borító: zdf.de
Az első levél
A gyilkos első levelét 1969. július 31-én küldte el a vallejo-i rendőrségnek. A Times-Herald levélben bevallja 1968 karácsonyán elkövetett kettős gyilkosságot, melynek áldozatai David Faraday és Betty Lou Jensen voltak, valamint magára vállalta Darlene Ferrin július 4-i meggyilkolását is. A levélben számos helyesírási hibát ejtett, mint például a „christmas” szó végén duplán írt s betű. Helyesírási hibákat későbbi üzeneteiben is mindig fel lehetett fedezni. Mellékelve érkezett első megfejtendő kódja is, melyet egy sajátos rendszer alapján készített el. A kódot egy év után tudta megfejteni egy helyi tanár és a felesége.
A kódolt üzenet hátborzongató mondatokat rejtett. „Szeretek embereket ölni, mert ez rendkívül szórakoztató. Még a vadállatok elejtésénél is izgalmasabb, mert az ember a legveszélyesebb állat.” A Zodiákus, ezekkel az üzenetekkel és rejtjelekkel keltett félelmet az emberekben, valamint heccelte a hatóságokat.
A sorozatgyilkos azonban nem csak a rendőrségnek adta fel küldeményét. Három kaliforniai újság kapta még meg a borítékokat. A címzettek között ott szerepelt a San Francisco Chronicle is, amely a későbbi évek során állandó hírmondójává vált. A sajtóval kötött kapcsolata pedig csak bizonyította a nyomozók által felállított tézist. A Zodiákus viselkedése a nárcisztikusságot tükrözte és élvezte, ha a figyelem központjában volt, a média figyelme pedig pontosan ezt adta meg neki.
A Zodiákus sorsa ezzel az első üzenettel fonódott össze Robert Graysmith-ével is. Graysmith 1969-ben még a San Francisco Chronicle karikaturistája volt, a levél láttán azonban az ügy megszállottjává vált. 1986-ban adta ki első regényét, amelyben a Zodiákus utáni nyomozását foglalta össze.
„Itt a Zodiákus beszél…”
1969. augusztusában a vallejo-i rendőrfőnök nyilvános bejelentése során megkérdőjelezte azt, hogy a levél és kód írója azonos-e a gyilkosságokat elkövető személlyel. A Zodiákus erre azonnal reagált. 1969. augusztus 4-én megérkezett a második levél is.
„Itt a Zodiákus beszél. Azért válaszolok a rendőrfőnök nyilatkozatára, miszerint kétségei vannak afelől, hogy én követtem el a vallejo-i gyilkosságokat. Nagyon szívesen szolgálok még több bizonyítékkal. Egyébként jól szórakoznak a rendőrök a kódom megfejtésével? Ha nem, mondják meg nekik, hogy siessenek, mert különben bajuk lesz.”
A Zodiákus debütálásának nevezték el ezt az üzenetet. Először hivatkozott magára Zodiákusként, ráadásul bizonygatni akarta felsőbbrendűségét a rendőrség felett.
Az üzenet egész tartalma tudatosan volt felépítve. A rendőrség gúnyolása, a kód megfejtésének sürgősségének kiemelése. A „Zodiákus” név megalkotásával létrehozta saját identitását. A levél fontos fordulópontot jelentett az ügyben. Innentől kezdve a Zodiákus nem egy szimpla tettes volt. Olyan személlyé vált, aki befolyásolta a közmédiában megjelenő híreszteléseket önmagával kapcsolatban, ezenfelül pedig nyilvános szereplést biztosított személyének.
A Stine levél
Cecelia Shepardot és Bryan Hartnellt 1969. szeptember 27-én támadták meg a Berryessa tónál, míg Paul Stine-nel október 11-én végzett a Zodiákus. Október 13-án a San Francisco Chronicle-be érkezett a Stine levél néven ismertté vált üzenete. Ez a levél több szempontból volt botránykeltő. A levélküldő, ugyanis kézzel fogható bizonyítékkal próbálta eloszlatni a kételkedést, személyét illetően. Mellékelve nem egy fejtörő érkezett, hanem az utolsó áldozat, Stine véres ingéből egy darab. A levélben ismét a rendőrségen élcelődött.
