tragédiája, a h.ml.t, Alföldi Róbert rendezésében. Ez az adaptáció nem csupán a klasszikus történetet eleveníti meg, hanem modern nyelvezetével és formabontó látványvilágával új kontextust ad a darabnak. Az előadás nem fél reflektálni a jelenkor kihívásaira, megtartja a mű filozófiai és érzelmi mélységeit. Vajon […]

Társadalmi tükör és személyes dráma: Karoline és Kasimir története

Borítókép: latinovitsszinhaz.eu. Készítette: Borovi Dániel A Budaörsi Latinovits Színház Karoline és Kasimir című előadása Ödön von Horváth klasszikusának rendkívül időszerű, modern adaptációja. Az 1932-ben írt darab, amely a gazdasági válság és társadalmi összeomlás idején két fiatal szerelmének tragédiáját ábrázolja, ma is releváns kérdéseket vet fel: hogyan hat a bizonytalanság az emberi kapcsolatokra, és miként alakítja […]

Az extravagáns és a kényszeresen rendszerető találkozása

Vajon képes egymás mellett élni két olyan ember akik mind világnézeteik szempontjából, mind generációsan ennyire különböznek a másiktól? Egy fiatal szókimondó nő, és egy vonalas hivatalnok miképpen hat egymásra ha együtt élni kényszerülnek? Vajon csiszolja a másikat a két ellentét, vagy éppen tönkreteszi? A Karinthy Színház Gene Stone és Ray Cooney drámájának adaptációjából készült ,,Miért nem marad reggelire?” című előadásán jártunk.

A székely és a komisszár – “Elvásik a veres csillag” az Újszínház színpadán

„Kényesen kell a bidestojással bánni, mert ha nem, kijön a szaga. Hát így van ez a komisszárokkal is.” – mondja a főhős Tánczos-Csuda Mózes, Mózsi, az Újszínház Elvásik a veres csillag című előadásában. A Wass Albert regényéből készült színpadi adaptáció a népi mesélés, és az örök székely igazságok mentén vezeti be a nézőket a II. világháború utáni Székelyföld világába.