El Niño – Az áramlat, ami az egész Föld klímáját megmozgatja

Soproni Szerkesztőség
Az idei, perzselően forró nyár során rengeteget találkozhattunk ezzel a kifejezéssel - de mi is az az El Niño, és miért van ekkora hatással az időjárásra az egész bolygón?

Borító: pixabay

A Peru partvidékén élő halászok évszázadokkal ezelőtt felfigyeltek egy jelenségre: az öbölben minden decemberben jelentkező hideg, táplálékban gazdag feláramlás néhány évente elmarad, ami bár apróságnak tűnik, mégis annál nagyobb hatással van az életükre. Ilyenkor a tengervíz felmelegszik, a halak pedig elvándorolnak, jelentős veszteséget okozva ezzel a halászoknak. Mivel a jelenség karácsony táján következik be, El Niño-nak, azaz kisfiúnak nevezték el, az újszülött Jézusra utalva.

A hűvös feláramlás elmaradása annak köszönhető, hogy a Csendes-óceánon keletről nyugat felé fújó szelek – amelyek normál esetben eltranszportálják  a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól – elgyengülnek vagy akár teljesen megfordulnak. Ennek hatására a tengervíz 0,5 oC-al melegebb lesz, mint általában, és ez az apró eltérés dominóhatásként képes az egész bolygó időjárását felborítani.

Az El Niño hatásai 2026-ban. Forrás: BBC

Szárazság

A meleg tengervíz a Csendes-óceánra kijutva megemeli a levegő hőmérsékletét is. Ennek hatására a Föld számos pontján hatalmas forróság jelentkezik, ami szárazságot és erdőtüzeket idéz elő. Ezt a hatást idén nyáron mi is megtapasztalhattuk, a több hullámban Európa fölé érkező hőség formájában, azonban a világ más részei még súlyosabban szenvedték el ezt az időszakot. 

Indonéziában például hatalmas erdőtüzek tombolnak a mai napig, a nyári szárazság következményeként. A helyiek reménytelen harcot vívnak a lángok ellen, de egyetlen valódi esélyük az esős évszak megérkezése, ami viszont az El Niño-nak köszönhetően akár egy teljes hónapot is késhet.

Hurrikánok

A Csendes-óceán keleti régiójában a megszokottnál jóval több hurrikán keletkezett idén, ráadásul hirtelen alakultak ki szokatlanul nagy intenzitású viharok, így a zóna a szokásosnál sokkal kiszámíthatatlanabb volt. 

Ezzel ellentétben az Atlanti-óceán kísértetiesen csendes, az átlagosnál sokkal kevesebb hurrikán keletkezik, ugyanis az El Niño hatására az észak-atlanti régió szelei felerősödnek, és megakadályozzák a viharok kialakulását. 

Tájfunok

A Csendes-óceán nyugati felén, Japán és Kína felett is felkavarodott az időjárás, a hatalmas esőzések áradásokat és földcsuszamlásokat hoztak magukkal. 

A felmelegedett tengervíz megváltoztatja a széljárást, így a ciklonok a partoktól távolabb, a nyílt óceán felett alakulnak ki. Így nagyobb utat kell megtenniük, mire a szárazföldre érnek, több idejük van eszkalálódni, és sokkal intenzívebben érnek partot. 

Nem elég, hogy erősebbek a tájfunok, de több is van belőlük: idén tíz trópusi vihar alakult ki a Csendes-óceán nyugati régiójában, ami utoljára 1966-ban fordult elő.

Tájfun Taiwan fölött. Forrás: BBC

Az El Niño Magyarországon

Látva, hogy a világ más tájait milyen súlyosan érinti a jelenség, szerencsésnek gondolhatjuk magunkat, hogy itthon “csak” meleg van. Azonban az El Niño-t nem szabad alábecsülni, hiszen a mi országunkban is jelentős károkat okozott idén nyáron, főleg a globális felmelegedés évek óta fokozódó hatásaival kombinálva.

Az idén tapasztalt 42 oC-os hőség nemcsak diszkomfortos, de már komoly egészségügyi kockázatokkal járhat: hőguta, kiszáradás, napszúrás, sőt, a forróság a veséket és a keringési rendszert is megterheli.

Az embereken kívül a természetre is nagy hatással van. A legszembeötlőbb idén nyáron egyértelműen a vízhiány volt: a Balaton térdig ért, a Duna, Budapestnél a zátonyok miatt nem volt hajózható, Paksnál pedig majdnem egy egész atomerőművet le kellett állítani . A locsolási tilalmat pedig még nem is említettem , vagy azt, hogy a magasabban fekvő, és az Alföldi  települések többször ivóvíz nélkül maradtak.

Egyszóval Magyarországot is komolyan érintette, számomra legalábbis biztosan sokkoló volt látni, ahogy néhány hónap alatt gyakorlatilag sivataggá válik az ország, és nem igazán tudunk mit tenni ellene. De minden nyarunk ilyen forró lesz ezek után?

A Duna vízszintje idén nyáron. Forrás: telex

Az El Niño jövője

Mivel az El Niño hosszúsága sajnos nem megjósolható, így nem tudjuk pontosan, mire számíthatunk. Vannak kutatók, akik szerint csak novemberig tart az ítéletidő, de vannak, akik 2027-re még nagyobb hőséget jósolnak. Egy dologban viszont minden szakértő egyetért: az idei El Niño kivételesen erős és jelentős. Ez azért lehet, mert a globális felmelegedés is egy hasonló folyamat, azzal a különbséggel, hogy lassabban zajlik, évről évre lesz egyre melegebb és szélsőségesebb az időjárás, így könyebben hozzászokunk. Viszont ha erre még jön egy El Niño, a hatás összeadódik, és sokkal szembetűnőbb lesz.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy míg a globális felmelegedés az ember által előidézett, addig az El Niño természetes folyamat. És mivel a természetben minden az egyensúlyra törekszik, így az El Niño-nak is van egy párja: a La Niña. Ez a folyamat éppen ellentétes hatásokkal jár, és ezek ciklikusan váltják egymást, így egy dinamikus állandóságot tartanak fennt az éghajlatban.