„A San Franciscó-i rendőrség tegnap este elkaphatott volna, ha megfelelően kutat utánam.” – fogalmazott a Zodiákus. Végső soron azonban, ami a legnagyobb félelmet keltette az emberekben, nem más volt, mint a levél végén megfogalmazott fenyegetés.
„Az iskolás gyerekek jó célpontot jelentenek. Úgy gondolom, valamelyik reggel ki fogok irtani egy iskolabusznyi gyereket. Egyszerűen kilövöm az első gumit, majd lelövöm a kiszálló gyerekeket.”
Bár a Zodiákus ezt a fenyegetését sosem váltotta be, ez ismét egy új szintre emelte tevékenységét. Bizonyította, hogy a média a bűncselekmény része és nem csak üzenetközvetítésre használja azt, a Zodiákus. Fenyegetésével már nem csak egy-egy személy megfélemlítése lett a célja, hanem az egész társadalmat próbálta elérni. A tárgyi bizonyítékkal pedig tudatni akarta a hatóságokkal és a médiával egyaránt, hogy minden egyes levelét komolyan kell venni.
Közvetlenül a gyilkosságok után
1969. novemberétől 1970. októberéig, az utolsó gyilkosság utáni egy évben, kilenc levél érkezett a Zodiákustól a sajtónak. November 8-án megérkezett a következő kódolt üzenet is, a Z340-es. Ez a kódolt üzenet már bonyolultabb volt az elsőnél. A megfejtést nem csak az nehezítette, hogy egy szimbólumhoz több betű is tartozott, hanem az is, hogy az olvasási irány sem egyezett a hagyományossal, transzpozíciót alkalmazott. A kódot csak 51 év elteltével 2020 decemberében sikerült megfejteni teljes egészében.
Az üzenetet két részre lehetett osztani: Az első fele reagált arra, hogy egy magát Zodiákusnak való személy betelefonálva egy talk-showba, azt hajtogatta, hogy nem akar gázkamrába menni és fél a haláltól. A Zodiákus egyértelműen tagadja, hogy ő lett volna az és kifejezi egyáltalán nem fél attól mi vár rá a halál után.
Az üzenet másik fele vallási téveszmékre alapult, miszerint halála után áldozatai a rabszolgáivá válnak a Paradicsomban. Ezzel az elmélettel tetteit akarta igazolni. A szociálpszichológiában ezt a teljes kontroll és a mindenhatóság illúziójának kivetítésének nevezik, amivel a saját társadalmi elszigeteltségét vagy jelentéktelenségét szerette volna kompelzálni.
November 9-én ismét levelet küldött, ebben azt írta 7 embert ölt meg októberig, ez azonban kérdéseket vetett fel. A köztudatban azonban 4 esetről tudtak, amiben 5-en vesztették életüket. Ki volt a másik két áldozat, akikkel végezhetett a Zodiákus?
Azonban, ha ez nem lett volna elég ok a hatóságok frusztrációjára, a Zodiákus ismét heccelte őket, sőt a levélben kijelentette, módszerei változni fognak, hogy nehezebben akadjanak a nyomára. A levelét egy nárcisztikus kijelentéssel zárta:
„A rendőrség soha nem fog elkapni, mert túl okos vagyok nekik. “
December 20-án levelének címzettje a megszokottól eltérően Melvin Belli volt, az az ügyvéd, aki a talk-showban részt vett a Zodiákus imposztor betelefonálásakor. Segítségért fohászkodott az ügyvédhez, mert már nem tudja visszafogni magát, és újra gyilkolni akart. Azt is leírta, hogy a gyerekek egyelőre biztonságban vannak. Az irányítás elvesztésével indokolta volna egy kilencedik vagy tizedik áldozat meggyilkolását. Itt azonban ismét feltűnik egy apróság. Kilencedik vagy tizedik? A Zodiákus vagy belekeveredett a számolásba, vagy ismét volt egy áldozat, akit a hatóságok nem tudtak hozzákötni.
A Belli levélről azonban mindenképpen úgy gondolták, hogy csak a figyelem megtartásáért postázta el, csupán csak egy előre eltervezett lépés, szimpla manipuláció.
