James Cameron 2009-es víziója teljesen megváltoztatta a mozi történelmét. Az Avatar nem csupán a látványtechnológia csúcsteljesítménye lett, hisz műfaját tekintve egy mélyen humanista sci-fi eposzként híresült el. Sam Worthington és Zoe Saldaña alakította Jake Sully és Neytiri sorsán keresztül a rendező olyan egyetemes kérdéseket feszeget, mint az ökológiai felelősségvállalás, a gyarmatosítás, de nem utolsó sorban társadalmi és kulturális különbségek is felmerülnek a művekben.
Mi is történt eddig az Avatar univerzumban? – A harmadik film előzményei
A történet főhőse egy kerekesszékes tengerészgyalogos, Jake Sully (Sam Worthington), aki elhunyt ikertestvére helyét átvéve csatlakozik az Avatar-programhoz. Ebben a tudományos kísérletben az emberek a tudatukat egy különös, őslakos faj, a kék bőrű na’vik testébe ültetve tanulmányozzák a helyi kultúrát.
A küldetés azonban hamar etikai válsággá válik: Míg a tudósok szeretnék megérteni a csodás lényeket, a katonai és vállalati erők kizsákmányolják a bolygó értékes erőforrásait. Jake a na’vi hercegnő, Neytiri tanításai révén felismeri a természet és az egyén közötti spirituális kapcsolatot, rálelve ezáltal az Ősanya (Eywa) gondoskodására. Így főhősünk végül szembefordul saját fajával, és az elnyomott őslakosok élére állva harcol a Pandora megmaradásáért. A film egy klasszikus kolonizációs dráma, amely a technológiai forradalom és az ökológiai válság veszélyeit mutatja be. Jake Sully a történet végén végleg elhagyja emberi mivoltát, hogy az új világ teljes jogú tagjává, vezetőjévé váljon.
Avatar: A víz útja
Több mint egy évtizeddel az első rész eseményei után a rendező ezúttal a hangsúlyt az esőerdőkről a végtelen óceánokra helyezi. A Víz útja már nem csupán a felfedezésről, hanem a család megóvásáról, az összetartásról és a túlélésről szól.
Jake és Neytiri immár nagycsaládos szülők. Amikor az „Égemberek” visszatérnek, és a bosszúszomjas, avatar-testben újjászületett Quaritch ezredes (Stephen Lang) vadászni kezd az őshonos fajra, a Sully család elhagyja az erdőt. Ott hagyják az otthonukat, az egyetlen helyet, ahol biztonságban voltak, és bevetik magukat az ismeretlenbe. A messzi szigetvilágban élő, vízi életmódhoz alkalmazkodott Metkayina klánnál találnak végül menedéket.
A film nagy része a beilleszkedésről szól. Jake és családja megtanulja a víz alatti lélegzés technikáját, a tengeri élőlényekkel való együttműködés titkait és csodáit, illetve a „víz útjának” spirituális filozófiáját, mely szerint az óceán összeköti az életet a halállal. Központi szerepet kapnak még a tulkunok, – a hatalmas, rendkívül művelt és intelligens tengeri lények – akiket az emberek kíméletlenül levadásznak egy fiatalító szérum reményében. Ez a történetszál az emberi kapzsiság és az állatvilág elleni erőszak fájdalmas kritikájaként szolgál.
Tűz és Hamu – A szálak összeérnek
Az egész film libabőrt vált ki a nézőből, nagyon erős jelenetek vannak benne, mind lélektanilag, mind erkölcsileg és társadalmilag. Ezúttal nem csupán az égből érkező emberek technológiai fölénye jelent veszélyt, hanem egy belső konfliktus is, amely a bolygó egy elszigetelt, vulkanikus régiójából indul ki.
