Borítókép: Pexels
Az őrület kitalálója
Nem lehetne a Rubik-kockáról beszélni Rubik Ernő nélkül, hisz az ő fejében született meg ez a játék. 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán, majd 1971-ben szobrászatot tanult az Iparművészeti Főiskolán – ezután 1975-től visszatér a főiskolába tanítani. A legérdekesebb, hogy nem is ennek indult az egész, hanem még amikor Rubik Ernő tanársegéd volt az Iparművészeti Főiskolán, akkor ki akart találni egy olyan 2x2x2-es segédkockát, amivel szemléltetni lehetne a térbeli mozgásokat.
Ám ez sehogy sem akart összejönni, így inkább áttért a 3x3x3-as alapú kockára, ami 27 speciálisan kifaragott elemből állt, amiket szabadon lehetett forgatni. Majd ezt szabadalmaztatni akarta, mint oktatási segédeszköz, de nem fogadták el az ötletet, ezért helyette logikai játék lett, amit így már elfogadtak 1976-ban. 1979-ben egy amerikai cég, az Ideal Toy Corporation a játék külföldi exportálásába kezdett, és ők is nevezték el Rubik-kockának. Rövid időn belül nagyjából egymillió darabot adtak el Magyarországon, külföldön pedig közel 70 ezret.
A mai hatása
Az alapjáték ma már többféle formában és nehézségi fokban is elérhető, így bárki megtalálhatja a magának való kockát, legyen az akár csak egy 2×2-es vagy egy óriási 7×7-es. A Rubik-kocka 26 egyedi darabból áll összesen, középen egy hatágú ívelt kocka fogja össze a többi darabot. Mivel a középső darabon kívül nincs rugó a kocka elemeiben, így azokon egy különleges láb található, amivel egybe tudnak csúszni a darabok, és így bármelyik irányba el lehet forgatni a kockát. Az összes lehetséges fordulat meghaladja a 43 trilliót is, így érezhető ennek a játéknak a nehézsége – viszont több olyan algoritmus is van, amivel meg tudjuk könnyíteni a helyzetünket.
CFOP metódus
Ezt még 1997-ben Jessica Fridrich találta ki, amivel elég könnyen ki lehet rakni az első két réteget, bár a teljes megoldáshoz 78 algoritmust kell megtanulni. Ez azt jelenti, hogy 57-szer kell orientálni az utolsó réteget, és 21-szer kell permutálni azt. Az első lépés a kereszt megalkotása lesz egy kiválasztott oldalon, majd a következő lépés a két sor kirakása lesz. Ezután már csak a sárga oldalt kell kirakni, majd a sarokkockákat a megfelelő helyre forgatni. Ezt a megoldást itt láthatjátok!
Roux metódus
Roux Gilles fedezte fel ezt a módszert még 2003-ban, innentől kezdve pedig ez is egy gyorskockázási megoldás lett. Azon alapul, hogy a bal oldalon megoldunk egy 1x2x3-as blokkot, majd ezt újra megcsináljuk a jobb oldalon is. Ezt követően egy másik oldalt választunk, és ott elvégezzük az oldalak kicserélését. Az utolsó fázisa a megoldásnak a hátralévő 6 sarokkocka megfelelő helyre helyezése – itt már nincs semmi algoritmus, hanem intuitív módon kell meglátnunk, hogy melyik a legjobb forgatás. Ez egy eléggé haladó metódus, így a CFOP ismerete és gyakorlása sokat segít a megoldásban. Emellett a nehézsége miatt nem sok útmutató létezik hozzá, de megnézhetitek a gyakorlatban itt és itt is.
ZZ metódus
Az utolsó gyorskockázási metódust Zbigniew Zborowski találta ki még 2006-ban. Itt az előző két metódus alapelveit kell alkalmaznunk, vagyis ki kell építenünk blokkokat ÉS szintenként kell haladnunk. A legelső dolgunk az,hogy felismerjük a “korrekt” oldalt, ahol a kis kockák úgy állnak, hogy csak felfelé, lefelé, jobbra és balra forgatott mozdulatokkal lehessen megoldani. Ebből lehet nagyjából 2000 eset, majd ezután kell kialakítani egy vonalat. Ezzel eljutunk a második lépéshez, ahol a sarkokat és az oldalakat kell párhuzamosan megoldani, aztán befejezésként, ha minden jól áll, akkor 2 vagy akár 1 lépéssel ki lehet rakni az utolsó sort is. Erről itt találhattok videót. Sok más ugyanennyire élvezhető logikai játék van még a világon, mint a dáma, majong vagy a színkereső, amik szintén fejlesztik a szem-kéz koordinációt és a memóriánkat. Játszani jó érzés, főleg ha azt másokkal tesszük, ezért mindenképp érdemes társas esteket szervezni.
Hihetetlen gyorsasággal lehet ma már kirakni ezt a bűvös kockát, a profik akár 6 másodperc alatt is meg tudják oldani. Erről itt láthattok néhány videót – bámulatos mikre képesek az emberek. Na, de mi a fenéért kezdjünk bele a kocka kirakásába? Ez lehet az egyik kérdés, ami felmerülhet bennetek. Rengeteg pozitív hatása van annak, ha kipróbáljátok: egy pozitív élmény lesz számotokra, hiszen már önmagában nagy teljesítmény, ha sikerül kirakni a kockát, de a memóriát és a kézügyességet is fejleszti. Emellett nem kell matekzseninek lenni hozzá, de fel kell ismernünk, hogy mikor melyik mozdulat a legoptimálisabb ahhoz, hogy célba jussunk. Szóval ragadd meg a kockádat és tekerésre fel!