Hónapokkal később, 1970. április 20-án, megérkezett az újabb rejtjel. Szokásos módon kezdte, mintha beköszönne egy rádióműsorba, és az üzenet ismét a rendőrség heccelésére irányult. A levél ugyanis kódolva tartalmazta a Zodiákus nevét. Vagy legalábbis ő ezt állította, a rejtjeleket azonban azóta sem sikerült megfejtenie az embereknek. Sokan úgy vélték Gary Francis Poste nevét rejtik a szimbólumok, aki maga is gyanúsítottként szerepelt a nyomozók listáján, ténylegesen azonban nem tudták rábizonyítani.
Az 1970-es év végén leveleinek hangulata még nyomasztóbbá váltak. Legfőbb szerepük a sorozatgyilkos követeléseinek továbbítása volt, az emberek felé. Célja, a dominanciájának demonstrálása, a társadalom irányába. Mint valami híresség, saját jelének kitűzőn való viselését követelte az emberektől, ha pedig nem teljesítették kérését ismét fenyegetőzésekbe bocsátkozott. Egyre brutálisabb kínzási és gyilkossági módszereket írt le leveleiben és ezek közül ki tudja mennyit is valósított meg. Nevének megadása után még öt levelet küldött a Chronicle-nek, 1970-ben megérkező utolsó üzenete a Halloween kártya volt, október 27-én. A képeslap, egy egyszerű gyárilag gyártott üdvözlőlap volt, amit a Zodiákus kiegészített a hatás kedvéért.
A lapon szereplő csontváz kezére a 14-es számot írta, mely az addig meggyilkolt áldozatait jelentette. A képeslap bal oldalára egy keresztrejtvény formátumú szöveget rajzolt, mely különböző halál nemeket fedett el.
A Zodiákus hanyatlása
A Halloween kártya után öt hónapig hallgatott. 1971-ben két levél érkezett. Az eddigiektől eltérően a Los Angeles Times lett a címzettje. Ebben a levélben visszatért a rendőrök provokálásához. Ismételten hencegni kezdett az általa gyűjtött „rabszolgákról”. Ebben a levélben már 17-nél több áldozatot vallott a magáénak. Kilenc nappal később egy Sierra Club képeslapot postázott el, a Chronicle riporterének, de postai bélyegző híján nem lehetett tudni honnan érkezett.
A Zodiákus ezek után évekre eltűnt, következőre 1974-ben bukkant fel, azonban ezekben a levelekben elhagyta a Zodiákus identitását. Négy levél érkezett hasonló formátumban. Az első az Ördögűző levél, melyben már 37 áldozatról számolt be. Ebben az időszakban különböző álneveket használt, ezekkel rejtette el üzeneteit az olvasói levelekben. „Egy állampolgár”, „Egy barát” és a „Vörös Fantom” elnevezéseket választotta. Sokan úgy vélik, a Zodiákus utolsó üzenetei ezek lehettek. Azonban, vannak olyanok, akik szerint a legutolsó megjelenése 1978. május 2-án történt. Itt ismét visszatért a szokásos formátumhoz, ismét megjelenik az „Itt a Zodiákus beszél…” indító mondat. Ismételten hergeli a rendőröket, és ismételten fenyegeti a társadalmat.
Ezt az üzenetet azonban igencsak kritikusan kezelik. A kommunikációs stílusa merőben eltér az addigiaktól. Korábbi leveleiben a rendőrökre kék szörnyetegként hivatkozott, ennél az üzenetnél azonban „malacnak” titulálja őket. Előző küldeményeiben mindig volt helyesírási hiba, melyet a sajtó emberei szándékosnak tartottak, ezen írásában viszont nem volt. Több olyan szó szerepelt a szövegben, amit korábban mindig elírt, ilyen például a „please”, amit több levelében úgy írt le, hogy: „pleass”.
Sokan ezen okokból kifolyólag megkérdőjelezik, hogy ‘78-ban tényleg a Zodiákus küldött volna levelet. Így azonban további kérdések merülnek fel. Vajon mi történt a Zodiákussal? Miért tűnt el nyomtalanul?