A cselekmény középpontjában a titokzatos „Hamu népe” áll, egy olyan na’vi törzs, amely a korábban megismert klánokkal ellentétben nem a természettel való harmonikus együttélést, hanem a nyers erőt és az ellenségességet hirdeti. James Cameron ígérete szerint a film szakít az eddigi fekete-fehér morális felosztással, és megmutatja, hogy a na’vik között is létezik sötétség, bosszúvágy és kegyetlenség. Ahogy a horizontot elborítja a pernye és a füst, Jake Sully és Neytiri kénytelen lesz felismerni, hogy Pandora védelme már nem csupán a külső hódítók elleni harcról szól, hanem saját népük egységének megőrzéséről is. A látványvilág a trópusi paradicsomot kietlen, mégis fenséges tűzhányók vidékére cseréli, ahol a családtagok közötti kötelékek és a hűség minden eddiginél nehezebb próbát állnak ki.
A kirekesztettség érzése és a kultúrák közötti ellentétek fontos részét képezik a filmnek. Ez a társadalomkritika ebben a részben érződik a leginkább a három mű közül. A gyász, az elveszettség, a félelem és a harag egyszerre uralkodik el a szereplőkön, ami aztán hatalmas káoszt teremt a történet előrehaladtával.
A képi világ erősségei mellé – amelyek az első két részt is jellemzik – a tökéletesen passzoló, feszültséget keltő hangeffektek is kiemelendők. A harmadik részben immáron mind a négy őselem találkozik: a föld, a szél, a víz és a tűz, amelyek egyediségét mesterien szemléltetik.
Így született az Avatar univerzum – érdekességek, amikről még biztos nem hallottál!
James Cameron a legnevesebb rendezők közé tartozik, egészen pontosan a Terminátor, A bolygó neve: Halál, vagy épp az örök klasszikus, a 11 Oscar-díjas Titanic rendezése miatt, viszont az Avatar ötlete eredetileg egy 80 oldalas forgatókönyvként pihent a fiókban hosszú-hosszú évekig. Hogy miért? Mert nem volt még elég fejlett a technika a film elkészítéséhez. Mégis ez lett később a leghíresebb és legnézettebb alkotása, amely mai napig él a köztudatban. A mű alapjának megírásához James a Disney 1995-ös animációs filmjéből, a Pocahontasból merítette az ihletet. Erre utal az alapvető hasonlóság is, miszerint egy hódítani érkező civilizációhoz tartozó férfi beleszeret a leigázandó törzs egy női tagjába, miután megismeri a szokásaikat.
A technológia, amely átlépte a képzelet határát: A rendező épp eleget bizonyított már a 2009-ben bemutatott első Avatar filmmel, viszont a tizennégy évvel későbbi folytatás, A víz útja bebizonyította, hogy nem csupán egy véletlen sikerről volt szó, hanem egy olyan technológiai forradalomról, amely újraírta a mozi szabálykönyvét. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az Avatar egy rajzfilm, de valójában minden egyes rezdülés, amit a Na’vi karakterek arcán látunk, egy valódi emberi érzelem digitális lenyomata. Cameron nem érte be a hagyományos mozgáskövetéssel (motion capture); ő megalkotta a Performance Capture fogalmát. A színészek egy ingerszegény, szürke stúdióban, az úgynevezett Volume-ban dolgoznak, tetőtől talpig pontokkal borított ruhában. A legfontosabb elem azonban a fejükön lévő, arcuk felé forduló kamera. Ez a rendszer a színész tekintetét, a pupillák tágulását és a száj körüli apró izomrángásokat is rögzíti.
A na’vik nyelve: 2005-ben Cameron megbízott egy nyelvészt, hogy alkosson meg egy olyan nyelvet, amelyet a színészek könnyen ki tudnak mondani, viszont nem hasonlít egyetlen élő emberi nyelvre sem. Dr. Paul R. Frommer 1000 szót alkotott meg, de ebből végül csak 500-at használtak fel a filmben. A film na’vi főszereplője, a Neytirit alakító Zoe Saldana évekig tanulta az új nyelvet, hogy tökéletesen beszélje a jelenetekben. Sam Worthington, aki Jake Sullyt, az avatar testbe bújtatott katonát játszotta, egy interjúban elárulta, hogy könnyebben meg tudta tanulni a na’vi nyelvet, mint az amerikai akcentust.
