Fotó: Csitneki Nóra
Üldöz ez a kötet. Öntudatra ébredt és azt szeretné, hogy olvassam, írjak róla. Mielőtt megkaptam azelőtt is egy erzsébetvárosi chapbookot rendeltem egy másik szerzőtől – Ősi Anna: Ahol fedetlen a Bőr. Azután érkezett ez a könyv, a buszon olvastam elmerülve.
Az angol irodalom vizsgán, ahogy írtam a jegyzetet a felelethez, nem tudta elkerülni a figyelmem, hogy a sok Blake és Hardy között kék szélű chapbook virított a tanári asztalon. Rieder Anna Róza: Fehér Nyár. A vizsgáztató tanárom olvasta.
Összetett képek
Rieder Anna verseiben a női test több síkban jelenik meg. Mint anyagiságon kívülálló orvosi alapanyag, önrendelkezésre képtelen személy és megfigyelő.
A kívülálló az elbeszélőtől elkülönül, egy megmunkálásra váró szerkezet a műtőasztalon, orvosok kalapálják, saját gondolatai rakják össze és szedik szét. A test sokszor magától mozog, öntudatlanul, és figyeli, mi történik vele.
„vörös vizeket verejtékezem, az őr irányít / könyékig nyúl a mederbe, a hordalékban kagyló. / a héjak között valaki reszket.” (Szülési terv)
Az alábbi sorokban jól megfigyelhető természeti képek az egész köteten végig vonulnak, az orvosi környezet steril levegőjét igyekeznek felpuhítani, mesebeli mitológiai képekkel, víz és természetrajzokkal. Ezáltal valami légiességet adnak az erős gerinchez.
„a csata alatt nem voltam magamnál, állítólag beszélgettünk. /… csillogó kard, vér a kézen, a tiltás
– veszélyes elindulni, amíg szaglik a tetem.”(Elejtett vadak)
Máskor az elbeszélő szemlél, ír le körvonalakat, ugyanolyan megmunkált finomsággal. Megfigyelhető, hogy a lírai én sokszor belefolyik a leírt személybe: a családi traumákon keresztül eggyé válnak a szerepek, esetenként felcserélődnek.
„a testek közti kölcsönhatás: hordozlak sejtjeimben. / talán te hordozol engem. / Most én mondok neked esti mesét elalvás után, / két részecskéről amelyek összefonódtak: / a távolságot mint üveggolyót, megkapod.” (80)
Rieder Anna Róza emellett verseiben sokszor foglalkozik a nőiességgel, felnőtt–gyerek, ember–állat különbségekkel. Ezek kategóriák, amik sokszor átfedik egymást, melyeket a társadalom fogalmazott meg, és így ragadt rá az elbeszélőre. „a felnőtt ivarérett nő / szépen vérzik / csendben sír / ennyiben különbözik egy kisbabától” (Princess Treatment)
Az ezen kategóriákból származó megfelelést egy kívülálló hatalmi személynek, a patriarchátusnak, vagy a lírai én tulajdon magának, a szerző kiválóan szemlélteti, már rögtön az első vers első három versszakában.
„… nagylábujjnál lyukas nejlonharisnya / egyik szárát hónapokkal korábban / bokánál levágtam, hogy ne vágjon a húsba. /
… a pályákon riadt őzként átfutó gondolat / milyen kínos volna, ha a mentőben / ezt kéne rólam lerángatni és feltárulna / igénytelen vagyok.” (Rianás)
Földi-égi színterek
Ilyen képek például a víz mint a megtisztulás jelképe és a különböző istenképek. Az elhelyezésüket a szövegben hasonlóképpen véltem felfedezni, mint Kupihár Rebeka nemrég megjelent verseskötetében. Az elbeszélő csupán finoman megemlíti őket, ugyanakkor a szöveg fontos részei; erős oldalpillérek, de mégsem rájuk fut ki a vers.
Formaiság
A versek formailag szabadversek, érezhető bennük mind tömör félmondatok, de megtalálhatóak benne teljesen kifejtett, hosszú, folyós gondolatok is. A szerző néhol párbeszédes jelleggel lazítja fel a precizitással szerkesztett képeket.
„mi a panasza? / nem elég a szeg hogy összetartson / azt mondták szépen sarjadok
… van, akinek a teste képtelen befogadni, mintát veszek, csinálunk egy labort
jósolj nekem a vérkép csillagaiból / fedezd fel fényük alatt értékeim” (Flört a trauma ambulancián)
Utolsó Gondolatok
A szöveg a maga rendkívüli rövidsége ellenére egy nagyon erős alapokon álló első kötet. A szerző szépen használja a nyelvet, a képek összetettek, mégis közérthető a megfogalmazás. A grafika és a borító gyönyörű. A könyv tele van a versekhez illő rajzokkal. Külön köszönet érte Miklya Emese Sárának, aki az egész sorozatot illusztrálta. A szöveget ajánlom mindazoknak, akik jobban el szeretnénk merülni a kortárs lírában, és egy finoman megmunkált, nagy mondanivalóval bíró kötettel szeretnék folytatni.
