borító: pinterest.com
A profilalkotás célja
A XIX. század végén megjelenő új bűnügyi módszer arra szolgált, hogy megkönnyítse a nyomozók munkáját. A profilozás során a legfontosabb, hogy a cselekményeket pszichológiai szempontok alapján vizsgálják. A kérdés azonban az, hogyan is alakult ki ez a módszer? Valamint hogyan alkalmazzák napjainkban is?
A profilalkotás elsődlegesen az elkövető személyiség profiljának megalkotására fókuszál. Arra, hogy milyen lehet az elkövető mind a külső, mind a belső személyiségjegyeket figyelembe véve. Elsődleges feladata a megalkotott profilnak, hogy leszűkítse az gyanúsítottak körét, és megtalálják a legvalószínűbb elkövetőt. Egy jól megalkotott profil segít a bűncselekmények megértését, a helyszínen talált nyomok és viselkedési jegyek azonosításával és elemzésével, segít a nyomozási stratégia elkészítésében. Segítséget nyújt, hogy bepillantást kapjanak a nyomozók az elkövető fantáziájába és megismerhessék a motivációját. A profil alapján különböző bűncselekményeket is összekapcsolhatnak az elkövetői viselkedésjegyek által. Egy jó profil feltárja az elkövető lelkiállapotát, a bűncselekmény előtt, közben és után az alapján hogyan viselkedik áldozatával. A profilalkotás legfőbb célja, hogy a lehető leghatékonyabban segítse a hatóságok munkáját a különösen veszélyes bűnözők lekapcsolásában.
A profilalkotás megszületése
Maga a módszer először 1888-ban egy Whitechapel-i esetnél merült fel, noha akkor még a módszert nem ismerték el hivatalosan. Dr. George B. Phillips, kerületi rendőrorvos az áldozat sérülései alapján következtetett arra, hogy az elkövető jártas az anatómiában. Dr. Phillips azonban még nem számított profilozónak, azonban ő volt az első személy, aki az elkövető személyiségéről vont le következtetést a bűntett ideje alatti viselkedéséről.
Végül az első ismert profilkészítő dr. James Brussel volt, aki pszichiáterként tevékenykedett. 1956-ban az általa megalkotott profil szinte majdnem tökéletes volt. A pszichoanalitikus módszer használatával dr. Brussel elvezette a hatóságokat George Metesky-hez, aki akkor már közel 10 éve terrorizálta New Yorkot „Őrült bombázó” néven.
A pszichiáter sikere után sorban kezdték el egyre többen alkalmazni és tanulni a módszert.
Iskolák alakultak, melyek közül a leghíresebb az FBI Viselkedéselemző Egysége. A legkorszerűbb technikával és egyedülállóan nagy adatbázissal rendelkezik, ezzel segítve a részleg kutatóit. A részleg 1977-ben alakult meg John E. Douglas és Robert Ressler vezetésével. Eleinte börtönökbe jártak interjút készíteni a már elfogott sorozatgyilkosokkal. A beszélgetések során sok hasznos információra tettek szert. ‘83-ra 36 bebörtönzött gyilkossal váltottak szót, amely során annyi adatot gyűjtöttek be, hogy már fel tudtak állítani egy rendszert az erőszakos bűnözők viselkedésében. Innentől kezdve a profilalkotás a nyomozás egyik nélkülözhetetlen eszközévé vált.
Induktív profilalkotás
Az évek során a profilalkotásnak két módszere született. Az induktív és a deduktív profilalkotást különböztethetjük meg egymástól.
Az induktív profilalkotás során korábbi hasonló bűncselekmények elkövetőiről rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján alkotják meg az elkövető személyiségprofilját. Ebben a helyzetben a profil alapját már meglévő statisztikai adatok, esettanulmányok, elemzések, bűnügyi nyilvántartások adatai és a profilozó személyes tapasztalatai szolgáltatja.
Nagy előnye a módszernek, hogy gyorsan elkészíthető a tettes személyiségrajza, valamint a folyamat nem igényel speciális szaktudást. Nagy hátránya azonban, hogy az így elkészített profil rövidnek minősül és túlzottan általános.
Deduktív profilalkotás
A deduktív módszer kissé bonyolultabb az induktívnál. A megalkotott profil, tulajdonképpen az elkövető tulajdonságainak gyűjteménye. Ezekre a tulajdonságokra a profilalkotó a rendelkezésre álló bizonyítékokból következtet. A nyomok elemzése után következő lépés, a bűncselekmény rekonstruálása. Ennek során különböző kriminalisztikai módszereket alkalmaznak, mint például a sebek, vérfoltok és vérnyomok elemzését vagy a lövedék röppályájának meghatározását. A szemtanúi vallomások is felhasználhatóak. Ezen technika alkalmazásakor kifejezetten fontos, hogy a kiindulási adatok pontosak legyenek, mivel később ezen múlhat a profil használhatósága.
A következő lépés a viktimológiai elemzés. Itt az áldozat megismerése az első, hiszen ez elengedhetetlen az elkövető motívumainak és elkövetési módjának megismeréséhez. Ezen szakasz folyamán derül fény arra is, hogy az elkövető mekkora kockázatot volt hajlandó vállalni a bűntett elkövetésekor.
Az elkövetés helyszínének jellemzői szintén lényeges részét képezik a profilalkotásnak. A földrajzi profilt befolyásolja a nyomozás során előkerült bizonyítékok elemzése, valamint a viktimológia is. A felépített földrajzi profilba tartozik bele a helyszín megközelíthetősége, a támadási módszer, a helyszín jellege, valamint az elsődleges és a másodlagos helyszín meghatározása. Ebbe a fázisba tartozik bele az elkövető részéről végzett tervezési és elővigyázatossági intézkedés is.
A deduktív profil előnye, hogy pontos információkkal szolgál. Egy sorozatelkövetésnél az új információk és a bizonyítékok alapján folyamatosan pontosítható. Hátránya, hogy rengeteg időt igényel. Az induktív profilalkotással szemben a deuktív szaktudást és gyakorlatot kíván. Hátránya továbbá az is, hogy a profil csak annyira megbízható, amennyire a felhasznált információk. ebből adódóan fontos, hogy a profilkészítőknek pontos adatok álljanak a rendelkezésükre.
Profilkészítés Magyarországon
2021 óta az Országos Rendőr-főkapitányságon egy különleges egység áll a rendőrök segítségére. A magyar rendőrség történetében először megszületett egy profilalkotással és viselkedéselemzéssel foglalkozó csoport. Az egységben igazságügyi alkalmazottak, pszichológiával, testbeszéd-elemzéssel, a nyelvi elemzéssel, a statisztikával vagy a földrajzi viselkedéselemzéssel foglalkozó szakemberek és rutinos nyomozók kaptak helyet. Az egység vezetője Lohner Klaudia, aki szerint a csapat legnagyobb erőssége a szokványostól eltérő megközelítésük. Egységükkel kapcsolatban így nyilatkozott: “Olyan, mintha a nyomozói gondolkodást elemekre szednénk, és utána újra összeraknánk egy nagy egésszé.”