Az avatar szó jelentése: Az „avatar” szó “megtestesülést” jelent. A hindu szentírásokban széles körben használják, ezzel utalnak Isten emberi megtestesüléseire. A filmben az ember és egy őslakos génjeiből létrehoznak egy mesterséges hibridet, melybe képesek átmenetileg átmásolni az ember tudatát. Ezt a hibrid lényt nevezik „avatárnak”, ami önálló tevékenységre nem képes, egy embernek kell bonyolult berendezéseken keresztül irányítania.
A rendező „varázstükre”, a virtuális kamera: A forgatáson a rendező és a stáb egy olyan eszközt használtak, amely leginkább egy tablet és egy játékkonzol keverékére hasonlíthat a valóságban. Ez nem más, mint a virtuális kamera. Miközben a stúdióban csak üres falakat és szürke ruhás embereket látni, Cameron a kijelzőn már valós időben látja Pandorát: az óriási fákat, a lebegő sziklákat és a Na’vi karaktereket. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy úgy instruálják a színészeket, mintha valóban egy idegen bolygón sétálnának.
Varázslat a víz alatt: A második rész forgatása közben a stáb a víz alatti digitális rögzítés problémájába ütközött. A vízben a fény megtörik, a buborékok pedig megzavarják a szenzorokat, ez pedig szinte lehetetlenné teszi a forgatást. A megoldás egy 900 ezer gallonos tartály (3,4 millió literes) és egy vadonatúj technológia, a DeepX volt. A vízfelszínt apró, fehér golyókkal szórták tele, hogy a stúdió fényei ne csillogjanak, a színészeknek pedig meg kellett tanulniuk percekig visszatartani a lélegzetüket, palackok nélkül. A film forgatásán Kate Winslet (Ronal) megdöntötte Tom Cruise rekordját, aki a Mission: Impossible – Titkos nemzet forgatásán 74 másodperccel kevesebb ideig bírta levegő nélkül. A színésznő 7 perc 15 másodpercig volt a tartály mélyén.
A hangok szimfóniája – Pandora lélegzete: Ez a varázslatos világ attól válik valóságossá, hogy halljuk az erdő apró hangjait. A hangmérnökök a legmodernebb Dolby Atmos technológiát alkalmazzák, ahol a hangok nem sávokon, hanem objektumonként mozognak. A növények susogását, a víz csobbanását és az idegen állatok morajlását gyakran valódi földi esőerdőkben rögzített mintákból keverték ki, hogy az agyunkat becsapva azt hitessék velünk: ez a világ tényleg létezik.
A Wētā FX csodái: A végső simításokat az új-zélandi Wētā FX végzi. Itt történik meg a „digitális sminkelés”. Olyan szoftvereket használnak, amelyek szimulálják a véráramlást a bőr alatt, vagy azt, hogyan tapad a víz a Na’vik bőréhez, amikor kiemelkednek a tengerből. A Wētā FX viszont nem csak egy külsőt rajzolt a karakterekre, a digitális modelleket belülről kifelé építették fel.
Az Avatar-saga a Tűz és Hamu fejezetével érkezik el legmélyebb pontjához. Jake Sully és családja az esőerdők mélyétől az óceánok végtelenjén át a pusztító tűzig vezetett, emlékeztetve minket arra, hogy Pandora nem egy távoli fantázia, hanem saját világunk törékeny tükörképe. Ahogy a négy őselem szimfóniája összeér, a néző is szembenéz a valósággal.
Még több érdekesség olvasható a filmekről az IGN, az NLC és a Port oldalán. Továbbá lélegzetelállító kulisszatitkok is megtekinthetők a YouTube felületén.
