A Hungarológiai Kongresszust először 1981-ben Budapesten rendezték meg, és azóta Finnországban, Olaszországban, Romániában és Ausztriában is jelen volt. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság ötévenként rendezi meg Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust; idén Miskolcon és Sárospatakon zajlott az esemény, korábban – 2016-ban – pedig Pécsett. A 2021-es tervezett kongresszus a COVID-19 járvány és a háború való tekintettel a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság döntése után elmaradt.
Royalty in da house
A 2026-os Kongresszus kiemelkedő pillanata az ünnepélyes megnyitó volt, ahol Prof. Dr. Baka András, Magyarország újonnan megválasztott köztársasági elnöke tartott beszédet. A beszéd kiemelte a magyar nyelv fontosságát, annak a helyét a világban és a tudományos kutatás szerepét a társadalmi párbeszédben.
Videó: Dr. Baka András köztársasági elnök köszöntője a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitóján
A Hungarológiai Kongresszus belső szemmel
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehettem a Kongresszuson, mint a Kabdebó Lóránt Multidiszciplináris Szakkollégium hallgatója, aki segített a szervezésben és az előadások lebonyolításban. Két területen voltam jelen, a regisztráción és a teremfelügyeletben.
Kép: Hallgatós szervező | Forrás: Saját kép
Kifejezetten érdekes előadásoknak lehettem a hallgatója teremfelügyelőként, egy élmény volt számomra az esemény. A szekció ahova be lettem osztva az a „Hungarológia a Távol-Kelet szemszögéből: Térátlépés, megértés, újraértelmezés a nyelvi és szociokulturális különbségeken túl / Hungarian studies from the Far Eastern point of view: Crossing boundaries, understanding and reinterpretation beyond linguistic and sociocultural differences” az interdiszciplináris szekciók tudományterület egyike.
Nagyon érdekes és meglepő volt számomra az, hogy a magyar nyelv és a magyar kultúra egy olyan elem és entitás, ami igen is jelen van és fontos szerepet tölt be Dél-Koreában, Kínában, Japánban és Vietnámban is. A egyik előadó mesélt arról, hogy Japánban töltött pár napot és a mosdóba társaival kezdek beszélni magyarul, amikor az egyik Japán fiatal ember kézmosás közbe megszólalt magyarul és közölte, hogy nagyon sok Japán ember beszél magyarul, nagyon oda kell figyelni mit mond az ember. Az előadók konkrét eredményekről beszéltek, a magyar nyelv helyzetéről külföldön, annak fontosságáról és presztízsizásáról.
A 309-es terem egy igazi eszmék és tapasztalatok cserehelye lett pár órára.
Kép: Párbeszéd is vita a 309-es teremben | Forrás: Saját kép
A Miskolci Egyetemet Képviselet oktatói a Hungarológiai Kongresszuson
A Miskolci Egyetem részéről számos oktató tartott érdekfeszítő előadást, többek közt: Kecskés Judit, tanulmányi dékánhelyettes A selmeci diáknevek mint a közösségi identitás kifejezőeszközei, dr. Faragó László, intézeti tanszékvezető a Társadalom és szóbeliség: Az egyetemi rádió mint a szocialista város egyik köztere, dr. R. Nagy József, dékánhelyettes A lakótelep mint színpad: Köztérhasználat és mindennapi élet kelet-európai sorozatokban, dr. Kertész Noémi, egyetemi adjunktus Az elsüllyedt Atlantisztól a mitikus perifériákig. Közép-Európa az ezredforduló lengyel irodalmában és dr. Hámori Ágnes, egyetemi adjunktus a Helyesírás és stílus a közösségi média nyelvhasználói gyakorlatában és metanyelvi diskurzusaiban, ezen érdekes témák mellett dr. Ugrai János, dr. Tóth Árpád, Gyulai Éva, Sziszkoszné dr. Halász Dorottya, dr. Molnár Ágnes egyetemi adjunktus, dr Bognár László és Pethő József főiskolai tanár előadásait is lehetőség nyílt meghallgatni, valamint dr. Dobák Judit, intézetigazgató A magyar városkutatás lehetőségei: szocialista városok, tervezett terek, mindennapi használat című előadását.
Fontos kiemelni, hogy a Kongresszus alatt több egyetemista is részt vett az események lebonyolításban és lelkesedésükkel támogatták a szervezők munkáját.
A bölcsészet fontossága a modern világba
Sokszor a társadalmakban az az elgondolás, hogy a bölcsészek nem képviselnek fontos szerepet és nem támogatják aktívan a társadalmat, valamint sok a felesleges büfészakon végzett diplomás. Ez egy hatalmas tévedés, mivel egy bölcsész kell, hogy rendelkezzen aktív társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai, antropológiai, technológiai tudással ahhoz, hogy pontos információkat tudjon adni és tudja értelmezni a miértjeit a különböző jelenségeknek, amelyek a változások miatt keletkeznek. A bölcsész a híd az emberek, a kultúrák és a tudományok között, köt és nem határol el. Vivát Bölcsész!
