Ezen a családias hangulatú fesztiválon együtt rezdülhetünk a fák akusztikájára, Boldogkőváralja mesés helyszínén.
Hogyan fogant meg a fesztivál alapgondolata?
Az egész természetes módon alakult. Ez a fesztivál tökéletes példája annak, hogyan fejlődhet egy organikus kezdeményezés. Az alapötlete egy elég vagány esküvőből eredt, amit a helyszínen rendeztek meg. Akkor ismertük fel, hogy a táborhely, ahova gyerekkorunktól járunk, lényegében egy fesztiválhelyszín. Folyton bővült a kör, egyre több ismerőst vontunk be, új ötleteket és gondolatokat, lehetőségeket kaptunk tőlük – így alakultak a következő lépések.
Boldogkőváralja és környéke gyönyörű hely, egy kis ékszerdoboz. A rendezvényt a Téka-táborban tartjuk, ami önmagában is nagyon érdekes helyszín. Az a célunk, hogy egyre nagyobb kihasználtságban részítsük, meglássuk és kihasználjuk a benne lévő potenciált.
Mint egy összművészeti fesztivál főszervezői, nektek milyen kapcsolódásotok van a zenéhez?
Hárman a szervező csapatból valamilyen formában foglalkozunk zenével. Vannak hobbi zenekarjaink vagy projektjeink, úgyhogy zenehallgatóként mindannyiunknak szigorú elképzeléseink vannak a jó zenéről. Én mindig is a stílusfüggetlen és kortalan dalokat kerestem mindegyik műfajban, ezt a keresgélést vittük át a fesztiválba.
Hogy jött az akusztikus vonal?
Pont innen, merthogy az akusztikus hangszereléssel általában kiderül, hogy valóban jó-e a dal, vagy csak a zenei eszközök miatt izgalmas. Az a mondás járja, hogy ha egy dal jól szól egy szál gitárral, akkor az tényleg jó. Így alakult ki a fesztivál koncepciója. Bulit akartunk csinálni – mint könnyűzene fesztivál, mi más lehetne a célunk – de valamennyi többlet tartalommal és specialitással. Egyébként az akusztikus koncerteken kívül teljes zenekarokból és elektronikus produkciókból is jut minden napra bőven, szóval az akusztikus vonal csak az egyik.
Párhuzamba tudnád állítani a Váralját egy másik, nagyobb fesztivállal?
Szerintem valójában minden vidéki, rusztikus könnyűzenei fesztivál a Művészetek Völgye továbbgondolása. Ez a projekt volt az első ilyen jellegű kezdeményezés, mára etalonná is vált. A Művészetek Völgye példája azt mutatja, hogy a fesztiváloknak harmonizálniuk kell a helyi adottságokkal, ismerniük kell azokat, szervesen kell hozzájuk kapcsolódniuk. Semmiképp sem leuralni mechanikus koncepciókkal. A Művvölgy nyomán mi is arra törekszünk, hogy helyszínspecifikus fesztivált rendezzünk az adottságok felismerésével, majd kiegészítésével.
Fontos számotokra, hogy a fesztivál fenntartható és környezetbarát legyen? Mennyire figyeltek oda erre?
Mindig arra törekszünk, hogy a helyszínt még szebb állapotban hagyjuk ott, mint amilyenben találtuk. Minden évben valami újítást végzünk a fesztivál előtt, amire aztán jövőre rendre rácsodálkozunk. Bár nincsenek nagyszabású zöld programjaink, de ami eszembe jut például, hogy nem csinálunk saját márkás repoharakat.
A repoharak eredetileg azért jöttek létre, hogy csökkentsék a műanyag-felhasználást, azáltal, hogy többször is használhatóak. Azonban általános, hogy a rendezvények merch felületként saját repoharat gyártanak, az emberek pedig kénytelen-kelletlen mindenhol újat vásárolnak. Szerintem csak növelte a műanyag kibocsátást a repohár biznisz, mindenesetre mi arra biztatjuk az embereket, hogy hozzanak magukkal sajátot, akár többet is. Nálunk ugyan lesznek ingyenesen elérhetőek, de csak korlátozott mennyiségben.
Szerinted jelenleg mennyi az a létszám, amit a fesztivál kényelmesen be tud fogadni?
A helyszínen korábban már rendeztek 600-700 fős eseményeket. Mi eddig 300-400 embert fogadtunk, ami egyébként ideális számnak tűnik, mivel így meg tudjuk őrizni azt a családias és bizalmi légkört, ami egy kisebb közösségben kialakul. A fesztivál varázsa a közvetlenségben rejlik, egy bizonyos lélekszám fölött elszemélytelenedik a közeg.
Sokszor előfordult már, hogy valaki elhagyott egy értéktárgyat, például a pénztárcáját, és reggel, amikor visszament érte, ugyanott találta érintetlenül.
Ha emberek egyedül jönnek a fesztiválra – merthogy arra is van példa – azt érzem, ők sem maradnak magányosak.
Bárkit magába szippant a fesztivál közössége, karizmája és hangulata.
Kik alkotják a fesztivál célközönségét? Családbarát rendezvényre is törekedtek, vagy van-e ilyen célkitűzés a jövőben?
Az alapvető cél mindig az volt, hogy szintézist hozzunk létre a különböző zenei stílusok, művészek és műfajok között, általuk pedig az emberek között is. Nem szeretjük azokat a fesztiválokat, amelyek csak egy szűk szubkultúrának szólnak; inkább azt szeretnénk, hogy sokféle arc, sokféle érdeklődésű ember jelen legyen.
