A választás, ami az állatok világnapjával kezdődött, de a trumpisták is megnyerhették volna

Budapesti Szerkesztőség
Október 4-én, az állatok világnapján tartották a brazil választások első fordulóját. Jair Bolsonaro fia, Flávio a Trump-adminisztráció támogatásával próbált hatalomra kerülni a regnáló Lula ellenében – aki a második fordulóban megnyerte a választást. Az Egyesült Államok gyengülő környezetvédelmének és nyomásgyakorló erejének, illetve Brazília elmúlt 8 évének fényében vizsgáljuk azt, hogy mit ígért a két jelölt az Amazonas-medence számára.

Borítókép: Flávio Bolsonaro és Lula az elnökjelölti vitán, forrás: Jean Carniel/Reuters

Október 4-én kezdődött a brazil választás, Lula és Flávio Bolsonaro harca az elnöki székért. Mivel az állatok világnapján – 12 fős versenyben – egyikük se érte el a szavazatok több, mint 50%-át, október 25-éig kellett várni arra, hogy kiderüljön, ki lesz Brazília következő elnöke. Miután Lula ezt megnyerte – elsőként a brazil történelemben úgy, hogy elvesztette az első fordulót –, érdemes megnézni, hogy mit jelenthet az Amazonas-medence számára a választás végkimenetele.

A papa

Az elemzést érdemes Jair Bolsonaro 2019 elejétől 2022 végéig tartó elnöki ciklusával kezdeni. A szélsőjobboldali Szociálliberális Párt egykori vezéralakja ugyanis nem bánt kesztyűs kézzel az Amazonas-medencével elnöksége alatt. Az már a 2018-as választás előtt látható volt, hogy Bolsonarónak fontos szavazóbázist jelentenek az agráripar képviselői. Leginkább ennek köszönhető az, hogy regnálása alatt a hatóságok nem tartatták be a brazil „forest code”-ot – ami kötelezi a földtulajdonosokat az eredeti növényzet 80%-ának visszaállítására telkeiken –, és büntetlenül hagyták az illegális földfoglalókat is. Emellett Bolsonaro a környezetvédelmi törvények tartalmát is felhígította, ráadásul a felügyeleti szervekbe katonai tisztviselőket ültetett, akik kis hatékonysággal tartatták be az említett törvényeket. Ennek eredményeként már elnöksége első 3 hónapjában az erdőirtások 95%-át illegálisan követték el Brazíliában. 2021-ben pedig 305 olyan eset volt, amikor az illegális földfoglalók őslakosok területeire merészkedtek. Emiatt nemcsak környezetvédő civilek, hanem az őslakosok jogait védő szervezetek is felháborodtak, és 2021-ben petíciót indítottak azért, hogy Bolsonarót a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák emberiség elleni bűnök és népirtás vádjával.

Forrás: Earisto Sa/AFP/Getty Images

Bolsonaro elnöksége alatt 45 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el, ami nagyjából Magyarország területének a fele. Ez 60%-os növekedés volt a 2015 és 2018 közötti ciklushoz képest, ami a 2022-es választás győztese, Lula számára fenntarthatatlan volt. Ezért a most lejáró ciklus alatt újra betartatták a „forest code”-ot, ennek köszönhetően pedig az erdőirtás mértéke 45%-ban csökkent. Lula ezzel folytatta azt a trendet – a fakitermelés szinte folyamatos csökkenését –, ami korábbi elnökségei alatt is megfigyelhető volt.

Számháború a környezetért

A környezetvédelmi mérföldkövek terén szintén erős széttartás van Lula és a Bolsonarók között. Az újraválasztásért küzdő Lula azzal kampányolt, hogy 2030-ig elérné azt Brazíliában, hogy több fát ültessenek egy évben, mint amennyit kiirtanak. Ezzel szemben Jair Bolsonaro olyan ígéretet tett még a ciklusa alatt, hogy akár 2028-ra beszüntetnék az illegális erdőirtásokat. Az egykori elnök fia, Flávio Bolsonaro ezt szintén megígérte, 2029-es határidővel. Azonban a brazil klímafelügyelet (OC) szakértője, Claudio Angelo szerint ez csak akkor állhat Bolsonaro szándékában, ha eltüntetheti az erdőirtás törvényi akadályait. Erre utalhat az is, hogy apja elnöksége alatt Flávio – sikertelenül – már indítványozta a Kongresszusban a „forest code” eltörlését. A korábban Jair Bolsonarót támogató nagy agrárexportőrök azonban féltek attól, hogy a brazil marhahús és szójabab piacát vesztheti a környezetvédelemre érzékenyebb piacokon, így a kezdeményezést elkaszálták. Viszont a mezőgazdasági kistermelők, akik nem exportálják az áruikat, továbbra is érdeküknek tartják az erdőirtás korlátainak leépítését. Erre próbált rájátszani Flávio Bolsonaro is, amikor azt hangoztatta a kampányeseményein , hogy januártól ott művelhetnek földet a mezőgazdasági dolgozók, ahol csak akarnak.

