Borítókép: freepik, https://www.freepik.com
A zene a kezdetektől szerves részét képezi az emberiség életének. Közösségformáló és kapcsolatteremtő hatásán túl segít a kommunikációban és az érzelmek kifejezésében. Már Platón és Arisztotelész is megfigyelte, hogy a különböző zenei műfajok másképpen hatnak a hallgató érzelmi állapotára. Azóta pedig kutatások garmadája bizonyította, hogy a zenehallgatásnak számos pozitív hatása van mentális és érzelmi jólétünkre, azonban nem mindegy, hogy a különböző élethelyzetekben milyen műfajú zenét hallgatunk.
Klasszikus zene – segít megnyugodni, koncentrálni
Ha valaki szorong és ideges, de távol áll tőle a gyógynövényes tea, a jóga, és egy hegytetőre kiállva sem szeretne üvölteni, akkor csak el kell indítania a lejátszási listáján mondjuk Beethoventől a Für Elise-t. A komolyzene lágy dallamaival, puha tónusaival, elegáns kompozícióival csökkenti a stresszt és a szorongást. Segít a légzés szabályozásában és a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában, ami a szervezet nyugalmi állapotának fenntartásáért felel. Ezért is kedvelt szokás orvosi körökben hosszabb beavatkozások alatt klasszikus zenét hallgatni, ami nemcsak az orvosok hangulatára van pozitív hatással, hanem a műtőasztalon fekvő páciensére is.
Komolyzenét nagyobb koncentrálást igénylő feladatok elvégzése alatt is érdemes hallgatni, mert fejleszti a memóriát, növeli a figyelmet, a kreativitást és a problémamegoldó képességet. Az úgynevezett Mozart-effektus, a köztudatban elterjedt híres teória is ezt hivatott alátámasztani. Az 1993-ban végzett kísérlet szerint a résztvevők gyorsabban és precízebben oldottak meg geometriai feladatokat, miközben a híres zeneszerző műveit hallgatták.
Rock és heavy metal – jó dühlevezető
Akinek nem a komolyzene a műfaja, a stressz levezetéséhez hallgathat rockot vagy metált is. Ezen fajta zenék emberre gyakorolt hatásairól megoszlanak a vélemények. Egyesekben még jobban növelik a félelmet, a dühöt és a szorongást, míg másokhoz épp az ilyen típusú zenék állnak közel. Így nekik tökéletes választás lehet dühük és szorongásuk levezetéséhez. A metál és rockzenékre jellemző erőteljes instrumenális hangzás, intenzív energetikus ritmus egyfajta katartikus élményt vált ki a hallgatóból, ami segíti őt a benne dúló érzelmei kiengedésére, negatív energiái levezetésére, feldolgozására. Ezzel fordítottan arányosan pedig javít a hangulatán és a közérzetén. Ezért sem szükséges kimenni egy hegy- vagy dombtetőre, hogy kiüvölthessük magunkat, csak rakjunk be egy kis Metallicát vagy Bon Jovit, arra is tökéletesen lehet tombolni a lakásban. De csak akkor, ha nincsenek növényeink. Ugyanis az ilyen típusú kemény hangzású zenék nem tesznek jót nekik, lassabban növekednek, sőt egyenesen el is sorvadhatnak. Szóval ha tele a lakás növénnyel, ajánlatos fülhallgató igénybevétele. Biztos, ami biztos.
Pop, hip-hop – felráz, motivál
A pop és a hip-hop műfajába sorolható zeneszámok általában pörgősek, gyors üteműek, fülbemászó dallammal. Ha nagyobb fizikai erőnlétet igénylő tevékenység előtt állunk, de a motiváció hiányzik, elég meghallgatni pár számot Taylor Swifttől vagy Eminemtől, és máris nagyobb kedvel vágunk neki a napi edzésnek vagy a tavaszi nagytakarításnak. Minél gyorsabb ütemű az adott szám, annál produktívabbak leszünk. Ez főleg futásnál hasznos, amikor a testünk egyfajta emberi metronómként alkalmazkodik a pörgős ritmushoz, ezáltal ki tudjuk hozni magunkból a lehető legtöbbet.
A ritmikus ütemen és hangzáson túl a szöveg is nagy hangsúlyt kap. Napjainkban már nem csak a hip-hopnál, de a popnál szintén megfigyelhető ez a jelenség. A szövegek egyre inkább reflektálnak társadalmi problémákra, egyenlőtlenségekre, hívják fel a figyelmet igazságtalanságokra. Növelik a befogadó empátiáját és befogadókészségét, reményét egy jobb világban.
Jazz, blues – kikapcsol, inspirál
A jazz és a blues ugyanolyan megosztó, mint a metal vagy a klasszikus zene; valakinek vagy van hozzá lelkivilága, vagy nincs. Hatásai ellenben vitathatatlanok. Komplex zenei hangzás, összetett, bonyolult kompozíció jellemzi. Ez annak is köszönhető, hogy a zenészek maguk is sokszor improvizálnak egy szám előadása közben. Az improvizációra való hajlam pedig átragad a hallgatóra, akinek agyában ilyenkor a kreativitásért és alkotásért felelős részek aktiválódnak.
A jazz és a blues az érzelmek széles skáláját képes kiváltani a befogadóból. A rá jellemző játékos, egzotikus dallamok, a hosszú szaxofon- vagy zongoraszólók valakit ellazítanak, mást inspirálnak, vagy épp relaxálnak.