A rendezvényünk abszolút családbarát, sokan érkeznek kisgyerekkel. Ugyanakkor mégiscsak egy fiataloknak szóló buliról van szó. Fiatal szervezők állnak mögötte, fiatalos perspektívából szólnak az előadások és a fellépők is szigorúan újhullámos előadók. Mindig olyan zenekarokkal dolgozunk, akik felfelé ívelő pályán vannak, és rezonálnak a fiatal generációval. De ahogy az akusztikus művészet koncepció sugallja: egy nagy szintézist szeretnénk nyújtani mind zeneileg, mind emberileg.
Van egyéb célotok a fesztivállal, a fiatalok szórakoztatásán túl?
Abszolút! A zenekaroknak és nekünk is sok-sok mondanivalónk van!
Minden évben rendezünk egy fórumbeszélgetést. Tavaly a művészet individuális és kollektív viszonyairól beszélgettünk, Lovász Irén népdalénekessel és Balla Gergő rock zenésszel. Idén különböző szabadság megközelítésekről lesz szó, de a beszélgető partnerekről még nem szólhatok. Illetve megtartjuk hagyományosnak mondható boros tréningünket is, szeretnénk a borfogyasztás kultúráját kicsit elmélyíteni szerény eszközeinkkel.
Lesznek kerekasztal beszélgetések is, amelyek interaktív programok, akárcsak a szabadszínpad.
Itt bárki előadhat pár dalt, előzetes egyeztetés nélkül is akár.
Néhány hangszer, egy hangtechnikus és a „természet akusztikája” várja a vállalkozó szelleműeket.
Továbbá lesz egy „Kaland” nevű program, amely egy szervezett túra az erdőben, illetve táncház és még jó pár tábori program. Fontos számunkra az „erdőfürdő” élmény is, amely során az erdő természetes rezgéseit élvezhetik a látogatók. A fesztiválon kifejezett családi programok is lesznek, például állandó népi játszótér, különböző útvonalak és játékok, amelyekkel a gyerekek is szórakozhatnak. Összességében sokféle lehetőséget kínálunk, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb elfoglaltságot és élményt.
Milyen egy átlagos koncertélmény a Váralján?
A közönség és az előadók közötti kapcsolat sokkal természetesebb, mint egy hagyományos nagykoncerten.
A kisebb Szabadszínpad struktúrája azt hiszem, megkérdőjelezi a színpadi konvenciókat.
Babzsákokban, függőágyakban, szőnyegeken, vagy a fűben fekve hallgatjuk a koncerteket, így tapasztalatok szerint sokkal intimebb zenész-közönség viszony alakul ki ebben a helyzetben.
Ez egyébként a nagyszínpadon is működik, igaz, ott általában már táncosabb a hangulat. Különösen emlékezetes volt a tavalyi nagyszínpados Bohemian Betyars akusztik buli, ami spontán volt és egyedi, baromi élvezhető mindenféle formában, táncolva vagy háttérből ücsörögve. Ezzel szoktunk büszkélkedni: tavaly egyedül nálunk adott akusztikus koncertet a Bohemian. Voltunk már egy pár koncertjükön, de ilyenen még sose.
Szóval az átlagos koncertélmény, hogy mindenkiből kihoz valami újat a helyszín és a két különleges színpad.
Szerinted a Váralja inkább sörös vagy boros fesztivál?
Mikor milyen. A viccet félretéve, a borok nagyobb figyelmet élveznek nálunk. Tavaly meghívtuk az Országos Bormarketing Intézet vezetőjét egy pódiumbeszélgetésre, a címe azzal volt kapcsolatos, hogyan mentsük meg a borkultúrát a fiatalok körében. A bor mint művészeti termék nem annyira ismert, mi mindenesetre ezt valljuk.
De emellett pálinkásak is vagyunk. A fesztivál egyik legfontosabb partnere a Bestillo, ami Magyarország egyik vezető pálinkaüzeme. A Bestillo tényleg ott van az élmezőnyben, ha minőségi pálinkára gondolunk, ráadásul már ginnel is foglalkoznak. Egyébként a gönci barack (ami itt érik a környéken) nemzetközi ismertségű barack fajta sok-sok barack pálinkát eredményez. Érdemes megismerkedni velük.
Valaminek szívni is kell az alkoholt! Milyen étkezési lehetőségek lesznek a fesztiválon?
Alapvetően arra törekszünk, hogy könnyen elérhető és olcsó ételek legyenek a helyszínen. Lesz állandó konyhai szolgálat, amely reggeltől estig üzemel, kínál reggelit, ebédet és vacsorát nagyon kedvező áron. Emellett két-három food truck is lesz, amelyek a környék gasztronómiai kínálatát részben le is fedik. Természetesen lesznek vega-vegán opciók is.
Összességében mi a fesztivál célja?
Hogy egy olyan közösségi élményt teremtsen, ahol az előadók és a közönség együttműködése és kölcsönhatása mindenki számára élménnyé váljon, és ahol a természetes és őszinte kapcsolatokra helyezzük a hangsúlyt. Ezek a fesztiválok jelentik számomra az igazi feltöltődést, ahol nem csak fogyasztóként vagyok jelen, hanem része vagyok a közösségnek is.
Az, hogy vidéken kulturális eseményeket szervezünk, egyfajta kulturális missziót is jelent.
Bár ellenszélben állunk, hiszen a gazdasági folyamatok Budapesten, vagy a városokban koncentrálódnak, mi mégis fontosnak tartjuk a falusi kulturális értékek megőrzését, terjesztését, megújítását. Összességében ezek a rendezvények nem gazdasági célt szolgálnak, hanem szellemi üzeneteket közvetítenek és kulturális vitákat generálnak. És kicsit színpadra viszi a lokalitást, a vidék szeretetét.
Borítókép és képek: Ásványi Kitti
