Ilyen volt a Budapest 100!
A tavalyi 150 éves tematika után idén a ‘70-es évek retrójával csapott le a Budapest 100 rendezvénysorozat.
Akár rajongsz a kései modern építészetért, akár nem, egy biztos: idén sem hagytak maradandó élmény nélkül a szervezők. És hogy mit tud a szocialista építészet? Gyere el és nézd meg te magad!
A Kult rovat kedvenc sitcomjai – The Office, Brooklyn 99, Így jártam anyátokkal
„A helyzetkomédia vagy szituációs komédia (angol rövidítéssel: sitcom, magyarosan: szitkom) a televíziós vígjátékok alfaja, melyben a szereplők és helyszínek mindig ugyanazok, a komikum forrása ezeknek az ismert szereplőknek és helyszíneknek szokatlan, érdekes helyzetekbe való helyezése” – írja a Wikipédia; bár a műfaj népszerűségének köszönhetően talán a beazonosításához senkinek sem kell szótárat felütnie. Cikkünkben elhoztuk nektek a Kult rovat kedvenc „helyzetkomédiáit”.
Újra a közönségé a színpad, ismét találkozott néző és alkotó – Budapesti Színházak Éjszakája 2024
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját a főváros egy jubileumi programsorozattal ünnepli, melyhez a 2024. március 23-án megrendezésre került Budapesti Színházak Éjszakája is csatlakozott. Az idei esemény szlogenje így szól: „Minden egy!”, mellyel a szerzők a színházi szakma egységességére szeretnének utalni, hiszen a „színház-barátság” jegyében a csatlakozó társulatok nemcsak a hivatás iránti szeretetüket, hanem a publikumukat is megosztják egymással.
A magyarországi cigányok életmódja és kultúrája
Magyarországon évszázadok óta élnek cigányok, világnapjukat pedig ma ünneplik, április 8-án. Ennek alkalmából meglátogattuk a Néprajzi Múzeum – „Istennel talállak testvérem” című kiállítását, továbbá Márton Richárddal beszélgettünk a cigány kultúráról.
Egy szelet egzotikum – Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Hopp Ferenc magyar műkincsgyűjtő magángyűjteményét 1919-ben a magyar államnak adományozta. A történet itt nem mutat olyan nagy különlegességet, hiszen számos műgyűjtő tett hasonlóképpen a történelem során – Hopp gyűjteménye azonban ázsiai műtárgyakból állt. A tárgyak a mai napig az Andrássy úti múzeumban állnak – jelenleg a Szépművészeti Múzeum gondozásában.
Római építészetnapló – III. rész
Az utazásunk végéhez érkezvén csak egy híres mondat jut eszembe, amely egy film címe is. La dolce vita! Mert annál nem lehet az élet édesebb, hogy olyan csodás dolgokat láthattunk, mint a Trevi-kút, vagy a Piazza del Popolo közepén álló obeliszk. Eközben jókat ettünk, még több élményt gyűjtöttünk és fájdalom, de el kellett búcsúznunk ettől a varázslatos várostól.
Római építészetnapló – II. rész
Ha már Róma, akkor a római katolikus egyház hatása a művészetre megkerülhetetlen. Mind a barokk, mind a reneszánsz korstílusban eltérően, de a vallásos áhítat fontos szerepet játszik. Grandiózus, díszes, háromdimenzióban megálmodott és a fényekkel való játék jellemzi a legjobban a műveket. Ebben a részben a Vatikáni Múzeumokba és a város temérdek templomába vetjük bele magunkat.
Római építészetnapló – I. rész
Imádok utazni és nagyon szeretem más kultúrák sajátosságait a saját közegükben megtapasztalni. Kifejezetten szerencsésnek érzem magam, hogy az elmúlt pár évben olyan kulturálisan és történelmileg is jelentős városokban járhattam, mint London, Párizs, Athén és most Róma. Ez utóbbi azért különleges, mivel számomra nagyon kedves emberekkel oszthattam meg az élményt és együtt fedezhettük fel az örök város kincseit.
Kultúrák közti különbségek 3. rész – Lengyelek és magyarok
“Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.” Az ismert mondás is alátámasztja a magyar és lengyel nemzet különleges viszonyát, amely elsősorban a közös történelmi múlton és a két ország hasonlóságain alapszik, azonban most azt a kevés különbséget hoztuk el nektek, amiben eltérünk egymástól.
Slam poetry – Letelt a 3 perc?
Hová tűnt a slam poetry? A slam poetry egy modern költészeti stílus, mely kötetlen, nehezen behatárolható és épp ezért magával ragadó. E szókimondó műfaj a 2010-es években lett felkapott Magyarországon, olyannyira, hogy a költészet iránt érdeklődők körében igazi sláger lett. Megismerhettük Kemény Zsófit, Simon Mártont, Mészáros Pétert és még sok tehetséges slammert. De mi lett mára mindezzel? Teljesen eltűnt a slam poetryt „művelők” rétege? Vagy csak háttérbe szorult a költészet ezen ága?