A Bolsonaro család egy kampányeseményen, forrás: Wagner Meier/Getty Images

Miért előny az USA gyengülése Bolsonarónak, avagy a szuverenitás feletti harc

A kampányok fő üzenete azonban mégsem a környezetvédelem volt, hanem a szuverenitás megőrzése. Lula a választás amerikai befolyásolásától tartott azután, hogy Flávio Bolsonaro májusban hosszú távú együttműködést ígért Trumpnak a Fehér Házban a brazil ritkaföldfémek exportálásáról – környezetvédelmi garanciák nélkül. Ha pedig ennyire értékes a Bolsonaro-klánnak a környezetvédelem kárára építeni a brazil gazdaságot, akkor a Trump-adminisztráció lépései még bátorságot is adhatnak nekik ezen az úton. Az amerikai elnök ugyanis tevékenyen dolgozik azért, hogy egyre jobban meggyengítse az USA környezetvédelmi puha hatalmának fő forrását, az 1973-as ún. Endangered Species Act-et. Ennek részeként ma már nem minősül jogilag „károkozásnak” az, ha egy veszélyeztetett állatfaj élőhelyét elpusztítják. Ezzel az agráripar, a bányászat és az olajkitermelés terjedésének nagy teret ad a változtatás. Annak szintén örülhetnek ezek a vállalatok, hogy a veszélyeztetett fajok listájára újonnan felkerülő állatok nem kapnak ezentúl automatikus protekciókat, illetve a kiemelt fontosságú élőhelyek kijelölésénél már figyelembe lehet venni gazdasági és nemzetbiztonsági szempontokat is. Emellett az USA 2024 óta kilépett több olyan kezdeményezésből, ami a nettó zéró kibocsátást segítette elő, e téren is csökkentve a nyomásgyakorló képességét. Így Bolsonaro szabad utat kaphatott volna legnagyobb támogatójától ahhoz, hogy győzelme esetén behintse sóval a brazil környezetvédelmet.

Mindemellett Trump pozícióját erősíthette a választás befolyásolásában Lula jó kapcsolata is Kínával. Az amerikai elnök által Monroe-ból Donroe-doktrínává átírt külpolitikai elv arra jogosítja fel az USA-t, hogy kiterjessze az amerikai kontinensen gyakorolt politikai befolyását Kína – avagy Monroe idejében az európai gyarmattartók – kárára. Brazília így tökéletes célponttá vált a trumpi befolyásszerzésre, hiszen Lula elnöksége alatt Kínából többmilliárd dollárnyi befektetés érkezett az országba, és az elektromos autók piacának 80%-át ki is sajátították 2025-re a kínai gyártók. Ezzel együtt Lulának volt olyan megszólalása, miszerint nem szeretné, ha a Kínával való szoros viszony megrontaná az USA-val való kapcsolatát– ami Jair Bolsonaro bebörtönzése miatt amúgy sem volt rózsás.

Forrás: Alexandre Schneider/Getty Images

Lula választási győzelme után azonban lehet látni, hogy az ő szuverenista álláspontja átütőbb hatással volt a brazil választókra, mint Bolsonaroé. A Bolsonarókénál zöldebb politikát vállaló Lula így újabb 4 évet kapott Dél-Amerika legnagyobb demokráciájának élén. A sajtóban nem sajnálták használni ezután az olyan jelzőket, miszerint világszerte jelentős eredménye volt ennek a választásnak – a Guardian véleménycikkében még nemzetközileg követendő példának is nevezték Lula politikai küzdelmét a környezetvédelem-ellenes szélsőjobboldallal szemben.