Az Irigy-variaté
A Pinceszínház november 8-án mutatta be repertoárjának legújabb előadását, a Csábi Anna rendezésében született Irigy-varietét. A Pince visszajáró színházkedvelőinek ismerős lehet Ágens, a darab egyik főszereplője és alkotója: ő vitte be a befogadószínházba a Kurtizánképző és a Díva, dáma, perszóna című előadásokat.
Ahogy azt már az “Ágensből műveltek” megszokhatták: a művész nevéhez köthető előadások általában nagymértékű önreflexiót, humort és számos gondolatébresztő, erős mondatot tartalmaznak. Hasonlót vártunk ettől a darabtól is.
Létezik egy hely a pokol legmélyebb bugyrában. Sok a füst, kevés a fény. Ott élnek az irigyek! Démoni lények, akik azt akarják, ami a tiéd! A férjedet, a feleségedet, a kisautódat, az állásodat, a csokipudingodat, a melledet, a hajadat, az anyádat, a gyerekedet. Ha egy új élet fogan, egy újabb irigy költözik a pokolba. Rejtőzködnek a sötétben, arra várva, hogy egyszer majd megkapják az életedet. Élveboncolás egy részben, szünet nélkül, füsttel, hanggal, flitterekkel, a föld mélyéről.
– így írja le előadását a Pinceszínház.
Ki tartja magát irigynek?
Röviddel az előadás kezdete után el is hangzott az első kérdés a közönség számára: “Tegye fel a kezét az, aki irigynek tartja magát!”
A feltett kérdésre összesen négy bátor kéz emelkedett a magasba. Valóban ilyen sok köztünk a fehér bárány? Vagy szimplán csak egy súlyos betegség sújtja Budapest lakóit, amelynek legfőbb tünete az önámítás és a gyávaság? És ez az előadás vajon mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy a közönség eljusson az önreflexióig?
A nem költői-költői kérdés után a színészek el is kezdték fejtegetni az irigység különböző formáit. Az előadás ezen modulját továbbgondolva egy izgalmas kihívást hoztunk az olvasók számára:
- Tedd le az ujjad, ha voltál már irigy a padtársad kajájára!
- Tedd le az ujjad, ha voltál már irigy az egyik barátod új, baromi drága telefonjára!
- Tedd le az ujjad, ha voltál már irigy valakinek a nem-nukleáris családjára!
- Tedd le az ujjad, ha irigykedtél már valakinek az egészségesen működő párkapcsolatára!
- Tedd le az ujjad, ha voltál már irigy más feszes hasára, hosszú hajára vagy göndör szempillájára!
- Tedd le az ujjad, ha voltál már irigy más vizsgaeredményére!
- Tedd le az ujjad, ha voltál már irigy más nyaralási képeire!
Ezt a játékot egészen sokáig lehetne űzni. Ha legalább 2 ujjad fennmaradt az ötből, akkor gratulálunk, megúsztad – ha viszont nem, akkor sajnáljuk, de te is ugyanolyan irigy vagy, mint mindenki más!
“Elégedetlen vagy a családoddal? Szivárvány? Csonka? Agresszív férfiak, nemtörődöm nők? Kiment a divatból a főzés és a sok testvér? Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról!
Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyermekig bővíthető, SZJA-mentesség, vidéki CSOK! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében!
Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család és a LOL!” – Pinceszínház
Az előadás az irigység alapmargójára fűz fel olyan további témákat, mint a családon belüli bántalmazás, a különböző függőségek, a meddőség, identitászavar, és a transzgenerációs fájdalmak és traumák megjelenése. Mindezt 90 percben. Felmerülhet a kérdés: miért pont 90 perc?
Amiért végül csak a felszínt sikerült megkaparni
Mint felsoroltuk, az Irigy-variaté számos igen súlyos témát igyekszik színpadra vinni, néha kontextus nélkül, kissé rohanva, függve hagyva, lezáratlanul és csapongva. Kilencven perc nem elég ahhoz, hogy ennyi témát lelkileg, mentálisan és morálisan feldolgozzon a néző. Nincs idő arra, hogy egy gondolat leülepedjen, már tovább is kell száguldani a következő problémára, zenés irigységre és önmarcangoló belső monológra. Másfél órába nem fér bele sem az önreflexió, sem a belső megélés; csak a versenyfutás a játékidő keretével.
Összességében, az előadás fő tanulsága: ha irigy vagy, az szívás, de nem vagy reménytelen – a legtöbben osztozunk ebben a tulajdonságban.
“Üdv itthon újra, a földi Pokolban / te is csak egy túsz vagy, ne hidd, hogy megúsztad”
– részlet az Irigy-varieté záró dalának refrénjéből.
